Diabétesze miatt hátrányból indul, de felveszi a versenyt a futótársaival

Mikor kezdte a futást?
Huszonöt évet fociztam, majd amikor abbahagytam, hiányzott a rendszeres mozgás – mondta Morovics Tamás. – 2014-ben kezdtem, akkor még csak néhány kilométerrel, talán háromszáz-négyszáz kilométert futottam le egész évben. A futball miatt az állóképességem rendben volt, így könnyebb volt az átállás.

Ugyanebben az évben részt vettem egy rövidtávú versenyen, ám ekkor még nem ragadott magával a futás, majd a következő évben meglett a tíz kilométer, aztán kétezertizenhatban az első félmaratoni. Ez volt a fordulópont, ekkor szippantott be igazán.

Mikor lett meg az első maratoni?
Egyedül készültem, majd 2017-ben a Spar Maraton keretein belül lett meg az első, három óra huszonhárom perces idővel. Nagyon komolyan vettem a felkészülést, kétszer egymás után megcsináltam egy öt hónapos edzéstervet, három óra harminc perces időt tűztem ki célul, ezt sikerült megjavítanom. A tempót végig tartottam, sőt a végén még tudtam gyorsítani is. Ekkor úgy éreztem, ki akarom próbálni a hosszabb távokat is.

Jöttek is az ultratávok.
Több maratoni teljesítése után 2018-ban futottam az első ultrám, amely egy hatórás verseny volt Kecskeméten. Nem volt még tapasztalatom, nehéz volt fejben ott lenni a körözős versenyen. Furcsa volt, mentálisan nagy kihívást jelentett. Hatvanhat kilométert teljesítettem, ezt elsőre elég jónak tartottam. Ekkor éreztem, hogy ez az én utam. A leghosszabb távom eddig nyolcvan kilométer, ezt a Korinthosz 80-on futottam. Általában ötven-nyolcvan kilométer közötti versenyeken veszek részt, ha hosszabbakat szeretnék futni ugyanebben a tempóban, jóval többet kellene edzenem, márpedig munka mellett ezt nehéz lenne összehozni. Hetente tíz-tizenhárom órát tréningezem, immár edzővel, Drabik Krisztina készít fel.

Ha jól tudom, van egy hátráltató tényező is.
Mivel diabéteszem van, valamelyest hátrányból indulok a többi futóval szemben, folyamatosan mérnem kell a cukorszintemet, és ez alapján kell bevinnem a szervezetembe a tápanyagokat, szénhidrátokat. Ha túl alacsony vagy magas a cukorszintem, nem tudok olyan jól teljesíteni, ezért nagyon fontos a folyamatos kontroll.

A versenyeken és az edzéseken már kitapasztaltam, mikor mennyi szénhidrátbevitel kell ahhoz, hogy jó teljesítményt tudjak nyújtani. Szerencsére már nagyon jó minőségű gélek vannak a piacon, amelyek sokat segítenek.

Az Omszki Ultra ötven kilométeres távján a második helyen ért célba. Milyen volt a verseny?
Előtte a Szerelmes Füred ötven kilométeres távján harmadik lettem, akkor úgy éreztem, maradt még bennem, így az Omszki Ultrán még többre törekedtem. Ezúttal gyorsabban kezdtem, tudtam is növelni a tempót, ám most is éreztem, hogy maradt bennem. Az utolsó kilométereken még tudtam gyorsulni, és négyperces ezreket hoztam. Nem az a célom, hogy mindenáron a dobogón végezzek, azért futok, hogy jobb legyek az előző napi önmagamnál, és felmérjem, hol tartok. Magammal szemben állítok fel célokat, folyamatosan jobb akarok lenni. Engem a fejlődés tesz boldoggá.

Milyen céljai vannak?
Eddig csapatban voltam ott az Ultrabalatonon, és inkább jó bulinak fogtam fel, ám ezúttal párosban veszek részt a versenyen, ami már nagyobb feladat lesz. Aztán jön két nyolcvan kilométeres esemény, a Bács-Kiskun Ultra és a Korinthosz. Utóbbiról tavaly koronavírus-betegség miatt lemaradtam, így most eléggé várom, javítani akarok a korábbi időmön. Tavaly először vettem részt a Szőlőskörön, nagyon tetszett, így idén is ott leszek, aztán jön a MyWay és a BUFF. Szeretek a Balatonnál futni, csodálatos környék.

CSAK EGY KATTINTÁS,ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!