– Jó látni, hogy mosolyog.
– A síráson már túl vagyok. Ami tőlem függött és rajtam múlt, azzal nem volt gond. E tekintetben azt teljesítettem, amire képes vagyok, sőt még valamivel többet is. Majdnem sikerült egy olimpiai csúcs úszásban. A fizikai számokkal maximálisan elégedett vagyok. Az, hogy egész évben ilyen stabilan tudtam vívni, és itt, az olimpián is, az elképesztő – mutatja, hogy milyen jó edzői stábbal dolgozom, éspedig minden számban. És elérkeztünk oda, hogy a lovaglást kell értékelnem... Nem csak rajtam múlt: az eredetileg nekem sorsolt lovat cseréltük, mert a japán lányt ledobta többször, gondoltam, jobb lesz így – sajnos nem. Szerencsére ebből is képes voltam valamilyen pontszámot kihozni. Az olimpiára egyébként úgy utaztam ki, hogy még ha rossz is történik velem Tokióban, a legjobb tizenkettőben jó lenne ott lenni, ezt teljesítettem. Elégedett vagyok önmagammal, azt sajnálom, hogy külső tényezők befolyásolták a végeredményt.
– Hogyan tudott így odaállni a lovaglás után?
– Nagyon jó versenyzőtípus vagyok. Mindig optimista vagyok, még akkor is, ha amúgy rossz a helyzet...
– Már csak három év van a következő olimpiáig.
– Húszéves vagyok, ez az első olimpián, ahol tizenkettedik lettem, várom már Párizst – ha már most ilyen jó vagyok a fizikai számokban, vajon milyen leszek három év múlva?
Leonyid Ivanov rossz lóra tett
Kifutóra léptek a párizsi olimpikonok
Gomojja – Malonyai Péter publicisztikája
