A lázadó hajlam és a zsenialitás rokonságban áll egymással – legalábbis ha az Eb-n szereplő különcök jelleméből és játéktudásából indulunk ki. Az olasz Antonio Cassano és „testvérei”, vagyis a torna fenegyerekei a csapategységre éppúgy veszélyt jelentenek, mint az ellenfelekre.

A futballakadémiákról szóló sorozatunk mostani részében a legifjabbat, az egy éve működő szombathelyi Illés Béla Akadémiát mutatjuk be. Tavaly ilyenkor még nagy volt az izgalom a jelentkezők és a létrehozók között, ám az eltelt esztendő fényesen bizonyította, hogy az utánpótlás-nevelés minden pénzt és energiát megér Magyarországon. Arról nem is beszélve, hogy Szombathelyen az ősztől újra NB I-es meccseket láthatnak a szurkolók.

A szabadfogású válogatott két nagy öregje, Aubéli Ottó és Ritter Árpád mellett az elmúlt években Hatos Gábortól is jó eredményeket remélhettünk. A 74 kilós birkózó a pekingi olimpián is esélyes lehet a pontszerzésre.

Tizenhat évesen mutatkozott be a magyar úszóválogatottban. Tízszeres országos bajnok, ob I-es vízilabdázó, testnevelő tanár. Híres vadász, de legnagyobb sikereit újságíróként érte el. Tizenegy könyvet jegyez, ám az élete is kész regény. Riskó Géza kiegyensúlyozott, nyugodt, családcentrikus, boldog ember.

A lengyelek elleni 1–1-es kegyelemdöntetlennel újra saját kezébe vette sorsa irányítását Ausztria válogatottja. A „nagy testvér” Németország hétfői legyőzésével még a továbbjutást is kiharcolhatja az osztrák együttes, amelynek egyik legjobbja csütörtök este a honosított Garics György volt.

Ellentmondásos, tarthatatlan helyzet alakult ki a magyar sportban: miközben az elmúlt évtizedekben sok sportágban csökkent a versenyzők és a hazai viadalok száma, a szövetségeket, egyesületeket és szakosztályokat is egyre nagyobb apparátus irányítja. Ezért indokoltan fogalmazta meg a tavaly ötpárti konszenzussal elfogadott Nemzeti Sportstratégia: csökkenteni kell a sport intézményrendszerének valamennyi szintjén a működési kiadásokat, s növelni a ténylegesen sportolásra fordított pénzek arányát.