Új idők új BL-e – Bodnár Zalán jegyzete

RAJTOL a Bajnokok Ligája! Normális esetben arról írnánk most, mit várunk szakmailag az új idénytől, mely csapatok lehetnek majd ott a 2025. május 31-én esedékes müncheni döntőben. Ezúttal viszont azon fantáziálunk: milyen is lesz a radikálisan megreformált új BL?

Azt már betéve tudjuk, milyen víziókat vázolt fel az UEFA, ezt itt most már nem taglalnám – végre látni szeretnénk, hogyan is működik ez a gyakorlatban, hogyan tölti be majd az úgynevezett ligaszakasz a csoportkör helyét a főtáblán, miként vizsgázik a sok újítás. Az biztos, hogy teljesen más lesz, elkönyvelhetünk majd nyilván pozitívumokat és negatívumokat, de végső soron azon múlik minden, mennyire szeretik meg, mennyire tudják érzelmileg „belakni” a nézők.

Meccs az lesz dögivel, csak győzzük nézni! Eddig 125 találkozót rendeztek egy BL-idényben a főtáblán, most már az egyenes kieséses szakasz előtt lejátszanak 144-et, közülük harminchatot januárban, amely hónapban az első számú európai kupasorozat e kiírással épp hetvenéves történetében sohasem rendeztek meccset (legalábbis tervezetten nem). Mire kiderül, mely csapat ünnepelhet a trófeával, 189 mérkőzést ledarálnak.

A program is szokatlan lesz eleinte, tart majd exkluzív BL-hetet az UEFA, amikor kedden, szerdán és csütörtökön is csak az elitligában rendeznek meccseket, egy-egy héten pedig csak az Európa-ligában és a Konferencialigában. A magyar közvetítésben is nagy változás jön, új tv-csatorna lesz a fő jogtulajdonos, amely arra törekszik, hogy a televízióról fizetős internetes felületre csatornázza át a nézőket, de – másik adón – ingyen is jut annyi meccs, amennyit képtelenség végignézni.

A legdrasztikusabb változások jönnek tehát a BEK/BL történetében azóta, hogy 1992-ben bevezették a csoportkört. Mindehhez persze dukált, hogy még a BL-himnuszt is átdolgozták. Ezt nem merném zeneileg elemezni, nekem nem tetszik, de hátha másnak igen.

Természetesen a lényeg a futball, és az UEFA is erre játszik, hogy átláthatatlan lebonyolítás ide, lélektelen meccsdömping oda, diszkósított himnusz amoda, a szurkolókat úgyis csak az érdekli majd, hogy az első héten máris lesz Milan–Liverpool, City–Inter vagy Real Madrid–Stuttgart, és persze lehet nézni Mbappét, Haalandot, Yamalt, no meg Szoboszlait.

A hagyománykedvelőknek pedig egy olcsó vigasz: akárhogy is lesz, a végén megint ugyanúgy két csapat marad, amely megmérkőzik egymással a kupáért, mint 1956 óta minden évben.

És hogy melyik kettő?

Jövőre ilyenkor már megint ezzel kezdjük a beharangozót, ígérem!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!