PL: 300 millió dolláros üzletté vált a mezszponzoráció

A Premier League első szezonjának kezdetén, 1992 augusztusában mindössze 13 külföldi játékos szerepelt a csapatokban, nem voltak külföldi edzők, sem tulajdonosok. A mezeken helyi vállalkozásokat, például a Draper Tools családi szerszámgyárat hirdettek, a Wimbledonnak pedig még szponzora sem volt.

2018-ban már teljesen más képet mutat a hirdetési piac az angol labdarúgás élvonalában. Tavaly óta ráadásul nemcsak a mezek elején, hanem az ujján is szerepelhetnek hirdetések. A piac bővülése pedig jól tükrözi, mekkora üzletté vált a Premier League.

1992–1993-ban még csak évi 60 mérkőzést közvetítettek az Egyesült Királyságban, ahol a Sky Sports csatornának kevesebb mint kétmillió előfizetője volt. Manapság a szigetországban évi 168 meccset sugároznak élőben, és ami még jelentősebb: az összecsapások 212 országban láthatók, Nagy-Britannián kívül ráadásul nincs érvényben a szombatonként 14.45 és a 17.15 óra közötti időszakra vonatkozó közvetítési tilalom. Manapság sokkal valószínűbb, hogy a szponzorok az ázsiai közönséget célozzák meg a brit szurkolók helyett.

A The Daily Telegraph című lap visszatekintése szerint a Premier League hajnala egybeesett az elektronikai vállalatok fénykorával. Az első idényben nyolc csapatot támogattak ilyen cégek, köztük olyanok is, amelyek nem sokkal később eltűntek a süllyesztőben, például a Commodore International vagy a Tulip Computers.

A következő gazdasági bumm a telekommunikációs és a médiacégeké volt, ez is tükröződött az angol bajnokság élvonalában. 2002–2003-ban hat ilyen vállalat logója volt látható a mezeken, három azóta megszűnt.

A Newcastle 2004-ben a Northern Rock bankkal kötött szponzorációs megállapodást. Három évvel később a pénzintézet fiókjai előtt kígyózó sorok voltak az első jelei a gazdasági-pénzügyi válság kezdetének.

A Premier League-mezek nemcsak az aktuális gazdasági trendeket, hanem a geopolitikai fejleményeket is tükrözik. A Közel-Kelet felemelkedésének jele volt az Öböl-menti térség két legnagyobb légitársasága, az Emirates és az Etihad megjelenése. Az egyik neve az Arsenal, a másiké a Manchester City mezén olvasható.

Az utóbbi idők meghatározó trendje viszont a szerencsejáték. A Betfair már 2002-ben megjelent szponzorként a Fulham mezén. A fogadás és a futball ma már összenőtt, a közelmúltban kimutatták, hogy a fogadóirodák logói átlagosan 241 alkalommal jelentek meg a képernyőn a BBC népszerű Match of the Day című műsorában, és az adásidő 30 százalékában láthatók voltak.

Ezzel kapcsolatban szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy az Egyesült Királyságban egyre súlyosabb probléma a játékfüggőség, 430 ezer ember küzd ilyen gondokkal. 2012-ben még 280 ezer volt a számuk. Tanulmányok vizsgálják, hogy a szponzorációk közrejátszanak-e a probléma súlyosbodásában.

A szerencsejátékcégek ráadásul nemcsak a brit piacot célozzák meg. Az Evertont például a SportPesa nairobi székhelyű vállalat támogatja. A cég jelentéktelen szereplő a szigetországban, Afrika több országában viszont meghatározó alakja a szerencsejátéknak: a kontinens a leggyorsabban bővülő piaca a sportfogadásnak, a Premier League pedig kiváló eszköz az ügyfelek számának növelésére.

A Crystal Palace idei szponzora a Dongquidi kínai futballalkalmazás, a Wolverhampton mezének ujján pedig a CoinDeal kriptovalutaváltó hirdet. Ez már a jövő – jegyezték meg kommentárok.