A visszavágón is kikapott a Tatabánya, északmacedón ellenfele nyerte meg a férfi kézi Európa-kupát

Hatalmas lehetőség előtt állt az Európa-kupa döntőjének mindkét résztvevője: a Tatabánya és az Ohrid is története első nemzetközi trófeájáért szállt harcba. A párharc első meccse egyetlen góllal az északmacedónoknak sikerült jobban, akik így kényelmesebb helyzetből várhatták a számukra hazai visszavágót.

A Bányász előtt álló feladat még az őrült balkáni hangulat ellenére sem tűnt lehetetlen küldetésnek, Tóth Edmond vezetőedző az odavágó után lapunknak azt mondta, akár jól is elsülhet, hogy így a nyomás és az „esélyesség terhe” átkerült a riválisra. A feladatot a cseh védőspecialista, Matej Havran nélkül kellett megoldania a magyar csapatnak, miután egy hete a hajrában megsérült.

Tomiszlav Jagurinovszki góljával indult a találkozó, de a Tatabányán kilencszer eredményes Éles Benedek hamar válaszolt. A kapuban ezúttal nem Székely Márton, hanem Andó Arián kezdett, akinek az első hatalmas védésére ugyan nyolc percet kellett várni, viszont azt követően teljesen megbabonázta az északmacedón játékosokat: a szünetben 11 védésnél járt, 48 százalékos hatékonysággal. Pechünkre a másik gólvonal előtt Kristian Pilipovic szintén nem fogott ki rossz napot, ő is ugyanilyen százalékon várhatta a folytatást.

Az Ohrid 7–4-re elhúzott, sok volt a vendéghiba, Daniel Moszindi helyére hamar megjött Demis Grigoras, a román jobbátlövő rögtön kiemelt figyelmet kapott az ellenféltől. A 20. percben Ante Ivankovic „elhelyezett” egy méretes ütést az arcán, amiért a rivális leggólerősebb játékosa azonnal piros lapot kapott!

A második félidőben a Tatabánya bent maradt az öltözőben, két és fél perc alatt 15–11-re nőtt a hátránya, s ehhez összesítésben egyet hozzá kellett adni. Az öt gól határesetnek tűnt, ami ebben a balkáni katlanban még visszafordíthatónak tűnt. Tóth Edmond időkérése után Éles bevágta a harmadik nagy gólját, a túloldalon ekkor Tilen Strmljan volt igazán elemében (20–15).

A félidő közepén, amikor már éppen látszani kezdett a fény az alagút végén, a védekezés kulcsembere, Filip Taleszki megkapta a harmadik kiállítását és ezért a piros lapját is. Az utolsó tíz percben nagyon mélyre kellett volna nyúlniuk a többieknek, hogy csodát tegyenek. Azonban Jaszuhira Koszuke bedobott heteseivel az Ohrid tudta az előnyét növelni.

Sajnos a hazai szurkolók a hatalmas feszültségben nem bírtak sportszerűek maradni, Baptiste Damatrinnek mutogattak rasszista jelzéseket. Közben a pályán kedvenceik kitartottak, Jaszuhira negyedik jó hetese lezárta a fontos kérdéseket. Az Ohrid 31–25-re nyert hazai pályán, így kettős győzelemmel hódította el az Európa-kupát. A sorozatban lejátszott 12 meccséből 11-et megnyert, így egyértelműen kijelenthető, hogy megérdemelte a trófeát.

FÉRFI KÉZILABDA EURÓPA-KUPA
DÖNTŐ, VISSZAVÁGÓ
GRK OHRID (északmacedón)–MOL TATABÁNYA KC 31–25 (12–11)
Ohrid, 2500 néző. V: D. Accoto Martins, R. Accoto Martins (portugálok)
OHRID: PILIPOVIC – D. Djukics 1, Szavrevszki 2, Rey Morales, Ivankovic 1, Taszeszki 3, G. Ojleszki 1. Csere: Blazsevszki (kapus), JAGURINOVSZKI 4, STRMLJAN 6, JASZUHIRA 9 (4), Lijapisz 2, Pribetic 1, Kjosevszki 1. Edző: Borisz Rojevics
TATABÁNYA: ANDÓ – Rodríguez P., Moszindi 2, Zsitnyikov 1, Vajda H., Éles B. 5 (1), Krakovszki B. 3 (1). Csere: Székely M. (kapus), Taleszki, Papp T., Sztraka 3, Grigoras 2, Plaza 1, Lemos 3, Terjék 1 (1), DAMATRIN 4 (1). Edző: Tóth Edmond
Az eredmény alakulása. 8. perc: 3–4. 17. p.: 8–5. 22. p.: 8–9.  24. p.: 9–10. 34. p.: 17–12. 39. p.: 20–15. 42. p.: 22–17. 46. p.: 22–20. 50. p.: 25–23. 55. p.: 28–25
Kiállítások: 12, ill. 10 perc
Hétméteresek: 4/4, ill. 4/4
A párharc és az Európa-kupa győztese: az Ohrid, kettős győzelemmel, 60–53-as összesítéssel
MESTERMÉRLEG
Tóth Edmond: – Sajnos ezt a párharcot nem lehetett úgy megnyerni, hogy egyik meccsen sem játszottunk jól – a jobb csapat nyert. Egy ilyen kapusteljesítményt nem tudtunk úgy kihasználni, ahogy kellett volna, pont Andó Arián védései miatt benne volt a meccsben a siker lehetősége. Támadásban a rutinos játékosainktól is komoly hibák csúsztak be, amit egy ilyen döntőben nem lehet elbírni. Viszont egy olyan idényt tudunk magunk mögött, amire abszolút büszkék lehetünk.