TALÁLATOK A(Z) Képes Sport CÍMKÉRE

Futamgyőzelem nélkül, kiszorulva a top háromból: nem 2020 a maranellóiak egyetlen rossz éve.

 „Hozhat nekem bármit a jövő, elkergethet a ferencvárosi publikum, én ide fogok tartozni.”

A csendes és visszafogott Hans-Dieter Flick első idényében zajos sikerekkel tette le a névjegyét.

Galatasaray, Besiktas, Fenerbahce, Basaksehir: Isztambul adta a legtöbb csapatot a BL-főtáblára.

„Volt, hogy bezárkóztam a mosdóba, és sírtam, de harcoltam tovább, hogy elérjem az álmomat.”

„Az én korosztályomnak Egerszegi Krisztina az idolja, nagyon jó volt szurkolni a sikereiért.”

A huszonkilenc éve magyar csúcstartó vb-ezüstérmesnek mindig az járt a fejében, hogy feljebb jusson. sosem tartotta magát különösebben bátornak.

Jupp Heynckes 2013-ban életet lehelt a Bayern Münchenbe – nem is akárhogyan.

Interjú az 1956-ban meggyilkolt öttusázó-költő Gérecz Attila monográfusával, Hajnal Gézával.

Az 1965-ben vb-t nyerő Csenkiné Varga Zsuzsanna minden szavából süt az életszeretet.

„A kapa, a kasza, a metszőolló megtette a hatását, a fogásomat nem lehetett csak úgy lebontani."

Effenberg: „Ha továbbjutunk, piros bőrnadrágban és cowboycsizmában táncolok az asztalon”   

Wladyslaw Kozakiewicz világcsúccsal nyert a moszkvai játékokon – aztán csinált még valamit.

„Egyik szakmai csúcsomnak a veszprémi kézilabdázó Éles József visszatérését tartom."

Vincze Ottó: Ózdi lakótelepi gyerekként, a negyedik emeletről, igenis sokra vittem.

Rég volt ilyen ígéretes saját nevelésű tehetsége a gránátvörös-kékeknek, mint a 17 éves támadó.

Az aranysárga-lilák 2010 után 2020-ban értek fel ismét a csúcsra, megmutatjuk, miért csak most.

BAYERN MÜNCHEN 3. RÉSZ A sorozat harmadik részében a döcögő nyolcvanas évekről esik szó, benne két magyar trénerrel.

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora kissrác kora óta a futball bűvkörében él.

Fölényes győzelmek egymás után: 1912-ben a magyar futball még bőven az orosz előtt járt.