A nők túl-, a férfiak alulteljesítették az elvárást

A fiatal női együttessel szemben az volt az „igény", hogy legyen harcban az érmekért, s ennek nagyon is megfelelt azzal, hogy a Gyenesei Leila, Tóth Adrienn, Kovács Sarolta összeállítású magyar csapat második lett a hagyományosnak mondott – ámbár a kombinált szám tavalyi bevezetésével megújított – versenyben, majd megnyerte a váltóviadalt. Egyéniben sem volt „fényévre” egy dobogós helyezés, Gyenesei ugyanis ötödik, Tóth pedig hetedik lett.

A jó befutók után – miközben hosszasan kellett várni az eredményre az egyik versenyző lovaglásbeli eredményének utólagos módosítása és az ebből fakadó újraszámolás miatt – sokan úgy gondolták, aranyérmes a csapat, mivel a záró szám előtt a legnagyobb riválisnak tűnő briteket érzékelhetően maga mögött tartotta. Aztán kiderült, hogy a németek még jobban hajráztak, és a magyarok elé kerültek.

A férfiaknál minden számban éremszerzés volt a célkitűzés, ennek az esélye már viszonylag korán elszállt, mivel a csapatba jelölt három versenyző közül csak kettő jutott a döntőbe, amelyben aztán négy komplett alakulat szerepelt.

Ezzel együtt juthatott volna érem a hazaiaknak vasárnap, akár kettő is, a lövészettel kombinált futásnak ugyanis a harmadik, negyedik, illetve hatodik pozícióból vágott neki Marosi Ádám, az egyéni induló Németh Róbert és Kasza Róbert. Ezúttal viszont az a helyzet állt elő, hogy mindhárman gyengébben teljesítettek riválisaiknál, így jócskán visszacsúsztak.

A kudarc mindannyiukat megviselte, főleg mert hazai közönség előtt történt, így nem maradt más lehetőségük, mint hogy megnyerjék a záró napi váltót. Ezt meg is tették, győztek, s furcsa módon éppen a kombinált számban nőttek az őket üldözők fölé, pedig a rajtnál még több válogatottnak volt jó esélye az első hely kiharcolására. Többek között a jól célzó és jól is futó cseheknek, akik azonban ezúttal lemaradtak a dobogóról.

Ez egyben azt is jelzi, hogy az új formában még kiforratlanok az erőviszonyok. Mert bár akadnak olyanok, akik egy-egy kivételtől eltekintve rendszeresen a legjobbak között végeznek – ilyen a tavaly világbajnok, Eb-harmadik Marosi Ádám, a 2009-es és 2010-es világkupadöntő győztese vagy az orosz Frolov és Leszun, illetve a cseh Polivka és Svoboda – azért mindig felbukkannak új nevek is a dobogósok között. S igaz az is, hogy aki egyik nap szinte hibátlanul lő, az a következő versenyén esetleg csak nézi, ahogy lehagyják egymás után az ellenfelek.

„Nem tanulta meg még a mezőny precízen ezt a versenyzési formát, ezért nagy a mozgás az élcsoportban – mondta az MTI-nek szerdán Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány. – Ez egyrészt jó, mert több ország is sikeres lehet, másrészt rossz, mert nehéz előre számolni az eredményekkel. Egy-két év múlva viszont szerintem már nagyon magas színvonalú versenyekre kerülhet sor, addigra ugyanis a mezőny kitapasztalja, mit is kell csinálni a kombinált számban."
    
A szakvezető egyértelmű pozitívumként értékelte a női csapat jó szereplése mellett azt, hogy a férfiváltó győzött a gyenge egyéni eredmények után.
    
„Ez a csapat már évek óta együtt versenyez, még juniorkorukban is volt ilyen, hogy egyéniben semmi sem jött össze, aztán egymásért küzdve simán nyerték a váltót. Így történt most is. Nem számolgatták, ki hány tust adott, hány akadályt vert le, hanem mindig az volt, hogy most így állunk, innen kell tovább folytatni."
    
A férfi egyéni versenyt illetően megismételte korábbi véleményét, hogy a „berezelt” vívás után túlságosan sok energiát emésztett fel a felzárkózás, emiatt a végére elfáradtak.
    
Az összteljesítményt jónak értékelte, hozzátéve, hogy „egy egyéni éremmel természetesen szebb lenne a kép".
    
A debreceni helyszínek – az Oláh Gábor utcai sportcsarnok, a sportuszoda és a Gyulai István Atlétikai Stadion – jó feltételeket biztosítottak a versenyek lebonyolításához, ugyanakkor a reméltnél kevesebb néző látogatott ki az eseményekre.
    
A válogatott tagjai számára a hét második fele pihenéssel telhet, aztán máris kezdődik a többhetes felkészülés a szeptember eleji, kínai világbajnokságra. Mint arra a kapitány kedden este, az utolsó eredményhirdetést követően utalt, jó, hogy magyar váltósikerekkel ért véget az Európa-bajnokság, mert így – főleg a férfiak esetében – nem rossz emlékkel kell nekivágni az újabb edzéseknek, illetve a következő megméretésnek, a világbajnokságnak.