Liverpooli örökségek – Csinta Samu publicisztikája

EGY NAGY FUTBALLKLUBBAN dolgozó edző – szakemberi, pszichológusi és még sok egyéb „identitása” mellett – nem utolsósorban vagyonkezelő. A meghökkentőnek csak első látásra tűnő kijelentés Bölöni Lászlótól származik, aki nem szembesült szélsőségesen nagy értékű befektetések – értsd: játékosok – megfelelő szintű fialtatásának feladatával, mint például a Liverpool mindenkori menedzsere, de azért kitűnő, a későbbiekben egyenesen csillagászati magaslatokba emelkedő futballistákkal dolgozhatott. A besorolásban mindenképpen sok igazság rejtőzik, még ha nekünk, földhözragadt futballszeretőknek nem is jut eszünkbe ez a szentségtörő vonzat. Inkább eredmények, pontok, játéklátványosság és -hatékonyság alapján minősítünk, emeljük a magasba vagy épp kiáltjuk ki alkalmatlannak a korábbi sikeres szakemberek egyikét-másikát.
Jómagam Arne Slot személye és pályája fölött elmélkedem egyre többször az utóbbi időben. Természetesen sosem engedném meg magamnak, hogy bárkit is lemondásra szólítsak fel, hiszen egyrészt a mai eredmény- és pénzcentrikus futballvilágban senki sem kerül véletlenül nagy klubba, másrészt pedig, mint jeleztem, már régóta igyekszem megmaradni a figyelmes szemlélődő szerepében. Néha esetleg megfogalmazni értetlenségeimet. Mint például a Liverpool idei igencsak hektikus szereplésével kapcsolatosan. A célzatosság nyilván nem véletlen, hiszen Szoboszlai Dominik, Kerkez Milos és Pécsi Ármin révén sok tízezer magyar személyes érintettségű csapatává váltak a „kormoránok”. Ami igazából nem is az, hanem a várost több mint 800 éve jelképező, egy sas és egy kormorán keresztezéséből létrehozott mitikus májmadár.

Olyan klubban, amelynek legutóbbi jó fél évszázadát Bill Shanklyhez vagy Jürgen Klopphoz hasonló legendás trénerek fémjeleztek, persze nem lehet könnyű a felzárkózás. Vagy Slot esetében a szinten maradás. Pláne, ha az ember mindjárt azzal kezdi, hogy angol bajnokságot nyer, hiszen ezzel saját kezűleg helyezi a legmagasabb szintre a mércét – ha az elődök nem gondoskodtak volna eleve a nagy kihívásokról. De már az is a lehetetlenek közé sorolható, hogy valaki visszautasítson egy hasonló hívást, Slot maga is elismerte, hogy visszautasíthatatlan volt a világ egyik legnagyobb klubjának ajánlata. Lehetne itt önmérsékletről, realitásérzékről, szerénységről papolni, arról, hogy izmosodni kell még egy keveset a futballvilág egyik legnagyobb kihívásának elfogadása előtt. De valljuk be, hasonló helyzet egyszerűen nem lenne életszerű.

Az azért meglepetésszámba ment, hogy Jürgen Kloppot nem egy világsztár edző követte Liverpoolban. A német tréner a harmadik helyen végző csapatot adott át egy mindössze ötéves edzői múltra visszatekintő szakembernek. Igaz, abba a fél évtizedbe sok irigylésre méltó tett belefért: első vezetőedzői idényében Slot az Európa-liga csoportköréig vezette az AZ Alkmaar csapatát, a Covid-járvány által elsodort bajnokságban pedig csak jobb gólkülönbséggel előzte meg együttesét az Ajax. De még abban az évben volt egy kevésbé elegáns húzása is: tárgyalásokba bocsátkozott a Feyenoorddal, miután a rotterdami klub edzőt keresett az idény végén távozó Dick Advocaat helyére. Alkmaarban válaszul szokatlanul gerinceset léptek: 2020. december 5-én azonnali hatállyal felbontották Slot szerződését arra való hivatkozással, hogy nekik olyan szakember kell, aki száz százalékban a saját csapatára összpontosít. A Feyenoordnál mindenesetre változatlanul elkészítették a nevére szóló szerelést, 2021 nyarán már Rotterdamban kezdett, a dicső múltú, többek között BEK-győztes csapatot a 2022-es Európa-konferencialiga-döntőbe vezette, 2023-ban pedig – hat év szünet után – holland bajnoki címet nyert vele.

Mi tagadás, sikertörténet a javából, önmagában mégsem kínálta magát egy esetleges liverpooli álláskeresésen. A Klopp távozási szándékának 2024. januári egyértelművé válása után őrült keresgélésbe kezdő tulajdonos, a Fenway Sports Group néhány héten belül azonban máris azonosította Arne Slotot, olyannyira, hogy 9.4 millió fontos kártérítést is hajlandó volt fizetni érte a Feyenoordnak. Úgy tartották, a korábbi csapataiban rendszeres túlteljesítésről híres 45 éves szakember képes a legtöbbet kihozni a játékosokból, futballidentitása pedig olyan „holisztikus és kollegiális megközelítéseket alkalmaz”, amelyek illeszkednek a befektető cég szellemiségéhez. Jelentsen ez bármit is… Slot vezetőedzői beosztását a klub új futballstruktúrájába illesztették, amelyet ugyancsak azokban a hónapokban alakítottak át a két korábbi sportigazgató, Michael Edwards és Julian Ward visszatérésével. Útravalóként Slot nem is kaphatott volna ütősebbet, mint Jürgen Kloppnak az Anfielden tartott utolsó beszéde, amelyben arra buzdította a szurkolókat, hogy teljes mértékben támogassák Slot csapatát. „Úgy fogadjátok az új menedzsert, ahogy engem is. Az első naptól kezdve mindent adjatok bele.

Továbbra is higgyetek benne, és motiváljátok a csapatot” – mondta Klopp. Aztán elénekelte a Live is Life című örökzöldnek a közönség által a német edzőre adaptált változatát – immár Slot nevét behelyettesítve.

Ezzel együtt a holland érkezése jóval szerényebb körülmények között zajlott, mint anno Kloppé. Emlékezetes, hogy a német edzőt szállító repülőgép útvonalát több mint 35 ezer ember követte a flightradar24 légiforgalmi oldalon, ami a műfaj egyik csúcsának számít. Érthető módon, mert bár az Anfielden zajló menedzseri változások ritkasága önmagában is szeizmikus jelentőséget sugall, Klopp a Borussia Dortmund játékának forradalmasítása után érkezett. A „gegenpressing”, a „heavy metal futball” megteremtője immár generációja egyik vezető edzőjének számított, és ezen a nimbuszon az utolsó Bundesliga-idényben nyújtott hullámzó teljesítmény sem csorbított. Első sajtótájékoztatóján pedig valami nagyon fontosat, mondhatni máig hatolót fogalmazott meg: „Változnunk kell, a kételkedőkből hívőkké.”

Slot bravúros első Premier League-idénye hasonló folytatásra predesztinálta a holland szakembert, és bár a zajló idényben a „vörösök” csak szórványosan hasonlítanak korábbi önmagukhoz, az Anfielden egyelőre nagyítóval sem észlelni repedést a bizalom falán. És ez a lelátói reakciókra is érvényes, hiszen a világ többi részén néhány véleményes szereplés már bőven elegendő ahhoz, hogy a lelátón felhangozzon az edzőt távozásra biztató skandálás. Liverpoolban ez másként működik, talán azért is, mert az elmúlt 65 esztendőből 55 mindössze hat edző – Bill Shankly, Bob Paisley, Kenny Dalglish, Gérard Houllier, Rafael Benítez és Jürgen Klopp – nevéhez fűződik. Eme állandóságra és biztonságra alapozva pedig létrejött egy győztes csapat, egy félelmetes stadion és egy jól működő klub öröksége. És ez irigylésre méltó helyzeti előnyt jelent a mindenkori liverpooli edzőnek.  

Ez lehet a csapata hullámzó teljesítményét egyelőre bevallottan értetlenkedve kezelő Slot legfőbb esélye, még akkor is, ha a bizalom még az Anfieldben sem jelent korlátlan hozzáférhetőségű tőkét. És azt se feledjük, hogy a klub történetének első holland edzője ma elképesztő, 1.15 milliárd eurót meghaladó értékű „vagyoni eszköz” fölött rendelkezik, illetve tartozik felelős kezeléssel.

Miközben sok Liverpool-szurkoló elméjében és emlékeiben minden siker egyetlen ember kemény munkájára vezethető vissza, aki szerette a klubot, és akit a szurkolók viszontszerettek: William Shankly. Ezt a keresztet kénytelen cipelni Arne Slot is, mi pedig korábban szokatlan érzékenységgel figyeljük minden szavát. 

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!