Az edzőnek legyen lelke!

Az online edzéskövető alkalmazásoknak köszönhetően kitárult a világ. Manapság már nem abból áll – mondjuk – a futóedző élete, hogy stopperrel és jegyzetfüzettel a kezében áll az atlétikai pálya szélén, miközben instrukciókat ad tanítványának. Az internet alapú okoseszközök, a navigációs órák és az edzésnaplóként szolgáló programok használata megkönnyíti a szakemberek életét, hiszen úgy is teljes értékű munkát lehet végezni, ha az edző és tanítvány több száz vagy akár több ezer kilométeres távolságra élnek egymástól. Az Ensport edzői is így követik nyomon a sportolók felkészülését. A szakmai csapat oszlopos tagja Imre Alexandra, aki több mint két és fél éve a sportlabor munkatársa, másfél éve pedig vezetőedzőként segíti a fejlődni vágyó amatőr futó- és triatlonversenyzőket.

Szandi tavaly Szlovákiában az Oravaman elnevezésű extrém triatlonversenyen indult el, mégpedig a párjával közösen. A féltávú viadalt előzetesen nem vették elég komolyan, ráadásul még a rajtnál sem tudták, mi vár rájuk, mígnem a futópályán, a Tátra csúcsán, három Celsius-fokban, esőben és ködben rádöbbentek, ideje újraértékelni a versenyt: kézen fogva húzták egymást, hogy eljussanak a célig. A táv teljesítése után Szandi azt mondta, ilyen kihívásra soha többet nem vágyik, de ma már máshogy látja: egyszer még biztosan visszatér arra a nehéz terepre is.

S ha eddig nem derült volna ki, akkor most már tudhatjuk: Imre Szandi nagy erénye a kitartás.

Futóként is szép eredményekkel büszkélkedhet, hiszen több alkalommal is részt vett az Ultrabalatonon, 2018-ban háromtagú lánycsapat tagjaként kerülte meg a tavat, s lettek negyedikek 19:59:16 órás idővel, egyéni sikere pedig a római maratoni, amelyen 3 óra 11 perc alatt ért célba.

Az Ensport szakmai vezetőedzőjeként az edzéstervezés mellett személyi edzőként is dolgozik, s mi más is lehetne a legnagyobb célja, mint az, hogy mindenkivel megszerettesse a mozgást.

„Ne legyen kötelező az, hogy lefogyjon valaki, aki például elkezd futni, hanem a kocogás váljon inkább életformává. A lényeg, hogy akiket edzhetek, szeressék és élvezzék, amit csinálnak. Ha ezt sikerült közösen elérnünk, azt már sikerként könyvelem el.”

A szakember tapasztalatai alapján sok amatőr sportoló azért fogad edzőt, mert hiába született meg az elhatározás, hogy futni, úszni, kerékpározni akar, azt már nem tudják, miként vágjanak bele a munkába, míg a tanítványai közül többen azért fordultak hozzá, mert elértek egy szintre, ahonnan azonban egyedül már nem sikerült előrébb lépniük, vagy nagyobb kihívásra vállalkoznának, amelynek eléréséhez szükségük van támpontokra, iránymutatásra.

Az internetnek köszönhetően online alapon is tökéletesen működik az edző és tanítvány kapcsolat – hogy mást ne említsünk, a szakmai vezető azt is látja, ha valaki ellógta az aznapi edzést...

 

Szandi a tanítványairól elmondta, kivétel nélkül kitartóak, s többükkel már annyira összeszoktak az évek során, hogy baráti kapcsolat is kialakult köztük.

„Azok a sportolók, akik hozzám fordulnak, a közös munka megkezdésének pillanatától pontosan tudják, mit várok tőlük. Minél hosszabb ideje dolgozunk együtt, annál könnyebb. Amúgy nem vagyok a régi tanítványokkal sem engedékenyebb, sőt, velük szemben idővel egyre nagyobbak lesznek az elvárásaim. Próbálok sok versenyre is eljutni, és vagy együtt küzdünk a pályán vagy a célban várom őket. Alapvetően igyekszem mindenkit önállóságra nevelni, ha nem lennék ott, akkor is meg tudják oldani az adott versenyt. Úgy gondolom, ha már a segítségemre van szükség, akkor nagy baj van, de lelki támogatást bármikor szívesen nyújtok.”