A Real Madrid április közepén a Málagát győzte le (azóta pedig a Celtát, az Almeríát és a Sevillát), s Ronaldo azon a mérkőzésen – az idény összes tétmeccsét beszámítva – megszerezte szezonbeli ötvenedik találatát (azóta már 54-nél tart: 42-t a bajnokságban, kilencet a BL-ben, kettőt az európai Szuperkupában, egyet a Király-kupában szerzett), amivel egészen különleges csúcsot állított fel.
A háromszoros aranylabdás portugál az első játékos a futball történetében, aki öt különböző szezonban is képes volt elérni az ötvengólos határt. Tette mindezt öt egymást követő idényben.
Ronaldo egy éve ilyenkor Pelé rekordját állította be, a brazil legenda négyszer jutott legalább ötven találatig.
A tétmeccseken klubjukban (a válogatottban szerzett gólokat nem számolják bele) legalább ötven gólt elérő játékosokat gyűjtő Wikipedia-oldal három magyar labdarúgóról is említést tesz. Mivel a harmincas, negyvenes, ötvenes években Magyarországon több idényben sem rendezték meg a Magyar Kupát, és akkoriban a klasszikus nemzetközi kupaküzdelmek (BEK, KEK, UEFA) még nem indultak el, ezért esetükben csak a bajnokikon szerzett gólokat számíthatták be.
Deák Ferenc (Bamba) előbb a Szentlőrinci AC labdarúgójaként az 1945–1946-os szezonban 66 gólig jutott, majd három évvel később, már a Ferencváros játékosaként 59 gólt ért el. Az újpesti Zsengellér Gyula szintén kétszer lépte át ezt az álomhatárt, az 1938–1939-es kiírásban 56-szor, az 1945–1946-os szezonban 51-szer talált a kapuba. A kispesti Puskás Ferenc pedig az 1947–1948-as szezonban szerzett 50 gólt az NB I-ben. Akkoriban sok nemzetközi mérkőzést (KK, Húsvéti torna, stb.) játszottak csapataink, ha ezeknek a góljait is beszámítanák a statisztikusok, lehet, hogy még egy-két magyar labdarúgó felkerülne a listára – a régebbi adatokban tehát lehet hiba.
Ami viszont biztosnak tűnik: 2000 óta csupán négy játékosnak sikerült átlépni az említett álomhatárt: Lionel Messi (4) és CR7 (5) mellett Mário Jardel (2) és Henrik Larsson volt képes az ötvengólos bravúrra.
