Elismerés: a Hátsó füves-kiállítás nyerte az Év Kiállítása-díjat

Vágólapra másolva!
2022.11.03. 17:31
null
A Hátsó füves-kiállítás készítőinek, közreműködőinek létszámhiányos csapata a Ludwig Múzeumban a díjátadó után. (Balról: Ballai Attila, a Nemzeti Sport lapigazgatója, Mirkó István fotóriporter, Ringer István, a PIM–Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója, Szabó Miklós fotóriporter, a Nemzeti Sport fotórovat-vezetője, Csillag Péter újságíró, a kiállítás kurátora, Dankó Dénes, Sátoraljaújhely város alpolgármestere)
A Pulszky Társaság–Magyar Múzeumi Egyesület a sátoraljaújhelyi PIM–Kazinczy Ferenc Múzeum Hátsó füves – Egy eltűnő futballvilág képei című, a Nemzeti Sport országjáró sorozatára épülő kiállításnak ítélte az Év Kiállítása 2022-díjat a 4 millió forint alatti bekerülési költségű jelöltek kategóriájában.


A kiállítás alapjául a Nemzeti Sport öt évet felölelő országjárásának képi, szöveges, mozgóképes és tárgyi gyűjteménye szolgált, jelentős regionális, zempléni tartalommal kiegészítve.

A tárlat vizuális élményét a Nemzeti Sport jelenlegi és korábbi fotósainak, videoriportereinek munkái kínálják: Balogh László, Földi Imre, Mirkó István, Móricz-Sabján Simon, Korponai Tamás, Reviczky Zsolt, Szabó Miklós, Török Attila, Tumbász Hédi és Veres Viktor fényképei, illetve Nagy-Pál Tamás, Pusztai Viola és Szabóky Zsolt kollégáink videói.



A kiállítás szakszerű felépítése, alapos kidolgozása a Kazinczy Ferenc Múzeum munkatársainak gondos munkáját dicséri. A falusi labdarúgásban múzeumi témát látó, a kiállítás ötletét felkaroló és a gyűjtésben, szervezésben aktívan részt vevő Ringer István múzeumigazgató szerepe meghatározó, míg a kiállítás ötletgazdája, rendezője, kurátora a Nemzeti Sport főmunkatársa, Csillag Péter volt.

„Ha a futballt mint jelenséget nem a showbiznisz, médiatér vagy a nemzeti büszkeség koordinátarendszerében értelmezzük, hanem a hovatartozás, a játék, a valós kockázat, a kiszámíthatatlanság, a dráma, a jóleső fáradtság, a közös élmény, a közös ünnep megélésének lehetőségeként tekintünk rá, akkor egy egészen más világot látunk. Ebbe a varázslatos és ritka tapasztalatba vezetnek be ezek a fotográfiák, ahol a nehézségek leküzdését sajátos derű színezi át, ahol az együtt akkor is jelen van, amikor egyedül álló játékost vagy magányos szurkolót látunk a pálya szélén” – jellemzi a kiállítást Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese.

Szathmáry-Király Ágnes a díjról ítélő Pulszky Társaság–Magyar Múzeumi Egyesület felületén, a magyarmuzeumok.hu oldalon közzétett részletes értékelésében így fogalmaz: „A régi tárgyakkal együtt emlékek és élmények költöztek be a múzeumi térbe. Ezek alapján maguk a látogatók definiálják a tárgyakat, a vidéki amatőr futballélelet. Talán éppen ez a titka ennek a népszerű tárlatnak: mindenki, akinek valaha a pályán vagy a lelátón köze volt az amatőr focihoz, az úgy lép be ide, mintha a saját fotóalbumát csapná fel, ahol hirtelen életre kel minden. A teljes koncepció arról árulkodik, hogy a kurátorok és a látványtervezők célja az volt, hogy a valós műtárgyakat kiindulópontként használva szubjektív élményeket csaljanak elő a látogatókból. Ennek érdekében nem bíztak mindent a véletlenre, a garantált pontszerzésre mentek. A mindössze két teremnyi, kisebb enteriőrökre tagolt kiállításba így került be emlék- és élménycsalogatóként az egyszerre több érzékszervre is ható, a műfüves pálya fölé magasodó régi lelátó, ahol szabad a szotyolázás és bátran megpörgethető a kereplő; de ilyen a kispad is, amelyre ülve az egykori játékos fülébe újra zúg a drukkerek zaja.

Az élmények »levezetésére« a kiállítótér végében kialakított, a tárlatot lezáró Harmadik félidő bisztróban nyílik lehetőség. A régi focis aranyköpésekkel és mezgyűjteménnyel dekorált falak között rendhagyó előadásokat szervezett a Kazinczy Ferenc Múzeum, meghívva ismert játékosokat, edzőket, bírókat, elemzőket, sportriportereket. Történeteik közben nemcsak a közönség szisszent fel néha, de a sörösüveg is.”



Az Év kiállítása-díjat még két kategóriában osztották ki: a 4 millió bekerülési költség feletti kategóriában a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Erdély épületegyüttese), a Sümegi Püspöki Palota (Mennyei ügyek) és a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház (Regulyversum – mindent Regulyról) kiállítása nyert.

A virtuális kiállítás kategóriában a Magyar Nemzeti Múzeum és a Lendület Családtörténeti Kutató Csoport interaktív virtuális családtörténeti kiállítása, a Sorsfordító győzött.

A Nemzeti Sport Hátsó füves sorozatának cikkeit, videóit itt nézheti meg!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik