Nem akart versenyezni, végül megnyerte a félmaratoni távot

Ahhoz képest, hogy nem szerepelt a terveimben a Runpunch, győzelmet aratott a félmaratoni távon. 

Az igazat megvallva, ebben az esztendőben már nem akartam versenyezni, s úgy volt, hogy ide is csak az egyik barátomat kísérem, aki az első versenyére készült – mondta Szőke Csaba, aki 01:26:31-es idővel győzött a Runpunch 21 kilométeres távján. – Aztán egy héttel a rajt előtt mégis beneveztem a félmaratoni távra… Úgy voltam vele, ha már ott leszek, akkor mindent beleadok, így nem csak egy átlagos verseny volt ez számomra, minden energiámat belefektettem. A rendezvény előtti időszakom hullámvölgyekkel és hullámhegyekkel telire sikeredett, elég sok mindent helyre kellett tennem magamban, a pályán pedig valahogy minden klappolt. 

Kiemelném, nagyon örültem, hogy sok-sok futóismerősömmel és barátommal tudtam találkozni az eseményen.

Milyennek élte meg a versenyt?

Ahogy az imént is mondtam, egyáltalán nem tartalékoltam, mindent kiadtam magamból, végig nyomtam a gázpedált. Nagyszerű volt az időjárás, rengetegen szurkoltak nekünk, az elejétől a végéig élveztem a futást. Motivált, hogy jó pozícióban tartózkodtam, így maximális koncentrációt mutattam a célom elérésének érdekében. Végig a kerékpáros felvezető mögött haladtam, gyakorlatilag rajt-cél győzelmet arattam. Annak külön örültem, hogy egyáltalán nem kerültem hullámvölgybe, kifejezetten jót tett nekem ez a győzelem. Jobbára hosszabb távokon szoktam futni, nem tartom magam gyorsnak. Pontosan tudom, hogy hol helyezkedem el a magyar futótársadalomban, s néha jó megmutatni magamnak, hogy rövidebb távokon is képes vagyok kiemelkedő teljesítményre. Mivel a jövő évi egyéni Ultrabalatonra készülök, így ez a megmérettetés egy edzőverseny volt számomra, s az biztos, hogy lesz még jó néhány. Ami az eseményt illeti, remek, családias hangulat uralkodott, ez volt az esztendő egyik utolsó futóversenye, nagyszerű lezárásnak bizonyult. Élveztem minden percét, a jövőben mindenképpen szeretnék majd visszatérni.

Az esztendő végéhez közeledve aktuális a kérdés: hogyan értékelné az idényét?

Négy esztendeje futok, s egyértelműen ez az eddigi legjobb idényem az eredményeim alapján. Egyedül a Szerelmes Füreden nem értem el dobogós helyezést, az összes többin érmet nyertem, azaz nyolc versenyen hétszer kerültem az első háromba. A Runpunch előtt a Deseda Ultramaraton százhatvannyolc kilométeres távján sikerült elsőnek lenni, majd a Balatonfüredi UltraFutó Fesztivál huszonnégyórás számában tudtam győzni, a Szőlőskörön pedig korcsoportomban lettem a harmadik. 

 Azonban mindenképpen két lábbal a földön maradok, sok munka vár még rám, van hová fejlődni, élvezem a futást, nem lassítok, alig várom a következő versenyt, s azt, hogy tovább gyűjthessem az élményeket.

Ha már a következő versenyeit és a jövőt említi: milyen célokat tűzött ki?

Idén még egy karácsonyi tíz kilométeres örömfutáson indulok, ahol tényleg nem lesznek vérmes vágyaim. Ami pedig a következő esztendőt illeti, minden téren erősebb szeretnék lenni, a főversenyem egyértelműen életem első egyéni Ultrabalatonja lesz, de ezen kívül részt szeretnék venni a Szerelmes Füreden, a balatonlellei maratonin, a balatonfüredi hetvenkétórás világbajnokság huszonnégyórás betétszámában, a Deseda Ultramaratonon, az őszi Balatonfüredi UltraFutó Fesztivál husoznnégyórás számában és a Szőlőskörön is. Most ezek ugrottak be, de biztos vagyok benne, hogy a felsoroltakon kívül is lesz még versenyem.