Itt van Amerika
SZABÓ GÁBOR 2022.05.24 15:35 Frissítve: 2022.05.24 17:57

Az első vb-érmes magyar férfi műkorcsolyázó a monumentális építészet barátja volt

A magyar sport méltatlanul elfeledett alakja a háromszoros vb-bronzérmes Szende Andor. Tizenkét évig tartotta a helyből magasugrás rekordját, kiváló rugói jól kamatoztak a jégen, nagy nevű építészként ontotta magából a szebbnél szebb terveket.

 

Itt a jégen néz a kamerába Szende Andor,
aki rugólábú atléta is volt (Fotó: Tolnai Világlapja)

Noha olyan kortársakkal rajzolta a nyolcasokat a jégen az 1910-es évtizedforduló környékén mint a sorozatban négyszeres világbajnok Kronberger Lili, a stafétát tőle átvevő, megszakítás nélkül háromszoros vb-győztes Méray-Horváth Opika vagy – külföldi példát is hozva – a tízszer a világ trónjára felülő svéd legenda, Ulrich Salchow, méltatlanul merül feledésbe a magyar műkorcsolyasport első férfi világbajnoki érmese, Szende (Steigenberger) Andor. Életpályája állomásait számba véve nemhogy vele készült interjúra, még hosszabb nyilatkozatára sem leltünk, ezek híján pedig nem bontakozhatott ki előttünk egyénisége – ugyanakkor feltárult kiemelkedő művészi tehetsége, merthogy építőművészként megannyi káprázatos terv került ki a keze alól.

Szende Andor délvidéki zsidó família leszármazottja, nagyapja, Steigenberger Dávid az észak-bánsági Adán, édesapja, József már Makón született, míg ő (1886. április 14.) és két testvére (Ilona, Dezső) Budapesten látta meg a napvilágot. A VII. kerületi állami gimnáziumban tanult (osztálytársa volt az 1936. október és 1938. május között miniszterelnök Darányi Kálmán), majd felvették a Műegyetemre, és tanulmányai mellette aktívan sportolt a MAFC színeiben. Az atlétika volt az igazi terepe, leginkább az ugrószámok, még szűkebben véve a helyből magas- és távolugrás. Kiváló rugókkal áldotta
meg a sors, amit nyilván jól kamatoztatott korcsolyával a lábán. Indult az 1908-as londoni játékokat megelőző hazai olimpiai próbaversenyeken, 1908. június 29-én például 144 centiméterrel állított fel országos rekordot helyből magasugrásban, amit csak tizenkét év múlva döntött meg Nonn János (147cm).

„Szende a 146 cm-t megugrotta, de ráugrott a rúdra, miután még nincs kiforrott stylusa, mint Vadonnak, aki ugrás közben a levegőben megfordul, hogy arccal az elugrás felé essék le. Ha Szende ezt képes lesz elsajátítani, igen szép eredmény várható még tőle. Most még elugrása nem mindig szabályos, gyakran dupláz” – fűzte hozzá a csúcsjavításhoz a Sportvilág.

Műépítészi diplomáját 1909-ben kapta meg, ezt követően Berlinben gyarapított a tudását olyan híres mesterek mellett, mint Bruno Schmitz. Ekkorra már komfortosan érezte magát a jégen is. Első nagy sikereit 1908-ban érte el, amikor is a második helyen végzett a troppaui vb-vel párhuzamosan rendezett nemzetközi juniorversenyen, alig egy hét múltán nyert Davosban. Érdekesség, előbb lett világbajnoki bronzérmes, mint magyar bajnok. Tudniillik itthon még nem vált szét a férfi – és a női szakág, így az 1909. és az 1910. évi országos bajnokságon a nem sokkal korábban második, illetve harmadik világbajnoki címét megszerző Kronberger Lili Szendével küzdött meg a honi elsőségért és mindkétszer nyert is. Szendének csak 1911-ben osztottak lapot, amennyiben a negyedik világbajnoki diadalát arató Kronbergert a január 22-i bécsi női vb és a február eleji magyar bajnokság között eljegyezte Szentgyörgyi Imre, a Budapesti KE helyettes igazgatója. A még mindig csak húszéves ifjú hölgy felhagyott a versenyzéssel, az ob-ra már nem is nevezett, férfi vetélytársa pedig elkönyvelhette első hazai aranyát – egyetlen vetélytárs nélkül... Egy, két, majd újra csak egy riválist maga mögé utasítva sorozatban további három elsőség következett, miközben három világbajnoki harmadik helyig (1910, 1912, 1913) jutott.

„Szabadon választott programja egyike volt a legtartalmasabbaknak és legszebbeknek, itt pedig az a balszerencséje volt, hogy kétszer elbukott. A leghevesebb küzdelem a második helyért folyt Szende és Böckl között, míg végül a helyezési szám döntötte el a versenyt Böckl javára” – számolt be a bécsi vb-n történtekről 1913. február 25-én Az Ujság, amely arra is emlékeztetett, hogy a három héttel korábbi Európa-bajnokságon Szende maga mögé utasította az osztrák Willy Böcklt, és ezüstérmet szerzett.

A világháborúban 1915 elején sorozták be, 1917-ben legfelső elismerést, majd újólagos legfelső elismerést kapott. Bajnokságot nyolc év kihagyással, 1922-ben rendeztek újra, és Szende negyedszer is megvédte címét, ám többször nem indult tétre menő viadalon. Fontos kiemelni, hogy az 1910-es években a sportban elért sikerei mellett csak úgy ontotta magából a szebbnél szebb épületterveket, megannyi pályázaton mérette meg magát, amelyek közül ki is emelünk néhányat: kolozsvári vigadó és városháza (1910), pozsonyi kultúrpalota – Grosz Józseffel közösen (1910), Budapesti Bank Rt. palotája (1911), Tisza Kálmán (most II. János Pál pápa) téri kultúrpalota (1911), jégpalota (1912), új Nemzeti Színház (1913), fővárosi krematórium (1916). Különösen kastélyterveivel hívta fel magára a figyelmet, a Műcsarnok építészeti díját 1927-ben elnyerve így jellemezték stílusát: „Ő a monumentális építészet barátja és az építészeti rajz mestere. Bravúrosan kezeli a szenet és rajzont, de mindig nemes harmóniát és nagyvonalúságot ér el tervein. A Képzőművészeti Társulat építészeti díját nyert művét is itt látjuk, mely reprodukcióban még finomabbá és artisztikusabbá vált. Igen szépek belső térképzései és pompásak bútortervei. Sehol semmi szertelenség, mindenütt nemes architektúra.”

A már idős építész 1955-ben beadta művét a moszkvai Pantheonra kiírt tervpályázatra

 

 NÉVJEGY – SZENDE ANDOR
Született: 1886. április 14., Budapest
Elhunyt: 1972. május 23., Budapest     *     
Sportágai: atlétika, műkorcsolya
Klubjai: MAFC (atlétika, 1906–1910), Budapesti KE (műkorcsolya, 1908–1922)     **     
Kiemelkedő eredményei. Műkorcsolya: 3x vb-3. (1910, 1912, 1913), vb-4. (1911), vb-5. (1914); Eb-2. (1913), Eb-5. (1911); 5x magyar bajnok (1911, 1912, 1913, 1914, 1922). Atlétika: országos csúcstartó helyből távolugrásban (304 cm, 1907–1910), országos rekorder helyből magasugrásban (144 cm, 1908–1920)
* Csak a Wikipedia angol nyelvű szócikkében, valamint az ott forrásként megjelölt olympedia.org honlapon szerepel pontos halálozási dátum és hely, az 1986-ban kiadott hazai Sportlexikon vagy Hencsei Pál 2007-ben megjelent, a Műegyetemen végzett neves sportolókat bemutató kötete az évszámot sem adja meg. Érdeklődésünkre a Budapesti Zsidó Hitközség úgy tájékoztatott, hogy temetői nyilvántartása szerint Szende Andor 1972. május 23-án hunyt el.
** Versenyzői időszakának első és utolsó évét vettük figyelembe. 1922 után még évekig eljárt edzeni a Műjégre, többször is felbukkant a neve lehetséges bajnoki, világbajnoki vagy olimpiai résztvevőként, de már nem mérette meg magát.

A két gyermeket világra hozó feleségét 1926-ban elvesztő, az 1930-as években megannyi világversenyen pontozóbíróként közreműködő (az 1934-es Eb-n az akkor már hétszeres vb-győztes Sonja Henie-t egyedüliként az osztrák Liselotte Landbeck mögé helyező) Szendéről 1945 után szinte semmit sem tudunk, éppen ezért szigetként emelkedik ki a homályból egy cikk az 1955. február 5-i Magyar Nemzetben. Eszerint a 69. életévében járó építész beadta pályaművét a Lenin-hegy mellett felépítendő moszkvai Pantheonra kiírt tervpályázatra. Többek között kiderül – miközben sportmúltjára még csak nem is utalnak... –, hogy a Lomonoszov Egyetem klasszikus stílusát követte a monumentális építményt megálmodva. (A Pantheon végül csak terv maradt, sohasem épült fel.)

Írásunk apropója Szende Andor ötven évvel ezelőtt, 1972. május 22-én bekövetkezett halála, ugyanakkor bizonytalanná tett minket, hogy csak az olympedia.org internetes oldalon és a rá forrásként hivatkozó angol Wikipedia-szócikkben szerepel a pontos dátum és hely. A magyar források vagy csak a halálozási évet, vagy helyette kérdőjelet tüntetnek fel... Érdeklődésünkre a Budapesti Zsidó Hitközség úgy tájékoztatott, hogy temetői nyilvántartása szerint Szende Andor 1972. május 23-án hunyt el, nyughelye: 7/A parcella, 7. sor, 10-es sírhely. Két gyermeke, Helly és Jancsi sorsáról nem tudunk.

HÁROMSZOR BELENGETETT OLIMPIAI SZEREPLÉS
Noha háromszor is felvetődött a neve, mint lehetséges olimpiai indulóé, egyszer sem versenyzett az öt karika égisze alatt. A legközelebb 1908-ban állt a részvételhez, hivatalos csapattagnak jelölték atlétikában, fő száma a helyből magasugrás lett volna. A Sportvilág 1908. július 12-i száma lehozta a Nyugati pályaudvarról indulók és a hozzájuk Pozsonyban csatlakozók névsorát, egyúttal tájékoztatta az olvasókat: „Szende Andor nem utazott el Londonba.” Sem ekkor, sem később nem derült ki itthon maradásának oka. A versenyzéssel 1922 után felhagyó műkorcsolyázó Szende még évekig eljárt edzeni a Műjégre, és az 1924-es első, valamint az 1928-as második téli olimpia előtt is meglebegtették esetleges indulását, ám mindkét alkalommal visszamondta a szereplést a 38., illetve 42. évét „taposó” háromszoros vb-bronzérmes. A MOB pontozóbírónak jelölte az 1948-as téli játékokra, de St. Moritzban Terták Elemér (férfiak, páros) és Vadas Marcell (nők) volt a zsűri tagja.
2022.08.08 21:25:24

Téli sportok KOVÁCS ERIKA

NS-VÉLEMÉNY. Shaolin és Shaoang a legjobb akar lenni.

 

2022.07.15 00:48:46

Téli sportok KOVÁCS ERIKA

Az MOKSZ elnöke szerint nem volt olyan opció, hogy a sikeredző Magyarországon maradjon.

2022.07.13 23:20:59

Téli sportok KOVÁCS ERIKA

NS-VÉLEMÉNY. A sportszeretők megérdemelnék a tájékoztatást…

2022.07.10 19:44:28

Téli sportok B. D. K.

A 23 éves sportolónő a felnőtteknél igazán nagy karriert már nem tudott befutni.

2022.05.24 14:42:00

Téli sportok SZABÓ GÁBOR

Szende Andor tizenkét évig tartotta a helyből magasugrás rekordját, kiváló rugói jól kamatoztak a jégen.