Murányi Gábor egy kicsit eltévedt, de így is az első helyen ért célba

– A Tihany Trail tíz kilométeres távján az aranyérem reményében állt rajthoz?
– Szinte minden esztendőt hagyományosan a zalaegerszegi Szilveszteri Hegyimaratonnal zárok, s mivel közel van egymáshoz a két verseny, eddig még nem vettem részt a Tihany Trailen – mondta a Csupasportnak Murányi Gábor. – A páromat azonban már többször is elkísértem, így ismertem az eseményt, de eddig nem mertem belevágni. Azonban most egy héttel elcsúsztatták az időpontot, több mint két hetem volt regenerálódni és pihenni, így részt tudtam venni rajta Hogy mit terveztem? Habár erős volt a mezőny, mindenképpen éremért akartam küzdeni. Nekem tetszett, hogy a hideg és a hó miatt fagyott talajon kellett futni, kihívásokkal teli verseny várt ránk a technikás terepen.

– Ezen a terepen milyen volt a futás?
– Tudtam, hogy lesznek kiváló futók, akikkel számolni kell, azonban engem is meglepett, milyen gyorsan az élre kerültem. Mivel ekkor futottam a tihanyi terepen először, és elöl haladtam, el is tévedtem… Nem ment senki előttem, nem figyeltem az útvonaljelölő szalagokat, illetve az órámon a tracket, így egy helyen nem kanyarodtam el jobbra, hanem továbbmentem. Mögöttem többen is látták, hogy rossz irányba fordultam, sportszerűek voltak, és utánam kiabáltak. Mire visszafutottam a pályára, visszacsúsztam a harmadik helyre. Onnan jöttem fel, s az utolsó emelkedőn kerültem megint az élre. Izgalmas verseny volt a hideggel, eltévedéssel, de nagy öröm, hogy minden gond ellenére sikerült győznöm. 

– Mennyire volt nehéz a terep a Tihanyt körülölelő dombokon?
– Az okozott nagy nehézséget, hogy a havas terep az összes arcát megmutatta. Volt olyan rész, ahol letaposták a havat, így jobban csúszott, volt, ahol olvadt, és volt, ahol jégpáncél borította. Gyakorlatilag minden verzióval találkoztunk, s mivel nem vagyok ehhez szokva, nagy kihívást jelentett. Persze meg lehetett birkózni a feladattal, de nagyon kellett figyelni, és ez felemésztette a koncentrációt. Azonban a rövid verseny bőven teljesíthető volt, el is vártam magamtól, hogy ne okozzon problémát a tíz kilométer, és simán végigfussam a pályát.

– Ez évben melyek lesznek főversenyei?
– Elsősorban terepultrákat teljesítek, s az egyik kiemelt az Ultra-Trail Hungary lesz, sorozatban a harmadik évben indulhatok a nyolcvannégy kilométeres távon, a Szentlászló Trailen. Aztán Illés Mátyás barátommal párosban futunk a Balaton Szuper Maratonon, ez az aszfaltos verseny biztosan nagy kihívást tartogat, de mivel ez lesz az utolsó BSZM, mindenképpen ott szeretnék lenni. A tavasszal talán az eddigi legkülönlegesebb verseny vár rám, ugyanis édesanyámmal párosban veszünk részt az Ultrabalatonon. Ő is rendszeresen fut, az Ub előtti héten lesz hatvanesztendős, így remek alkalom lesz arra, hogy közösen éljük át az élményt.