Ékes bizonyíték – Bodnár Zalán jegyzete

„BÜSZKÉN MUTATHATOM BE önöknek a 14. UEFA Club Licensing Benchmarking jelentést, amely sportágunk erejének és ellenálló képességének ékes bizonyítéka” – olvasható a mondat Aleksander Ceferintől, az Európai Labdarúgó-szövetség elnökétől a friss UEFA-jelentés – amely mindenekelőtt a pandémia hatásait összegzi az európai klubfutballban – előszavában.

A mérhetetlen mennyiségű adat átböngészése után úgy érezzük, azt is mondhatta volna az UEFA-elnök: a jelentés a magyar labdarúgás erejének és ellenálló képességének ékes bizonyítéka. Merthogy miközben sok statisztika azt bizonyítja, bőven van még tennivaló és javításra szoruló szegmense futballunknak, kijelenthető: a világjárvány nemhogy földhöz nem vágta a magyar labdarúgást, de még erősebben is jött ki belőle. A legrosszabb forgatókönyveket megúszta az európai futball 2020 és 2022 között, de az összes első osztályú ligának bevételkiesést kellett elkönyvelnie. Kivéve a magyarnak, amelynek 14 százalékkal nőttek a bevételei.

Miből adódhat ez?

Mindenekelőtt abból, hogy a magyar kormány a pandémia idején is stratégiai ágazatként kezelte a labdarúgást. Persze az infrastrukturális beruházások időzítése utólag szerencsésnek mondható, az építkezések csaknem mindegyike lezajlott vagy elkezdődött már a járvány előtt, utána talán már nem lett volna rá lehetőség.

Fontos volt az is, hogy a Covid első hulláma Kelet-Közép-Európát még kevéssé érintette, viszonylag korán, már május legelején újra lehetett indítani a futballt az országban (Európában másodikként nálunk), és bár a stadionokban egy ideig nem, majd csak korlátozottan lehettek nézők, a közszolgálati sportcsatorna elkezdte azt a máig érvényben lévő gyakorlatot, hogy minden élvonalbeli mérkőzést élőben közvetít, ezáltal nőtt a nézettség.

A megfelelő infrastruktúra és a viszonylag jó járványügyi helyzet tette lehetővé például, hogy 2020 szeptemberében Porto helyett Budapesten rendezzék meg az európai Szuperkupa-mérkőzést a Bayern München és a Sevilla között. Vagy miután a német egészségügyi hatóságok nem engedélyezték az angol csapatok beutazását az országba, a Puskás Arénában mérkőzhetett meg egymással a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében az RB Leipzig a Liverpoollal, a Mönchengladbach a Manchester Cityvel, az Európa-ligában pedig a Wolfsberg a Tottenhammel 2021 februárjában, vagyis lényegében megmentettük az európai kupaidényt. Ahogyan részben a 2020-ról 2021-re halasztott Európa-bajnokságot is, amelyen a 13 helyszín közül csak nálunk lehettek telt házas meccsek, és itt volt a legjobb hangulat.

A válságkezelést aligha érheti kritika, ennek ékes bizonyítéka a Ferencváros elmúlt évekbeli nagyszerű európai kupaszereplése.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!