10 dolog, amit talán még nem tudott Mario Balotelliről

1. Mario sohasem spilázta és soha nem parázta túl a nagy meccseket. Élete első hivatalos tornadöntőjét az AC Lumezzane kölyökcsapatában játszotta, amire akkor edzője, Giovanni Vincenzo így emlékszik vissza: „A meccs előtt napon igyekeztünk felkészíteni a srácokat, hogy másnap a legjobbjukat tudják nyújtani. Mindenki összegyűlt egy helyre, kivéve Mariót, aki fogta magát, elment, vett egy hatalmas jégkrémet és vígan befalta ott helyben, a szemem láttára."

2. Mario felnőtt, felelőssége teljes tudatában lévő fiatalember. Mi sem jelzi ezt ékesebben, mint a tény, hogy a felelős tűzijáték használatért küzdő brit szervezet őt választotta kampánya reklámarcának. Persze mindezt azután, hogy az újságok napokig azzal voltak tele, hogy Mario és cimborái egy jól sikerült házibuli során kevés híján magukra gyújtották hősünk albérletét, miután a fürdőszobából kilőtt rakéta meggyújtotta a függönyt.

3. Az például igaz, hogy Mariót a mama egyszer elküldte a tejért, kenyérért, mire ő gumiasztallal és autóversenyes játékkal állított haza (ekkor már elmúlt 20 éves), az viszont nem igaz, hogy egy Manchester külsőn lévő kocsmába beugorva ott hagyott a pulton 1000 fontot (kb. 360 ezer Ft). A hír úgy igaz, hogy a hely törzsvendégei szerettek volna találkozni Balóval, aki egyszer fogta magát, és lenézett a kis krimóba. Majd az ott lévőknek fizetett egy rundot, a ceh pedig még 100 fontot sem tett ki.

4. Habár az emberek hajlamosak lennének azt hinni, hogy Mario és a vér szerinti családja között már semmilyen kapcsolat nincs, ez nagy tévedés: a Barwuah família ghánai otthonában közösen nézte a Németország elleni Eb-elődöntőt, és mindenki nagyon büszke volt Marióra. Aki – mint ezt az UEFA megerősítette – Barwuah Balotelli névvel kérte regisztrálni a mezét, amit a szervezet meg is tett. Végül az olasz csapat vezetése döntött úgy, hogy az egyszerűség kedvéért csak a Balotellit írják a trikóra.

5. A ghánai szülőktől Palermóban világra jött Mario Barwuah (később Balotelli) még soha nem járt vér szerinti rokonainál, azaz még soha nem volt Afrikában. Ha minden igaz, akkor ez csak idén augusztusig lesz így, amikor Mario Ghánába utazik, hogy meglátogassa a Konongo nevű kisvárosban élő rokonait. A találkozás bizonyára nem mindennapi élmény lesz mindkét fél élnek: a Barwuah család egyik jobban kereső tagja, a műszerész nagybácsi, Alex heti 75 fontot visz haza – Mario hozzávetőlegesen – ugyancsak hetente – 120 ezret kap a Citytől.

6. Mario már az Internazionale csapatától 2010-ben, azaz 20 évesen úgy távozott, hogy a botrányaitól visszhangzott Milánó. Az első, talán országos hírré váló ügye kedven csapata miatt robbant ki: még a kék-feketék játékosaként kereste meg egy tévéműsor (Striscia la Notizia) azzal, hogy ugyan öltené már magára az Inter városi riválisának, egyben hősünk kedven klubjának, az AC Milannak a mezét. Mindezt nyilvános helyen, egy étteremben, kamera előtt...

7. A Manchester United elleni 6– 1-es diadal során híressé vált „Why always me?”, azaz „Miért mindig én?” feliratú trikót természetesen nem viselője festette meg két szorgos kezével. A nagy mű a Manchester City szertárosának, Les „Chappy” Chapmannek köszönhető.

8. Mario Balotelli csupán négy éve olasz állampolgár. Miután a Balotelli család csak felnevelte, de hivatalosan nem fogadta őt örökbe, ezért az olasz törvények szerint meg kellett várnia, hogy betöltse 18. életévét, azaz nagykorú legyen. Ez 2008. augusztus 12-én szerencsésen meg is történt, másnap pedig a Baletelli család lakóhelyén, Concesióban felvette az állampolgárságot.

9. Mario eddig két egyéni díjat kapott, ezek közül a második (az FA-kupa döntő legjobb játékosa 2011-ben) a kevésbé érdekes. 2010-ben ő kapta a legjobb Európában játszó fiatal játékosnak járó Golden Boy-díjat. A szavazáson Jack Wilshere-t előzte meg, majd a díjat a következő monológgal vette át: „Örülök a díjnak, mert megérdemlem. Valóban én vagyok a legjobb, ennyi idősen Rooney és Fabregas sem volt ilyen jó. Talán csak Messi. A második helyezettnek, Wil... hogy is hívják? Ja, igen, Wilshere, gratulálok neki, de még soha nem hallottam róla. Azt tudom csak, hogy az Arsenal focistája. Akkor jövőre játszunk egymás ellen – majd megmutatom neki a díjamat.”

10. Nem sok elődje volt, de ettől még tény: Mario az első fekete bőrű futballista, aki gólt szerzett a squadra azzurra felnőtt csapatának mezében, méghozzá 2011. november 11-én Lengyelország ellen, méghozzá az idei Európa-bajnokság egyik helyszínén, Wroclawban.

+1 Megszokhattuk, ha hírt keresünk Balotelliről, akkor a bulvárlapokat nézzük meg először – nem ok nélkül. Azonban ez a különleges fickó olyan komoly sajtóorgánum figyelmét is felkeltette, mint a Forbes Magazine, ami 2011. december 1-jén közölt róla írást, mégpedig „A legérdekesebb ember a labdarúgásban” címmel.