THURY GÁBOR
2021.07.16 06:40 Frissítve: 2022.11.22 19:56

Futballélet szenvedéllyel – Mészöly Kálmán 80 éves

Életét végigkísérte a labdarúgás, a Vasas és a válogatott középhátvédjeként nemzetközi hírnevet szerzett. A legjobbak között 61 alkalommal játszott, szövetségi kapitányként három időszakban ugyancsak 61-szer ült le a kispadra. (A világ- és Európa-válogatott Mészöly Kálmánra Thury Gábor korábbi, születésnapi cikkével is emlékezünk.) 

Mészöly Kálmán életét végigkísérte a labdarúgás (Fotó: Getty Images)

Az 1966-os, legendás magyar–brazilon (3:1) néhány perccel azután, hogy értékesítette a büntetőt, egy összecsapást követően Mészöly Kálmán a füvön maradt, fájlalta a vállát. Nem lehetett tudni, hogy visszatérhet-e a pályára, Baróti Lajos arcát premier plánban mutatta a kamera: hol a fejét fogta, hol pedig azt mutatta a kezével, hogy eltört a védő kulcscsontja. A szövetségi kapitány abban a pillanatban egyik kedvenc futballistája egészségéért aggódott, de lehet, hogy átvillant benne, mi lesz a védelemmel, ha kidől egyik legfontosabb pillére? Nos, Mészöly felkötött karral játszotta végig a vb-csoportmeccs hátralévő perceit.

Mészöly Kálmán

Született: 1941. július 16., Budapest
Csapata játékosként:
Vasas (1959–1972)
Eredményei játékosként:
Eb-bronzérmes (1964), magyar bajnok (1961, 1962, 1965, 1966), KK-győztes (1962, 1965, 1970), UEFA-torna-győztes (1960)
Válogatottság/gól:
61/6 (1961–1971)
Csapatai edzőként:
Budafok (1971, 1974–1976), Ganz-Mávag (1972–1974), Békéscsaba (1976–1978), Vasas (1978–1980, 1983–1984, 1988–1989, 1993–1994), szövetségi kapitány (1980–1983, 1990–1991, 1994–1995), Törökország, szövetségi kapitány (1985), Fenerbahce (1985–1986), Altay Izmir (1986), al-Ittihad (1991–1992)
Eredményei edzőként:
bajnoki 3. (1980, Vasas), részvétel az 1982-es vb-n, mesteredző (1982)

A középhátvéd Barótinál mutatkozott be a válogatottban az 1961. decemberi dél-amerikai túrán. A Chilétől elszenvedett 5:1-es vereséget követően Mészöly került a védelem tengelyébe, Sipos Ferenc, az MTK centerhalfja egy sorral előrébb játszott, a visszavágó 0:0 lett. A felállás az 1962-es chilei vb-n jól működött (Mátrai Sándor, Mészöly, Sárosi László alkotta a hátsó sort), az 1964-es Európa-bajnoki sorozat meccsein is ők alkották a védelmet (a bronzmeccsre csak Mészöly maradt a hármasból). A kapitány az 1966-os angliai tornára annyit finomított, hogy a jobbhátvéd Mátrait gyorsasága miatt sepregetőként játszatta, előtte Káposzta Benő, Mészöly, Sipos, Szepesi Gusztáv (Sóvári Kálmán) alkotta a védősort, amelyben Mészöly Kálmán nélkülözhetetlen láncszem volt.

Gyerekként – néha később is... – imádta a cirkuszt, s mivel nem volt rossz tornász, a légtornászokkal gyakorolt, de egyszer megütötte magát, elege lett. Családi nyomásra úszni kezdett, nagybátyja Mészöly Tibor kint volt az 1932-ben Los Angeles-i olimpián (igaz, Komjádi Béla nem tette be a 4×200-as gyorsváltóba), de Kálmánnak inkább a labda volt a lételeme. Ám miután nem kellett a fővárosi nagy klubokba, bátyját követve a III. kerületi TTVE-hez igazolt. Úgy figyeltek fel rá, hogy egy ifi tornán a Kerület a Kálmánnal egykorú Albert Flórián Fradiját verte meg, eleinte csatárt játszott. Egy alkalommal nem jött el a csapat középhátvédje, a ruganyos, jól fejelő srác olyan kitűnően helyettesítette, hogy hátul ragadt. Tizenhetedik életévében a felnőttcsapatban találta magát, vitte volna Textiles (MTK), de Mészöly papa azt mondta: „A poszt egyik legjobbja, Sipos, oda a büdös életbe nem fogsz bekerülni.” Édesapja – aki finoman fogalmazva sem volt a Rákosi- és a Kádár-rendszer kegyeltje – a Vasast javasolta, mondván, Kontha Károly és Teleki Gyula már idősebbek. Illovszky Rudolf megnézte az óbudai együttesben – 1958-ban leigazolta a Vasas.

Háromszor volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya

Már a piros-kékek játékosaként lett UEFA-torna-győztes 1960-ban Hoffer József együttesével Bécsben, s ugyancsak az ifi válogatottból datálható barátsága Farkas Jánossal, aki klubtársa volt. Az UEFA-siker évében április 9-én mutatkozott be az NB I-ben a Salgótarján ellen (2:0), játékáról ezt írta a Népsport: „Sikeres volt az ifjúsági Mészöly bemutatkozása. Meglepően higgadtan, ügyesen, nagy körültekintéssel töltötte be szerepét.” Jól ment neki, Bundzsák Dezső talán ezért sem zárt vissza védekezni, s amikor a középhátvéd rászólt, a fedezet csak annyit mondott, oldja meg... Igaz, Mészöly neki köszönheti, hogy kétlábas lett, mert a rutinos spíler az edzések után hajlandó volt tanítgatni. Kálmán a Vasasban azt is megtanulta, a meccsek után a kisfröccs a menő, másnaposságra pedig egy korsó sört kell inni... Mielőtt bemutatkozott a válogatottban, az őszi szezon legmagasabb átlagát érte el (7.5), tavasszal még egy tizedet rátett. A Labdarúgás havi lap 23 szerkesztőséget kért fel, szavazzon az Év labdarúgója címre, 1962 májusában Mészöly 63 ponttal végzett az élen, Göröcs János 28 ponttal második, Tichy Lajos 24-gyel harmadik lett.

Róla mondták

Dunai II Antal (78 éves, 31-szeres válogatott)

„Inkább még a pécsi időkből emlékszem Kálmánra. A fizikai adottságai fantasztikusak voltak, szerencsére a gyorsaságommal azért törtem borsot az orra alá. Védő létére kiválóan kapcsolódott be a támadásokba, ez emelte társai fölé.”

Raduly József (94 éves, 2-szeres válogatott)

„Akkor került hozzánk, a Vasasba, amikor nagy szükség volt a fiatalokra. Mészöly Kálmán és Farkas Jancsi színt vittek a csapat életébe. Kálmán isten áldotta tehetség volt a védelem tengelyében, a levegőben, a földön egyaránt.”

Gelei József (83 éves, 11-szeres válogatott)

Csodálatosan futballozott. Biztonságot adott, ahogy előttem játszott. Technikás, képzett védő, aki az ellenfél kapujára is veszélyt jelentett. A hozzáállása igazi példakép a fiataloknak.

Szatmári Lajos (77 éves, Ludovic Satmareanu néven 44-szeres román válogatott)

Kálmán már nem játszott a Népstadionban az 1972-es magyar–román Eb-negyeddöntőn, amelyen a román egyenlítő gólt fejelten, de klubszinten korábban találkoztunk a Steauával. Akkoriban még csatárt játszottam, remekül fejelt, az egész felépítése és a játéka talán jobb is volt, mint Bobby Moore-é.

Amancio Amaro (81 éves, 42-szeres spanyol válogatott)

Bár fakulnak az 1964-es Eb-elődöntő emlékei, a győztes gólom mellett Mészöly Kálmán alakjára is jól emlékszem. Magas, erős, szőke védő volt, a korszak egyik legjobbja a posztján. A mi dolgunkat is megnehezítette, nagyon szoros meccset játszottunk Magyarország ellen. Nem is kérdés, befért volna a Real Madridba.

Mircea Lucescu (75 éves, 70-szeres román válogatott)

Fiatalabb vagyok nála, s annak ellenére, hogy nem játszottunk egymás ellen, tisztában vagyok vele, mekkora játékos volt. Az én generációmban még számon tartottuk, kik azok az idősebb futballisták, akiktől tanulni lehet. Ő is ilyen volt.

Az 1964-es Eb-n mutatott játéka alapján (is) meghívták az 1963-as szkopjei földrengéskárosultak megsegítésére rendezett jótékonysági mérkőzésre, amelyen az Európa-válogatott 7:2-re megverte a jugoszlávokat, Mészöly mellett Sándor Károly is pályára lépett. Lev Jasin búcsújátékán 1971. május 27-én Moszkvában Mészöly a világválogatott első gólját (2–2) fejelte a Dinamo-válogatottnak. A négy vb-n szereplő német csatár, Uwe Seeler búcsúmeccsén (1972. május 1., Európa-válogatott–HSV 7–3) mindkét magyar, Mészöly Kálmán és Bene Ferenc is szerzett gólt. Június 9-én, a belgrádi Szport lap megalapításának 10. évfordulója alkalmából rendezett meccsen (Crvena zvezda–Világválogatott 2–2, 11-esekkel 7–6) Mészöly Kálmán és Albert Flórián játszott Belgrádban (a csapat edzője az Ajax erdélyi mestere, Kovács István volt). Fontos gólokat lőtt, 1965-ben a Fiorentina elleni KK-döntőn (1–0) az ő találata döntött. A brazilok ellen az 1966-os vb-n belőtte a 11-est, akárcsak a hollandok elleni 1967-es budapesti Eb-selejtezőn (2:1). De szerzett gólt az 1966-os odavágón az utolsó előtt percben (2:2), az ő találatával fordítottunk 2:1-re a bolgárok elleni 1966-os vb-csoportmérkőzésen (3:1). Még első felnőttmeccsén a Magyar Acél ellen senki sem vállalta a büntetőt, ő igen, azóta mindig oda mert állni.

Az 1966-os vb-t követően is stabil helye volt a legjobbak között, igaz, a sérülése után visszatérő Mészölyre egy sorral előrébb számítottak, mondván, amíg nem nyeri vissza gyorsaságát, tapasztalatával, játéktudásával fedezetként vagy a középpályán nagyobb hasznot hajt. Csak mellékesen: az 1967-es chilei Hexagonal-tornán mutatott teljesítménye alapján félmillió dollárért szerződtette volna a Világkupa-győztes uruguayi Penarol, de az ajánlat Magyarországon disszidálás nélkül értelmezhetetlen volt. Más kérdés, hogy akkoriban a válogatott és a klubcsapatok telente új jártak Dél-Amerikába, mintha a szomszédba mennének. Erről Mészöly találóan mondta: „Akkoriban nem nagyon kellett téli kabát.”

A szovjetek elleni 1968-as két Eb-negyeddöntőben jobbfedezetként számított rá Sós Károly szövetségi kapitány, Solymosi Ernő játszott centerhalfot. Kiestünk, egy év múlva a csehszlovákok elleni vb-selejtezőn Sós Mészölyt állította a védelem tengelyébe. A budapesti találkozó (1969. május 25., 2:0) után ezt írta az NS: „Mészöly régi napjaira emlékeztetőén játszott. Szíve-lelke volt a védelemnek, főleg fejjátékával s helyezkedésével, valamint nyugalmával tűnt ki. Nehéz helyzetekben tisztázott.” A szeptemberi visszavágón Sós lecserélte. Már a szünetben le akarta, akkor még Göröcs visszasírta a zuhany alól, de miután Fazekas László berúgta a harmadik gólunkat, lecserélték, 3:3 lett a vége, aztán jött Marseille, a többit tudjuk… Neki tulajdonították a mondást – „A mi időnk lejárt” –, amit valójában Göröcs Titi mondott. Hoffer József fiatalításba kezdett, ám visszaverekedte magát a legjobbak közé, utolsó, 61. válogatottságán Bécsben Ausztria 2–0-s legyőzése során (1971. április 4.) lépett pályára. Ez idő tájt a Vasasban kezdték megelégelni, hogy Farkassal gyakran bele-belenéz az éjszakába, az azért fejtörést okozott, hogy a csapat dél-amerikai túráján a meghívók ragaszkodtak hozzájuk…

Bardi Gyöngyi (63 éves, 329-szeres válogatott röplabdázó)

„Emlékszem, amikor megismerkedtünk – 22 éve vagyunk együtt –, eljárt a meccseimre, s amikor engem kritizáltak a nézők, felállt, hogy ő majd rendezi a problémát... Kiegyensúlyozottan élünk, jól megvagyunk, bár az utóbbi négy-öt évben a gyengélkedése beárnyékolja az együttlétünket. Kálmán sok betegségen esett át. Volt, amelyikből felgyógyult, de amikor keringési zavarral kezelték, az is kiderült, hogy gond van a szívével. Három éve gyengélkedik, az utóbbi időben mentális problémái vannak, mellette kell, hogy legyek.

Régen sem lehetett unatkozni az oldalán, aktív társasági életet éltünk, sokat utaztunk, például a kétezerhatos németországi vébén is ott voltunk. Kálmánt sokan úgy ismerik, mint aki hirtelen haragú, de kevesen tudják, milyen jó szíve van. Legalább egy tucat késkészlet fekszik a garázsunkban, csak azért, mert megsajnálta az eladókat, megvette tőlük. De volt olyan iPhone-unk, amit húszezerért vett, de nem lehetett használni... Sokat jártunk Antalyába nyaralni, délelőttönként gyakran elment sétálni, s csak nagy sokára jött vissza. Azt mondta, körülnéz a szállodakomplexumban. Gondoltam, egyszer elmegyek vele, kiderült, azért tart sokáig a séta, mert meg-megáll a snack bároknál inni egy-egy pohár sört. Sajnos a betegsége most megnehezíti az életünket.”

Négy-négyszeres bajnokként és KK-győztesként Farkas Jánossal és Ihász Kálmánnal együtt búcsúztatta a Vasas a Fáy utcában 1974 februárjában az öregfiúk-válogatott ellen. Erről a FourFourTwo hasábjain nyilatkozta: „Eredetileg csak Jancsival búcsúztunk volna, ám a vezetők kérték, hogy Ihász Kálmánt is vegyük bele a buliba, így aztán hármunkat köszöntöttek, hármunkat ünnepeltek. Tisztességes bevételt hozott a találkozó, fejenként nagyjából 83 ezer forintot kaptunk, ebből aztán vettem egy Ladát, ez volt az én végkielégítésem. Lada – egy életmű ajándéka. Igazi magyaros befejezése ez egy karriertörténetnek.”

A Szőke Szikla játékos-pályafutása után is a sportágban maradt, edzősködött. Amíg megszerezte a labdarúgó-szakedzői diplomát (1976), két másodosztályú csapat – Budafok, Ganz-Mávag – kispadján is ült, majd Békéscsabán keresztül a Fáy utcába került, ahol 1980-ban bronzérmet nyert a Vasassal.

A válogatott szövetségi kapitánya lett 1980-ban, kijuttatta együttesünket a spanyolországi vb-re. Csoportunkban 10–1-re legyőztük Salvadort, majd a Maradona vezette argentinoktól 4–1-re kikaptunk, Belgiummal 1–1-re végeztünk, kiestünk, de Mészöly maradt a kapitány. Ám miután az Eb-selejtezőben a görögtől elszenvedett hazai 3–2-es után Dániában 3–1-re kaptunk ki, Mezey György váltotta a kispadon.

Az 1992-es Eb-selejtező előtt visszatért, de csupán negyedik helyre futottunk be a csoportban, így mennie kellett. A Norvégia elleni bergeni 0–0-t követően Knézy Jenő erősen kritizálta a csapatot, ezt kemény hangnemben kikérte magának, harmadik kapitánysága alatt az izlandi vereség után (1–2) a sportág sírásójának nevezte a riportert, aztán egy szurkoló szólt be neki, Mészölyt le kellett fogni, ne menjen neki.

Fotó: MTI

Szakvezetői tevékenységét számos intermezzo kísérte. Lobbanékonysága miatt pillanatok alatt konfliktusba keveredett az őt és (vagy) csapatát kritizálókkal, szókimondó stílusa is a visszájára fordult. Az 1982-es magyar–norvég vb-selejtezőn László György – akinek korábban a rádióban Baróti Lajosról készített portréja óriási sikert aratott – filmet forgatott az vb-re kijutás utolsó lépcsőfokáról, amelyben Mészöly önmagát adta. Nem vette figyelembe, hogy be van mikrofonozva, ami a szívén, az a száján, a köznyelv a róla készült portréfilmet nemes egyszerűséggel csak Kazinczy-díjas alkotásnak titulálta... Az 1987–1988-as idényben a ZTE szaktanácsadója volt, a csapat a Győr ellen 3–1-re megnyert mérkőzése kapcsán bundabotrányba keveredett, félmillió forint cserélt gazdát, Mészölyt fél évre elmeszelték.

Harmadik szövetségi kapitánysága után már nem ült le a kispadra – összességében 61 alkalommal irányította legjobbjainkat, éppen annyiszor, ahányszoros válogatott –, Kisteleki István és Gyárfás Tamás felkérésére szerepet vállalt a 2012-es Eb-rendezésért folytatott kampányban, ám miután a magyar kandidálás kudarcot vallott – nem kaptunk szavazatot –, egy tévéinterjúban kemény szavakkal illette a voksát korábban nekünk ígérő külföldi futballvezetőket. Szókimondására 2007-ben ráfizetett: a hazánkban játszó színes bőrű légiósokra tett – noha Mészöly nem annak szánta –rasszista megjegyzése miatt le kellett mondania MLSZ-elnöki szaktanácsadói posztjáról.

A portré így teljes, a betegsége következtében manapság már nehezen kommunikáló Mészöly Kálmán tiltakozna a legjobban, ha pasztellszínekkel kozmetikáznánk az éles kontúrokat. Megélte a magyar labdarúgás több mint fél évszázadát: játékával hitet adott a szurkolóknak, hogy igenis, az Aranycsapat nincsen elérhetetlen messzeségben, majd szakvezetőként a sportág honi hányattatását. Tagadhatatlan, minden lépését a sportág iránti olthatatlan szeretet vezette, betegsége alatt is megkülönböztetett figyelemmel kíséri a honi futball rezdüléseit.

A Magyar Sportújságíró Szövetség 2018-as Év Sportolója Gáláján az MLSZ Életmű díjával tüntették ki, a pályán egykoron oly' kemény Szőke szikla elérzékenyülve köszönte meg az elismerést. Könnyek között „gyenge palinak” nevezte magát, pedig a pályán minden volt, csak gyenge pali nem.

A Mészöly-fiúk szemével – „Kibélelt pokróc, kismackó az ágyra fektetve” – így cselezték ki egy görbe estén a futballfegyelemre kényes apát
Ifjabb Mészöly Kálmán (balra) és Mészöly Géza (Fotó: Szabó Miklós)

Rendhagyó összeállításunkban Mészöly Kálmán két gyermeke, ifjabb Mészöly Kálmán és Mészöly Géza elevenít fel édesapjukhoz kötődő személyes vagy családi vonatkozású történeteket.

Ifjabb Mészöly Kálmán: „Már gyerekkorunkban megfertőzött minket az Öreg a futball-léttel, szinte szó szerint az öltözőben nőttünk fel, Farkas Jancsi, Fister Ferenc, Tamás Gyula, később Mészáros Bubu, Ihász Gábor, Komjáti Andris, Müller Sanyi mellett. Az az igazság, hogy nehezen viseltem a Mészöly nevet. Sokszor vették úgy, hogy ha valami jót csináltam, azért történt, mert én vagyok a Mészöly, ha meg valami rosszat, annak is csak az az oka, hogy én vagyok a Mészöly. A Vasas utánpótláscsapatában védtem, mígnem tizenhat és fél évesen el nem tanácsoltak a klubtól, tulajdonképpen szintén a nevem miatt. A tetőről leskelődtünk néhány ifistával a női zuhanyzóba, csakhogy feljött a fűtő, ránk kiabált, leesett a magasból, eltörte a kezét, és mivel én voltam az egyetlen, akit megismert a srácok közül, rajtam lehetett elverni a port. Csak azt tudta mondani, hogy a kis Mészöly ott volt köztük.”

Mészöly Géza: „Kálmi megszületett 1965-ben, egy baba el is ment, és a szüleim már nem nagyon akartak több gyereket, pénzben sem dúskáltak. Aztán kiderült, mégis jön az újabb gyermek. Kötött egy fogadást apu és anyu, hogy ha az angliai vébén megverjük a brazilokat, akkor megtartanak engem. Mama úgy volt vele, hogy úgysem győzik le a brazilokat. Aztán mégis megtörtént a csoda, nyertünk 3:1-re, apu gólt is lőtt, így maradtam meg én is, a rákövetkező év februárjában születtem meg. Úgyhogy én aztán igazán elmondhatom, hogy sokat adott nekem a futball, hiszen én ténylegesen az életemet köszönhetem neki.”

Ifjabb Mészöly Kálmán: „Ott ültem a B-középben, amikor Géza először játszott válogatottként a Népstadionban 1988-ban Mezey Györgynél. Kezdték a lelátón a mészölyözést, ez az ügyetlen, biztos csak az apja nyomta be, én meg összeszólalkoztam velük, és kicsit határozottabban viselkedtem, mint kellett volna, úgyhogy kivezettek a Népstadionból. Voltak legendás történetek a családban... Egyik este Géza kimaradt kicsit, de megoldottuk, hogy ne legyen gond. Edzője akkoriban a fater volt a Vasasnál. Kibélelt pokróc, kismackó gondosan az ágyra fektetve, és amikor az Öreg hazaérve benyitott, mondtuk neki, hogy csak csendesen, mert alszik már. Azt hiszem, vagy húsz évvel később derült ki, hogy befűztük szegényt. Nagyon kivolt, emlékszem, haragudott, hogy „így megvezettetek engem, hát nem képzelitek!” A futballban nem ismert tréfát, de a pályán kívül olyan volt nekünk, mint egy jó barát. Később akadtak közös éjszakázások is, előfordult, hogy mentünk haza hárman, az Öreg nem talált be a kulcslyukba, nekem se sikerült, mire mondta, szóljál már az öcsédnek, hogy segítsen! Géza fiatal játékos volt, komoly sportember, azt nem gondolta volna az Öreg, hogy ő sem tud betalálni.”

Mészöly Géza:Ott voltunk apu búcsúmérkőzésén 1974. február 28-án, Vasas–Magyarország meccs volt a Fáy utcában, az eseményről még videofelvétel is maradt, amelyen nagymamánkkal és édesanyánkkal ülünk négyen a lelátón, és mi Kálmival kis tökösként nyújtogatjuk a nyakunkat. Zsúfolásig megtelt a stadion, még a futópályán is ültek az emberek. Talán apunak ezt az egy meccsét láttuk élőben, mégis elég korán, hat-hét évesen már tudatosult bennem, hogy mekkora játékos volt, és nem túlzás, ezután a futball tette ki az életünket.”

Ifjabb Mészöly Kálmán: „Megszállottságban Cristiano Ronaldóhoz tudnám hasonlítani, ha a játékról volt szó, mindent alárendelt a futballnak. Tizennégy éves voltam, amikor lehívott a Vasas felnőttcsapatához, mert edzés végén Várady Bélának gyakorolnia kellett a szabadrúgásokat. Engem állított be a kapuba, na nem azért, hogy védjem a lövéseket, hanem hogy adogassam neki vissza a labdát. Az Öreg ott állt vele, és nem túlzok, két órán keresztül igazgatta, hogy nem jó, Béla, így rúgd, úgy rúgd. Vagy százharmincszor rúgatta vele újra. A hétvégén aztán kijött a gyakorlás eredménye, mert a Népstadionban úgy verte be Várady a Fradinak a szabadrúgást, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A mögött olyan meló volt, amilyenre senki sem gondolt.”

Mészöly Géza:Gyerekként szerettem megmutatni magamat a téren, hogy apu, nézz ide, mondjad, mit csináljak. Ösztönzött, hogy nézett. Farkas János apámnak nagy barátja volt, agárdi telkén sokat nyaraltunk együtt, nem felejtem, ahogy mezítláb mutatja, miként kell rúgni a labdát. Egyérintőztünk, Kálmán volt apuval, én meg a Jani bával. Fotók is fennmaradtak a közös nyaralásról, ahogy apu dobál minket a Velencei-tó vizébe. Érdekesség, hogy Illovszky Rudi bácsinál játszottam először az NB I-ben, aki korábban a Vasasnál apunak is volt edzője, de biztos vagyok benne, ettől még nem rakott volna be a csapatba. Apu mellett megtanultuk, hogy a Mészöly névvel vigyázni kell, nekünk fokozottan oda kell figyelni arra, hogyan viselkedünk. Tőle tanultuk az idősebbek iránti tiszteletet, az illő köszönés fontosságát, ennek az etikett szabályaira különösen kényes, üdvözlésnél bizonyos esetekben meghajlást elváró Dél-Koreában például nagy hasznát láttam. Az akkori időben bátor és szokatlan lépés volt aputól, hogy szövetségi kapitányként engem is beválogatott, és azt gondolom, helytálltunk. Aztán amikor kaptam egy dél-koreai ajánlatot a Posco Atomstól, az 1990-es, pucér nős kezdőrúgás miatt is emlékezetes, Magyarország–Kolumbia mérkőzés után végül is úgy döntöttünk, jobb elejét venni a méltatlan támadásoknak, inkább nem tesz be a válogatottba, és aztán így is történt, nála csak a következő kapitánysága idején kaptam szerepet.”

 

2022.11.28 13:31:06

Minden más foci nemzetisport.hu

A tagsági igazolvány világbajnoki címmel, BEK-/BL-győzelemmel és Aranylabdával váltható ki.

2022.11.24 17:30:06

Minden más foci nemzetisport.hu

Igaz, nem volt könnyű kicsikarni a három pontot az emberhátrányban is veszélyesen futballozó Rózsahegy ellen.

2022.11.22 16:13:04

Minden más foci nemzetisport.hu

A Viber szórakoztató és interaktív tippjátékkal ünnepli a labdarúgás legnagyobb eseményét!