Itt van Amerika
SZABÓ GÁBOR 2020.10.10 07:51

Hiába várta vissza a holtak lelkét Helsinki 90 éve született bajnoka

Dicsőséges kudarcként emlegette 1952-es szereplését Temes Judit. Az olimpiai bajnok úszó orvosként a kórboncnoki hivatást választotta, miközben ateistaként is sok a kapcsolódási pont közte és a mélyen hívő Csik Ferenc között.

A kép a londoni olimpián készült, balról Temes Judit, Nádor Zsuzsa, Sárosi Imre edző és Székely Éva

 

Nem célom az évtizedek alatt százszor elmeséltek és leírtak ismétlése, a közismert történések százegyedszeri közlése, ennél érdekfeszítőbb újdonságok után kutatni egy minden részletében feltérképezettnek hitt területen. Ezzel a szándékkal merültem el az 1930. október 10-én született kiváló úszó, a nevét 1947 nyarán Temesre módosító  („Egy újságíró találta ki nekem, akinek is két hossz közt az edzésen rábólintottam: jó, az jó lesz.”)   Tuider Judit életvizében, és szerény felfedezést tettem. Rácsodálkoztam a sok kapcsolódási pontra, amely az 1952-ben Helsinkiben a 100 méter gyors aranyát favoritként bronzra „rontó”, a váltó tagjaként némiképp vigasztalódó Temest a királykategória másik nagy egyéniségével, az 1936-ban Berlinben olimpiai bajnok Csik Ferenccel összeköti.

Kezdem a földi létüket meghatározóval (vagy behatárolóval), amely Csiknek vég-, Temesnek kezdőpont. Úgy hívják: Sopron. Kilencven éve a leghűségesebb városban látta meg a napvilágot Temes, és március 29-én múlt hetvenöt éve, hogy egy amerikai légitámadás után a Patak utcában, a régi várfal mellett megtalálták Csik holttestét. Az 1944 októberében behívott, katonaorvosként helytálló „Ferkó” és állomáshelye, a szolnoki hadi csapatkórház a front nyugatra húzódása miatt előbb Budapestre, majd december legelején Sopronba települt át, ahol nagyszüleinél tartózkodott Temes. Ám az első, december 6-i súlyos légi csapással a határszéli városra is ráborult a bizonytalanság súlyos leple, s mert vészesen közeledett az ostromgyűrű bezárulása a főváros körül, a kis Judit és családja december 24-én vonatra ült, hogy még „kapuzárás” előtt elérje Budapestet. Csakhogy a szovjetek éppen ezen a napon foglalták el Bicskét, egyúttal elvágták a vasúti összeköttetést Buda felé – a szerelvényt pedig a Tuider famíliával együtt karácsony első napján, 25-én visszafordították Sopronba.

A két embert specialitásuk, a 100 méter gyors mellett összeköti az olimpiai rekord is. Csik az 1936-os fináléban beállította az amerikai Peter Fick előfutamban elért 57.6 másodperces csúcsidejét, Temes 1952-ben Helsinkiben az időfutamban 1:05.5 perc alatt a falhoz érve szárnyalta túl az addigi legjobb ötkarikás eredményt. Csik a harmadik helyen végző 4x200-as váltó utolsó embereként 1936. augusztus 11-én csapott célba Berlinben, csaknem nyolc évtizeddel később, 2013-ban ugyanezen a napon hunyt el Temes. Mindketten orvosi egyetemet végeztek, és ugyanúgy fontosabbnak tartották civil hivatásukat, mint a versenysport erőltetését mindenáron. Esküvőjüket is hasonlóképpen időzítették, egyaránt huszonhetedik életévükben, 1940-ben, illetve 1957-ben házasodtak meg, és mindkét család egy-egy fiúcskával és kislánnyal gyarapodott – ugyanebben a sorrendben.

A Temes Judit szülővárosában, Sopronban elhunyt Csik Ferenc bravúrdiadalt aratott a berlini olimpián 100 gyorson

Végül egy sokadik közös nevező, amely egyúttal meg is különbözteti őket: egy-egy olimpiai arany- és bronzérmet akasztottak a nyakukba, ám míg Csik egyéniben ment a mennybe, az előfutamban olimpiai csúcsot repesztő, az elődöntőből csak nyolcadikként továbbsurranó Temes lemerevedett a fináléban. Sokszor beszélt a történtekről, de sohasem tudott jó szívvel emlékezni Helsinkire, mint „dicsőséges kudarcaim egyikére”    gondolt vissza rá.

„Kikászálódtunk, és a fagyos szélben dideregve caplattunk vissza a starthoz. Én kioldottam a sapkámat, a derékig érő, kontyba font hajam lebomlott, a zsinór elszakadt. Zavaromban azt sem tudtam, hol vagyok, mit tegyek. Másik sapkám nem volt, így a zsűri engedélyezett néhány perc szünetet, hogy szerezzek egyet. Az orosz pólósok szántak meg”     – nyilatkozta 2001 decemberében a Népszabadságban. Igen, míg Csik meglepve a világot maga mögött tartotta az esélyes japánokat, Temes begörcsölt, és 1952-ben Szőke Kató hajtotta végre a bravúrt: három héttel 17. születésnapja előtt (!) ült fel a királynői trónra. A bájos tini volt az egyetlen, aki a rajtkövön maradt a visszafújt első start után, vagyis higgadtan, szárazon várta a második csobbanást. Az ötvennél elsőnek forduló, egyre inkább erőlködő Temes nyolcvan méterig bírta, kilencvennél már előtte tempózott Szőke, végül a holland Hannie Termeulen is megelőzte egy tizedmásodperccel – és még örülnie is kellett, hogy őt hozták ki harmadiknak, merthogy rajta kívül még ketten értek el 1:07.1-et...

A 4x100-as váltó időfutamában a pihentetett Temes helyett Littomeritzky Mária kapott lehetőséget, a fináléban viszont a legerősebb magyar négyes vette fel a harcot – és 4:24.4 perces világrekorddal lepipálta a mezőnyt, csaknem öt másodpercet vert a hollandokra. A Szőke Katótól az 1954-es torinói Európa-bajnokságon is kikapó Temest nem kártalanította a csapatdiadal, egész életében lelki nehezékként hordozta a helsinki egyéni bronzot.

A kórboncnoki munka krimi: a patológus a detektív, aki a végén felfejti a rejtélyes szálakat

 

S ha már lélek...

A rákkutatás iránt érdeklődő, ennek is betudhatóan a kórboncnoki hivatást választó egykori klasszis a holtak lelkéről, valamint munkájáról – immár nyugalmazott osztályvezető főorvosként – így nyilatkozott 1997-ben a Magyar Nemzetnek:  „Olyan krimihez tudom hasonlítani ezt a tevékenységet, amelyben a detektív a könyv utolsó négy lapján tárja fel a bűncselekmény addig rejtélyes szálait. A patológus előtt ugyanígy nyílik fel az utolsó négy oldal, tisztázódik előtte, miért ért véget egy emberélet. (...) Ha a holtak lelkei visszatérnének, felette sokan keresnének meg, hiszen pályám alatt vagy huszonötezer tetemet boncoltam fel.”

Több kiváló kollégájáról tudta, hogy hívő emberek, de nem értette őket, amit azzal indokolt, ha valakihez, hozzá vissza kellett volna jönnie legalább néhány léleknek –  „de hiába vártam, egy sem jelentkezett közülük”.  A szabadgondolkodó fiatalokból álló, többek között a tudományos igazság szentségét hangoztató, 1909 és 1918 között működő Galilei Kör hagyományait a Galilei Társaság alapításával 1991-ben többedmagával felélesztő, bevallottan megrögzött ateista Temes és a mélyen hívő, az 1938-as budapesti nemzetközi eucharisztikus kongresszuson előadást is tartó Csik Ferenc lelke – ha kapcsolódási pontjaikból indulok ki – itt, a földön mintha gyakran keresztezte volna egymás útját.

Hús-vér emberként vélhetően nem futottak össze (Temes biztosan tett volna róla említést, hiszen védnöke volt az 1978-tól Sopronban megrendezett Csik Ferenc-emlékversenyeknek, „Ferkó” özvegyével találkozott is), de talán odaát testetlen egymásba botlottak. S ha esetleg a felboncolt halottakból feltámadó lelkek is pótolni kívánták az árnyékvilágban hiányolt randevút, bizony sok négyoldalas detektívjelentést kellett felolvasnia Temesnek, hogy tudassa velük földi életük megszűntének miértjeit.

TEMES (TUIDER) JUDIT NÉVJEGYE
Született: 1930. október 10., Sopron
Elhunyt: 2013. augusztus 11., Budapest
Sportága:   úszás
Edzői:  Hunyadfi István, Rajki Béla
Klubjai:    Magyar Úszó Egylet (1943–44), Pan­nónia Úszó Egyesület Sopron (1946), Magyar Munkás Úszó Egyesület (1946–48), Bp. Előre (1948–54), Haladás Orvostudományi Egyetem (1955–56)
Legjobb eredményei. Olimpiai bajnok     (1952: 4x100 gyorsváltó), olimpiai 3. (1952: 100 m gyors), olimpiai 5. (1948: 4x100 gyorsváltó), Európa-bajnok   (1954: 4x100 gyorsváltó), Eb-2. (1954: 100 gyors), Eb-5.  (1947: 4x100 gyors), 12x főiskolai világbajnok (1949, 1951, 1954 – összesen hat versenyszámban), 18x magyar bajnok (1946: 4x100 gyors; 1947: 4x100 gyors; 1948: *200 vegyes; 1949: 100 gyors, 100 hát, 200 hát; 1950: 100 hát, 200 hát, 4x100 gyors, 3x100 vegyes; 1951: 100 gyors, 100 hát, 200 hát, 1952: 100 gyors, 200 hát, 150 vegyes, 4x100 gyors, 4x100 vegyes)
Világcsúcsai:   4x100 méter gyorsváltó (Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva, Szőke Kató: 4:24.4 – 1952. augusztus 1., Helsinki (olimpia), 3x100 méter vegyes váltó (Novák Ilona, Székely Éva, Temes Judit – gyors: 3:41.2 – 1950. október 14., Budapest (a tanácsválasztások tiszteletére felajánlott csúcsjavító kísérletek), 4x100 méter vegyes váltó (Temes Judit – hát, Killermann Klára, Littomeritzky Mária, Szőke Kató: 5:07.8 – 1954. augusztus 3., Budapest (főiskolai világbajnokság)
Elismerései:  Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozata (1949), Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozata (1973), Magyar Köztársaság Sportdíja (1994), Budapestért díj (1994), a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (2010), Magyar Úszó Hírességek Csarnokának tagja (2019)
Foglalkozása:   orvos
Munkahelyei: Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézet gyakornoka, egyetemi tanársegéde (1955–1959), Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet kórszövettani osztályának vezetője (1959–1962), László Kórház (fő)orvosa, az utolsó három évben idegsebész főpatológusa (1962–1972), a Korányi Kórház (később Erzsébet Kórház) osztályvezető főorvosa (1972–1994)
*női 200 vegyesen három úszásnemben (a pillangó még nem volt hivatalos versenyszám) 3x66⅔ métert úsztak 33⅓ méteres medencében

 

2020.10.25 20:44:14

Úszás MALONYAI PÉTER

ALAPVONAL. Nagy József nem sorolható a klasszikus szakemberek közé, rendre kis cédulákkal érkezik az uszodába, rajta az aznapi munka vázlata. Az ő mutatványa, hogy két lábbal áll a földön. Újratöltve.

2020.10.17 22:31:09

Úszás KOVÁCS ERIKA

NS-VÉLEMÉNY. A sikerek felelősséggel is járnak.

2020.10.17 17:16:45

Úszás LIPICZKY ÁGNES

„Ritkán vagyok beteg, lehet, hogy azért is érintett ennyire rosszul.”

2020.10.14 00:10:47

Úszás KOVÁCS ERIKA, LIPICZKY ÁGNES

Magyarország úszásban és cselgáncsban is rangos versenynek ad otthont.

2020.10.13 21:42:46

Úszás MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Már nem beszélhetünk különleges helyzetről.