A holtszezon eseményeivel korábban több cikken keresztül foglalkoztunk, így ezúttal csak annyit jegyeznénk meg, hogy két, a végső győzelemre is jó eséllyel pályázó együttes párharcát láthattuk szezonnyitón.

Amely összecsapás apróbb csúszással indult el, az Egyesült Államok elnökének köszönhetően. Történt ugyanis, hogy Barack Obama kongresszus előtti beszédét (mely során az új munkahelyteremtések lehetősége volt a központi téma) nem sikerült magyar idő szerint 2 óra 30 percig „lezavarni”, az USA elsőszámú embere pedig nem kívánt lemaradni a legnépszerűbb amerikai sportág idénynyitójáról – amelyet 2004 óta az aktuális címvédő otthonában rendeznek meg.

A legutóbbi két Super Bowlt megnyerő együttes közül a 2010-es bajnok, Green Bay kezdett jobban, az előző döntő legértékesebb játékosa (MVP) Aaron Rodgers vezetésével (5 passzkísérletéből 5 jó átadás, 74 yard, 1 touchdown az első támadássorozatban) nem egészen öt perc alatt 7–0-s előnyre tett szert (Greg Jennings jegyezte a touchdownt), majd Drew Brees Marques Colstonnak adott passza után Nick Collins verte ki az elkapó kezéből a labdát, amelyet csapattársa, Tramon Williams kaparintott meg, így az ellenfél 35 yardos vonaláról jöhettek ismét a hazaiak.

És bár Rodgers ebben a drive-ban már rossz passzkísérletet is bemutatott, 3. és 3-ra Jordy Nelsont találta meg a célzónában, így 14–0-ra növelve csapata előnyét.

A rossz kezdés okozta kisebb sokkból lassan ébredező Szentek egy döcögősen induló, ám két parádés játék után (egy 36 yardos elkapás Darren Sproles részéről, majd egy 31 yardos touchdown-elkapás Robert Meachemtől) szép befejezéssel záruló akció végén villámgyorsan szépítettek (14–7), de még mindig csak az első negyedben jártunk, amikor ismét két TD-re nőtt a két csapat közötti különbség, Rosgers passza után 32 yardos hatpontost szerzett profi pályafutása első fellépésén Randall Cobb (21–7). A Kentucky egyetemről érkező elkapó egyébiránt az első ’90-es években született játékos az NFL történelmében, aki touchdownt tudott szerezni.

A hazaiak karmestere egészen parádés negyedet tudhatott a háta mögött, hiszen 15 próbálkozásából mindössze egy nem talált embert, 188 yardot haladt előre csapata a levegőben és háromszor is kapitulálásra késztette a New Orleans-védelmét.

A túloldalon Brees sem akart nagyon lemaradni, de a red zone-hoz érkezve megakadt a gépezet, így John Kasay 30 yardos mezőnygóljával csak három pontot faragott hátrányából a vendégcsapat (21–10), majd a második negyedre megérkezett a Saints védelme is az összecsapásra, két sikertelen passz- és egy 0 yardot hozó futókísérlet után pedig a találkozó során először puntra került sor. No a pontszerzés „természetesen” ezúttal sem maradt el: Tim Masthay 52 yardos rúgása után Sproles 72 yardon keresztül nyargalt vissza a labdával, így pillanatok alatt már csak négypontos volt a hazaiak előny (21–17).

A félidőre mégis a Sajtfejűek vonulhattak elégedetten, hiszem előbb egy újabb gördülékeny támadás végén James Starks 17 yardos futással növelte a két együttes közötti differenciát (28–17), majd fél perccel a szünet előtt a védelemnek is sikerült megállítania az ígéretesen induló Saints-offenzívát.

A folytatásban egy újabb ígéretes vendégakció zárult Kasay-mezőnygóllal, köszönhetően Erik Walden kulcsfontosságú sackjének (28–20), amelyet egyből büntetett a Packers, Cobb 108 yardos kirúgás utáni visszahordott touchdownjával (35–20).

Természetesen a válasz ezúttal sem késlekedett egy másodpercet sem, Sproles 57 yardos visszafutása után kiváló mezőnypozícióból, a hazai térfél 46 yardos vonaláról indulhatott a vendégek támadása, és három játékkal később touchdownt ért el a Saints, Brees 29 yardos passzával Devery Henderson futott az end zone-ba (35–27).

Egy gyorsan véget érő Packers-drive után Sproles újabb jó visszahordásával ismét csak 49 yardot kellett megtennie a New Orleansnak, ám a Szentek hiába értek el az ellenfél 6 yardos vonaláig, az újabb első kísérlethez szükséges centiket két próbálkozásból sem tudták megtenni, és mivel ebből az utóbbi a 4. volt, így nehéz mezőnypozícióból, de jöhettek a hazaiak.

Rodgersék pedig köszönték szépen az ajándékot, és egy parádés, 94 yardos sorozat végén John Kuhn futásával ismét megnyugtatóvá növelték előnyüket – egyenlítési lehetőség helyett ismét 15 volt a két csapat között (42–27).

A hajrában Brees 5 yardos passza után még Jimmy Graham szépített (42–34), az onside kick (mely során a rúgó a földre rúgja a labdát, amelynek 10 yardot kell megtennie, mielőtt saját csapattársa hozzáérthet) után nem tudta visszaszerezni a labdát a New Orleans, de miután kivédekezte a Packers támadását, még egy utolsó rohamra indulhatott…

68 másodperc volt ekkor hátra, New Orleans-i időkérési lehetőség azonban már egy sem. A Szentek azonban ennyi idő alatt is végigszáguldottak a pályán és 3 másodperccel a vége előtt a Packers 9 yardosáról jöhetett az első „mindent vagy semmit”. Brees passzát elütötte ugyan AJ Hawk, de előtte szabálytalankodott Sprolesszal szemben, így bár a rendes játékidő lejárt, még egy játékra sor került (nem érhet véget a mérkőzés védő szabálytalansággal), amely a hazai 1 yardosról jöhetett. Ha TD és utána sikeres a kétpontos kísérlet, akkor a szezon első találkozója mindjárt hosszabbításba torkollott volna. Hogy ez végül ne így történjen, arról hivatalos statisztikák szerint Clay Matthews és Morgan Burnett tett, akik az eszméletlen tumultusban a gólvonal előtt megállították a Szentek újonc futóját, Mark Ingramet.

Az elképesztő végjátékban Brees végül 419 yardig jutott (32/49; 3/0 TD/interception-mutató), de Rodgers 312 yardja is megsüvegelendő teljesítmény (27/35; 3/0).