Atlétika: 75 éves Németh Miklós olimpiai bajnok gerelyhajító

Németh Miklós 1946. október 23-án Budapesten született, apja, Németh Imre az 1948-as londoni olimpia bajnoka volt kalapácsvetésben. Nagyon fiatalon kezdett versenyszerűen atletizálni, a távolugrástól Várszegi József olimpiai bronzérmes gerelyhajító tanácsára pártolt át a gerelyhajításhoz – írja róla az MTVA sajtóarchívuma.

Gerelyhajításban négyszer nyert magyar bajnokságot, nyolcszor lett ezüst-, háromszor bronzérmes, az országos csúcsot négyszer javította meg. 1965-től 1983-ig szerepelt a magyar atlétikai válogatottban, 1967-ben az Európa-válogatott, 1977-ben a világválogatott tagja volt, 1970-ben győzött az universiadén.

Az igazán nagy eredmény elérésében sokáig egy komoly betegség és több sérülés hátráltatta, csaknem hét éven át küzdött mozgásproblémákkal. Az 1968-as mexikóvárosi olimpián könyöksérüléssel bajlódva csak 17., négy év múlva, Münchenben a hetedik lett, az Európa-bajnokságon 1966-ban az ötödik, 1971-ben a kilencedik helyet szerezte meg. A nehézségeken túljutva nagy reményekkel érkezett az 1974-es római Európa-bajnokságra, ám itt is csak a hetedik helyen végzett, és már-már a visszavonulást fontolgatta.

Szerencsére a szezon végén, egy magyar–norvég válogatott versenyen önmagát is meglepve 87.44 méterrel egyéni csúcsot dobott, amivel az országos rekordot is megdöntötte. Elmondása szerint ezzel átszakadt benne egy lélektani gát, sorra hozta a jobbnál jobb eredményeket. Csúcsát hamarosan 91.38 méterre javította, első magyar gerelyhajítóként dobva túl a 90 métert.

Az 1976-os montreali olimpián végre minden sikerült neki. A selejtezőben a finn Seppo Hovinen jobbnak bizonyult nála fél méterrel, de ennek nem volt jelentősége, mert mindketten bejutottak a döntőbe. Itt Németh Miklós elképesztő fölénnyel győzött: már az első sorozatban hatalmas világrekordot állított fel, a sportszer 94.58 méterre szállt a kezéből. A versengés ezzel gyakorlatilag véget is ért, a sokkolt ellenfelek meg sem tudták közelíteni, a második helyezett finn Hannu Siitonen hét méterrel dobott kisebbet. Németh Miklós az 1980-as moszkvai olimpián is indult, amelyen nyolcadik lett.

A világcsúcsot 1980-ig tartotta, 1976-ban az év magyar sportolójává választották, 1975-ben, 1976-ban és 1977-ben megkapta az év atlétája címet is. 1984-ben vonult vissza, ezt követően számtalan gerelyhajító edzője volt. Tanítványai közül a brit Tessa Sanderson 1992-ben olimpiai aranyérmes, a cseh Jan Zelezny háromszoros olimpiai bajnok és világcsúcstartó lett, s az olasz női atlétikai válogatott dobóedzéseit is irányította. Hazatérve 1991-től 1993-ig a Magyar Atlétikai Szövetség alelnökeként dolgozott.

Németh Miklós sportszereket is tervez, sportpályák kivitelezésével és felújításával foglalkozik. 1986-ban született meg „Body Roll” találmánya, amelyet az atléták izomerősítésre és nyújtásra használtak. A kilencvenes években szabadalmaztatta az érdes felületű gerelyek gyártását, a Flying History nevű sportszerrel több világcsúcsot dobtak. Ezt a típust később a nemzetközi szövetség, az IAAF betiltotta, de többi sportgerelye rendre ott van a világversenyeken. 2016-ban megalapította a saját atlétikai klubját, a Németh-Gerely Atlétikai Club Sportegyesületet, ahol három gyermekét edzi.

(MTI)