Tokió 2020: még egy sintóista szentélyben is imádkoztak a japánok a mieink sikeréért

Felemás. Alighanem ez a legvisszafogottabb jelző, amit a japán emberek olimpiához való viszonyulásáról leírhatunk. Sokat elárul a közhangulatról, ha hozzátesszük, hogy a minap is négy nagy japán cég jelentette be, hogy kiszáll, így a jövőben nem használhatják a szervezők a nevüket az esemény kommunikációjában.

MÁR NEM IS MERIK HIRDETNI AZ ÖTKARIKÁS JÁTÉKOKAT

„A hangulat finoman szólva sem olimpiapárti – erősítette meg Nemes Roland, aki az egyik legrégebbi japán magánegyetemen tanít, és emellett az U16-os fiú kézilabda-válogatott edzője. – Keresni kell a városban a játékokra való utalásokat, talán nem is merik már hirdetni az ötkarikás játékokat. Az is példa nélküli, hogy tüntettek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach ellen. Hirosimában 30-40 ezer aláírás is összegyűlt, hogy ne látogasson el oda.”

Nemes ugyanakkor, aki jelenleg a tokiói olimpián részt vevő magyar vívócsapatot segíti a felbukkanó problémák megoldásában, rámutatott, az emberek ebből a hangulatból semmit sem éreztetnek a sportolókkal, éppen ellenkezőleg.

„Tokió egyik kerülete, Kita látja vendégül a magyar vívókat és cselgáncsozókat. A helyi lakosok nagyon várták az érkezésüket, magyar felirattal ellátott zászlókat és hajtogatott hattyúkból összeálló füzért is készítettek, emellett elmentek egy híres sintóista szentélybe, hogy a sikerükért imádkozzanak.”

A magyar olimpiai mozgalomnak és a sportdiplomáciánknak Tocsigi tartománnyal van a legszorosabb kapcsolata, amellyel a Magyar Olimpiai Bizottság 2017-ben együttműködési megállapodást kötött. Tocsigi kormányzója Magyarországon is járt, csapataink pedig a tartomány több városában is edzőtáboroznak. A vízilabdázók Ojama városában vannak, ahol például az iskolai menzákon is kínáltak magyar ételeket.

MEGOSZTJA A JAPÁN TÁRSADALMAT AZ OLIMPIA

A médiaközpontban a helyi újságírók is ezt a kettősséget erősítették meg.

„Teljesen megosztott a társadalom az olimpiával kapcsolatban – válaszolta kérdésünkre Hiracsi Kazunori, a tokiói Jomiuri Simbun újságírója. – A lapunk legutóbbi, júniusi felmérése azt hozta ki, hogy a megkérdezettek 48 százaléka eltörölte volna a játékokat, 26 százalék szeretett volna zárt kaput, míg 24 százalék a csökkentett létszám mellett volt. A fő indok, hogy az emberek egyszerűen féltek a sok külföldi sportoló, újságíró és hivatalos személy érkezésétől, amely berobbanthatja a járványt az országban.”

A tavalyi halasztáskor még sokan abban reménykedtek, hogy mostanra sikerül magunk mögött hagyni a koronavírus-járványt, és a játékok a pandémia felett aratott győzelem szimbóluma lehet, de korántsem ez a helyzet.

„Nehéz volt meghozni a döntést, hogy a legtöbb eseményre nem engednek be nézőket, de nem lehetett mást tenni. A többség azért realista, és elfogadta, hogy nem szurkolhat a helyszínen a japán versenyzőknek sem” – vette át a szót Tamura Takahito, a Kyodo News szerkesztője.

Érdemes megemlíteni, hogy a japán labdarúgó- és baseballbajnokság pedig bizonyította, hogy biztonságos környezetet tudnak teremteni a stadionokban a szurkolóknak. Tamura hozzátette, a korlátozások ellenére szeretnék bemutatni a kultúrájukat is a világnak – jobb híján a televízión keresztül. A japán ötkarikás küldöttség egyébként ambiciózus célt fogalmazott meg, és belőtte magának a harminc aranyérmet, amely minden idők legjobb olimpiai szereplését jelentené a távol-keleti ország számára.

FUKUSIMA IS NAGY LEHETŐSÉGTŐL ESETT EL

A jelképekre visszatérve, a házigazda sokáig úgy hirdette, az olimpiával bizonyítja a világnak, maga mögött hagyta a 2011-es földrengés és cunami okozta fukusimai atomerőmű-balesetet annak minden negatív következményével. Később ez a szlogen egyre inkább eltűnt a kommunikációból, és a régióban is sokan sajnálják, hogy a koronavírus-járvány került a közbeszéd középpontjába. Jakab Gitta japán állami ösztöndíjasként tanul a fukusimai egyetemen, és úgy látja, a sok téves információ miatt negatív kép alakult ki az emberekben a területről.

„Ezt a legnehezebb megváltoztatni – közölte a 24 éves hallgató. – Az olimpia jó esélyt kínált volna, hogy megmutassák, Fukusima milyen gyönyörű hely, az evakuált zóna a prefektúra már csupán 2.4 százalékát teszi ki. A sugárzás mértéke a világ más nagyvárosaival azonos mértékű, a helyiek példás összefogással végzik a revitalizációt. De nem hiszem, hogy a 2011-es sokkon túl lehet jutni, és nem is ez lett volna a cél.”

Fukusima Tokióhoz hasonlóan úgy döntött, nézők nélkül rendezi meg a versenyeket. Ez ugyanakkor nem akadályozta meg a helyieket, hogy a japánokra jellemző vendégszeretetről (külön szavuk is van rá: omotenasi) tanúbizonyságot tegyenek. A magyar úszócsapat Korijában hangolódik, A város évek óta készült a magyar csapat fogadására magyar vonatkozású eseményekkel, a tokiói magyar nagykövetséggel közös rendezvényekkel.

A szívélyes fogadtatással tehát nem lehet gond, a rendezők a járvány közepette is igyekeznek bizonyítani, jó döntés volt 1964 után újra Tokiónak adni a nyári játékokat. A többi már a sportolókon múlik.

A japánok ezzel a videóval üzentek a felkészülés során a kajak-kenusainknak