Kósa Miklós: Ne legyen elvárás példamutatás nélkül

A Vasas kardedzője, Kósa Miklós maga is vívó volt, a BSE színeiben Eb-nyolcadik helyig és olimpiai A-kerettagságig jutott. A fővárosi klubban többek között István Miklós, majd Tolnay Kornél volt a mestere, aztán húsz éves korában megismerkedett minden idők egyik legsikeresebb magyar vívójával, az olimpiai bajnok Pézsa Tiborral, akinek ösztönzésére edzősködni kezdett aktív pályafutása végén, 2009-ben.

„A víváson belül Tibor bácsi tanított meg mindenre. Fantasztikus géniusz, és én is abból építkezem edzőként, valamint azt igyekszem továbbadni, amit tőle kaptam” – mondja Kósa, aki jelenlegi klubjába, a Vasasba többedmagával 2017-ben igazolt át. A piros-kék egyesületben ismét összeállt a BSE-ben már jól összeszokott, mellette Boros György, Riba Ferenc és Sárközi Gergely nevével fémjelzett edzői gárda. A tréner tanítványai az elmúlt években számos érmet nyertek az országos bajnokságokon, és többen a nemzetközi színtéren is kiemelkedőt alkottak. A világversenyen dobogóra álló ígéretek közül is kiemelkedik a egyéniben kadét Eb-győztes, junior Eb-ezüst- és vb-bronzérmes, felnőttválogatott Spiesz Anna és az egyéniben kadétvilágbajnok Csonka Dorottya. Kósa Miklós 2021-től 2024-ig a fiú kadét kardválogatottat is irányította, a csapattal egy aranyat és két bronzot nyert az Eb-n. Jelenleg a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron edzője is. A szakember hangsúlyozza, a Vasasban máig minden siker a jó csapatmunka és a remek közösség eredménye.

„Az utánpótlás-nevelésben az egyik legfontosabbnak azt tartom, hogy a gyerekek olyan közösségbe és társaságba járhassanak, élhessék a mindennapjaikat, amelyben jól érzik magukat – mondja. – 

mert aki komolyan gondolja a sportolást, az minden délután a teremben van, és több időt tölt az edzőjével meg a csapattársaival, mint a családjával. Ezért az elsődleges feladatunk, hogy értékes embereket neveljünk a növendékekből, minden más csak ez után jön. Ez annak idején a BSE-ben is így volt. De nemcsak a jó közösségre és a hangulatra figyeltek oda az edzők, hanem a tanulmányi eredményekre is. Mi is gondosan nyomon követjük, hogy a gyerekek miként teljesítenek az iskolapadban. Természetesen, ezen a területen is vannak igényeink, és én azt vallom a vívóteremben, hogy az edző csak akkor várhat el valamit a tanítványától, ha maga is százszázalékot tesz bele az egészbe és példát mutat emberségben, alázatban, elhivatottságban, munkabírásban. A Vasasban szokás, hogy a csoportos foglalkozásokat az adott naptól függően más-más edző tartja. Tehát a klubban az is fontos, hogy az edzők ugyanazokat a szakmai elveket vallják, mert az ellentmondások zavart okoznának a rendszerben.”

Kósa zsűriként is kimagasló sikereket ért el. A Nemzetközi Vívó Szövetség 2024-ben a világ legjobb kardbírójának választotta meg, az előző két évben a második helyen végzett. Az idéntől azonban már nem vezet mérkőzéseket, minden energiáját a tanítványai felkészítésére fordítja. De hogy azok közül kiből lesz eredményes vívó, az több összetevőtől függ.

„Azért is szeretem a vívást, mert nincs külön recept az eredményességre, számos úton el lehet jutni a sikerekig. Az egyik versenyző a fizikai adottságait tudja érvényesíteni, a másik a tecnhnikai felkészültségét vagy az eszét. De együtt dolgozhat a legjobb edző a legügyesebb gyerekkel, ha a tanítvány nem jó versenyzőtípus, akkor nem fognak sokra menni. Az évek folyamán persze lehet dörzsölődni, de el kell fogadni, hogy nem mindenki tud téthelyzetben teljesíteni. Már a gyerekcsoportok játékos feladatai közben is látszanak ezek a tulajdonságok. De aki nem olyan típus, hogy akár csukott szemmel, fejjel nekimenne a falnak is, azt nem is szabad ilyenre rávenni.

A szakember számára nem egyszerű feladat a sportági klasszis Szilágyi Áron és a már korábban meglévő korosztályos versenyzői felkészülését egyszerre koordinálni, de igyekszik megbirkózni a kihívással.

„Áronnal a Vasasban csoportos foglalkozásokon már korábban is sokat dolgoztunk együtt, a párizsi olimpia utáni műtétjét követő rehabilitációja végeztével kért fel Sárközi Gergelyt és engem edzőjének. Ez hatalmas megtiszteltetés, sokat tanulhatok tőle, hiszen ő kiforrott, fantasztikus sportoló, aki rengeteget tud erről a sportágról. Amikor az ő versenyeivel egy időben rendeznek korosztályos vagy női viadalt, akkor Áronnal tartok, de a jó csapatmunkának köszönhetően ezt a szituációt is meg tudjuk oldani, és egy edzőkollégám utazik a tanítványaimmal. Egyébként is bevált dolog nálunk, hogy egymás versenyzői mögé állunk be az asszókon, mert aki nem a saját tanítványát nézi, az higgadtabban tudja követni a mérkőzést, kevésbé ragadják el az érzelmek.

Mindenki elhelyezi magát egy polcra, és tudja, hogy ha kihozza magából a legtöbbet, akkor az jó eredménnyel is párosul.”

(Kiemelt képünkön: Kósa Miklós Fotó: Bizzi Team)