VINCZE SZABOLCS 2021.05.10 12:13

Atlétika: Dörömbölünk az ajtón, amit 2023-ban be is fogunk rúgni! – Gyulai Miklós

A 2023-as világbajnoksággal sohasem látott lehetőség előtt áll a magyar atlétika, leginkább ez motiválja Gyulai Miklóst, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökét abban, hogy még egy ciklust vállaljon a szervezet élén.

Gyulai Miklós elárulta, mit vár a tokiói olimpiától, és hogy a hazai vb-n mivel lenne elégedett (Fotó: Tumbász Hédi)

 

Elégedett a toruni fedett pályás Európa-bajnokságon elért eredménnyel?     
– Az idei fedett pályás szezon minden várakozást felülmúlt. Egy éve tart a pandémia, és a magyar atlétika, a szövetség és az egyesületek közösen megtalálták az utat, amelyen járva eredményesen és hatékonyan tudtuk átvészelni ezt az időszakot. Az országos bajnokság a nemzetközi szövetség ranglistája szerint az elmúlt húsz év legsikeresebb hazai téli versenye volt, Szögi István és Wagner-Gyürkés Viktória révén előtte két, több mint harmincéves országos csúcs is megdőlt. Torunba rekordszámú, huszonegy atléta utazott, ami lehetett volna több is, mert többen vívták ki az indulás jogát. Ez nagy előrelépés. Az Eb-n Krizsán Xénia bronzérmet szerzett, hatan döntőbe jutottak, de mindenki kihozta magából a legjobbat, ami mutatja, hogy számíthatunk rájuk. Sose legyen ennél rosszabb fedett pályás szezonunk! Hozzáteszem, hogy a szabadtéri szezon is erősen indult, Huszák János Splitben aranyérmet szerzett diszkoszvetésben a dobó Európa-kupán, amihez ezúton is gratulálok neki és az edzőjének!

A tokiói olimpiától mit vár?     
– Érdekes olimpia, hiszen nem is most kellene lennie. Az egyéves csúszás jól is jött, meg nem is. Pars Krisztiánnak vagy Baji Balázsnak egy évvel ezelőtt nem biztos, hogy lett volna esélye a kijutásra a sérülésük miatt, de most már szinte százszázalékos állapotban vannak, és minden esélyük megvan az olimpiai szereplésre. A kvótára esélyes magyar atléták száma tizenöt és húsz között van, ami elégedettséggel tölt el, mert a halasztással összetettebb és nehezebb lett a kvalifikáció, folyamatosan tartani kell a ranglistán elfoglalt jó helyet. Minden esélyünk megvan tehát arra, hogy nagy létszámú és jó formában lévő magyar atlétikai válogatott utazzon Tokióba, ahonnan a reményeink szerint szép döntős eredményekkel, akár érmekkel térünk haza – óriási eredmény lenne ebben a hatalmas és erős mezőnyben.

Huszák aranya

Fantasztikus eredményt ért el a diszkoszvető Huszák János, aki 65.35-os dobásával megnyerte a spliti dobó Európa-kupát. A Fradi atlétája újra 65 méter felett dobott, mindössze három centivel elmaradva áprilisban elért egyéni csúcsától, és magabiztos győzelmét jól jelzi, hogy több mint másfél méterrel messzebbre dobta a diszkoszt ezüstérmes izlandi riválisánál.

„Legközelebb 66 métert szeretnék dobni, mert az jelenti majd a biztos kijutást Tokióba. De már ezzel a rangos versenyen elért 65 méteres eredménnyel is nagyot lépek előre az olimpiai kvalifikációs rangsorban” – mondta a szövetség honlapjának a 29 éves Huszák, aki egyhetes horvátországi edzőtáborozás után május 15-én lép újra dobókörbe a zágrábi Dinamo Meetingen.

Ugyanebben a versenyszámban a másik magyar induló, Szikszai Róbert (Nyíregyházi Sportcentrum) a 7. helyen végzett 61.78-as eredménnyel, míg a női kalapácsvetők viadalában Gyurátz Réka (Szombathelyi Dobó SE) 68.59-es kísérletével a 9. helyez szerezte meg.

A 2023-as hazai világbajnokságon mivel lenne elégedett?     
– Az építkezés leginkább erre a versenyre vonatkozik. Sikerült elindítani a kiemelt atlétikai programot, amely mögött a szövetség nagy munkája áll, és különösen hálás vagyok Deutsch Péternek, a program igazgatójának, aki nélkül ezt biztosan nem tudtuk volna elérni. Ez egy célzott szakmai terv, hogy megfelelő válogatottakat tudjunk kiállítani a világversenyekre, első fontos állomása és visszajelzése a 2023-as budapesti vébé lesz. Úgy gondolom, a magyar atlétika húsz és harminc közötti indulói létszámot biztosan tud produkálni, és bízom benne, akik ott lesznek, élnek is életük nagy lehetőségével.

Az egykori sportigazgató, Spiriev Attila visszatért a szakmai stábba?     
– A kiemelt atlétikai program összefogására kellett találni egy megfelelő szakembert, és Deutsch Péterrel azonnal tudtuk, hogy Spiriev Attilát szeretnénk megnyerni. Olyan emberre volt szükségünk, aki ismeri a rendszert, és őt is ismeri mindenki, van tekintélye. Attilára mindegyik igaz, annyival kiegészítve, hogy a rendszert nemhogy ismeri, hanem ő hozta létre, amikor 2012 és 2018 között a szövetség sportigazgatója volt. A szakmai tudása és a rálátása óriási segítség.

Ön 2009 óta tölti be a MASZ elnöki posztját. Mi ösztönözte arra, hogy újabb ciklust vállaljon?     
– A fejlődés útja. Határozottan úgy gondolom, a magyar atlétika nagy fejlődésen megy keresztül. A 2012-es londoni olimpia után megkezdett munkánk célja a mai napig az, hogy belátható időn belül olyan utat építsünk a magyar atlétikának, amely az eljövendő húsz-harminc évet meghatározhatja. A 2023-as budapesti világbajnokság, amely szervezőbizottságának a társelnöke vagyok, nagyon fontos érv a folytatásra, hiszen rengeteget kaphat tőle a magyar atlétika – és itt nagyon fontos valamit tisztázni: a világbajnokság nekünk és nekem nem cél, hanem eszköz. Akkor leszek elégedett, ha a vébé hatására több ezer gyerek kezd el atletizálni az egyesületekben, ha még több magyar élsportoló jut ki nemzetközi versenyekre, és ér el jó eredményeket, ha még több atlétikai versenyt láthatunk itthonról és külföldről a televíziókban, a különböző médiafelületeken, valamint még többen jönnek ki személyesen megnézni a versenyeket.

Elégedett a szövetség elmúlt tíz évének eredményeivel?     
– Visszanézve, elnökségem első néhány éve a tanulás időszaka volt, bele kellett rázódnom, de mivel több mint tíz éve élvezem a tagság bizalmát, talán nem elégedetlenek velem. De ez nem is egyszemélyes történet, nemcsak tőlem, hanem a magyar atlétikában élőktől függ a magyar atlétika sorsa. Aputól (Gyulai István – a szerk.) azt tanultam, hogy kellenek köréd olyan emberek, akikben megbízol, akik ugyanúgy, szívvel-lélekkel végzik a közös munkát. Lehetsz te bármilyen jó elnök, nélkülük nem fog működni a szervezet. Most voltam Kecskeméten, és láttam, milyen sok gyerek választja a sportágat, láttam a lelkesedésüket és azt, hogy remek versenyeket vívnak. Leginkább ezen mérem le, hol tart a magyar atlétika. Javítani mindig lehet, de nem lehetek elégedetlen. Amit az élettől kaptam, aki ma vagyok, azt a magyar atlétikának köszönhetem, és amíg tehetem, szeretnék törleszteni.

Orbán Viktor egy, a Nemzeti Sportnak adott interjúban úgy fogalmazott, a támogatás ellenére a magyar atlétika még nem döntötte rá az ajtót. Jogosnak érzi a kritikát?     
– Mivel a magyar sport rengeteget köszönhet az elmúlt tíz év kormányzati támogatásának, a miniszterelnök kritikáját kötelességem jogosnak tekinteni. De nézzük a tényeket... Az olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érmeinket összeadva az atlétika hazánk ötödik legeredményesebb sportága, és Tokióba is ambíciókkal megyünk: dobogós helyezést várunk, és az sincs kizárva, hogy meglesz a tizenegyedik aranyérmünk. Egy hazai világbajnokság óriási lökést adhat a sportágnak, láttuk, hogy a 2017-es vizes vébé hosszú távon milyen jótékony hatással volt a hazai úszósportra. A magyar atlétika jelenlegi lehetőségei, körülményei jóval szerényebbek, mint a képzeletbeli rangsorban előttünk álló sportágakéi, például rangos nemzetközi versenynek helyet adó állandó otthonunk sincs, ideiglenes megoldásokkal igyekszünk kompenzálni a hiányosságokat. De jó hír, hogy a magyar atlétika aranykora most érkezhet el. A világbajnokság ugyanis nem csak arra a tíz napra korlátozódik, amíg a világ legjobb sportolói Budapesten versenyeznek. Olyan képzések beindítására volt most lehetőségünk, amelyek évekre, sőt évtizedekre meghatározzák a magyar atlétika jövőjét, és amelyek nemcsak a mi sportágunk lesz nyertese, hanem az egyetemes magyar sport. A Nemzeti Atlétikai Központ a világon is egyedülálló létesítmény lesz, amely nemcsak a versenyzők, hanem mindenki előtt nyitva áll, az egész társadalom sportolására és egészségére jó hatással lesz. Szóval, már ott vagyunk, és dörömbölünk az ajtón, amit a magyar atlétika 2023-ban be is fog rúgni!

2021.05.24 09:19:56

Atlétika L. PAP ISTVÁN

Négy olimpián nyert érmet, s egyedüli sportolóként futott világcsúcsot 100, 200 és 400 méteren.

2021.04.14 19:31:32

Atlétika VINCZE SZABOLCS

A fedett pályás Európa-bajnokságon 8. lett, minden idők legjobb magyar téli Eb-döntős idejével.

2021.03.15 10:03:47

Atlétika VINCZE SZABOLCS

Krizsán Xénia végképp klasszissá érett, Nemes Rita kacskaringós úton jutott el a legjobbak közé.

2021.02.27 21:49:59

Atlétika VINCZE SZABOLCS

NS-VÉLEMÉNY. Csapatunknak így is lesznek döntős reményei.

2021.01.27 20:04:18

Atlétika CSURKA GERGELY

ALAPVONAL. A sportba őrült hiba mérlegelés nélkül teríteni a nagy egyenlősdit. Mert ez nem politika, és napestig lehet érzékenyíteni bárkit, ám attól a biológia törvényei nem fognak megváltozni.