Rajongóknak műkedvelőtől – könyv az AS Roma 100 legjobb labdarúgójáról

 

 

Amikor még nem voltam sportújságíró, minden évben készítettem hobbiból egy idény-összefoglaló kiadványt a labdarúgó Bajnokok Ligájáról, az NFL-ről és az NHL-ről. Rögzítettem benne minden forduló eredményét és írtam hozzá összefoglaló szöveget, az egyenes kieséses szakaszhoz, valamint a playoffhoz már bővebb saját „elemzést” is mellékeltem, a végén pedig megválasztottam az idény legjobbjait posztok szerint, összeállítottam az álomcsapatot, és így tovább. Eleinte kézzel írtam vonalas papírokra, s a végén összetűztem, később már gépeltem, loptam hozzá képeket az internetről és kinyomtattam, befóliáztattam. Tudtam, hogy az íróasztalnak – pontosabban saját magamnak – írom, de nem érdekelt. Szerettem csinálni, és boldog voltam tőle.

Valamelyest ez a jelenség figyelhető meg azon sportkönyvek esetében, amelyeket nem hivatásos újságíró vagy szakíró jegyez, hanem szurkoló, amatőr szerző, aki meg sem próbál a pártatlan, elfogulatlan szakértő és a profi szerző státuszába helyezkedni, hanem vállaltan szimpatizál egy klubbal, és elsősorban drukkertársainak állítja össze a kiadványt ismeretterjesztés és örömszerzés céljából.

A mai könyvpiaci helyzetet ismerve talán mondanunk sem kell: nem pénzért (örül, ha nem bukik rajta anyagilag), hanem belső késztetésből, szeretetből. Így aztán legyen ezeknek a könyveknek bármennyi hibájuk, gyermekbetegségük is, nem tudok róluk rosszat gondolni, mert pontosan tudom, milyen áldozatvállalás szükséges hozzá, hogy egy-egy ilyen kötet elkészüljön – és hogy még ki is adják.

 

Mennyi? 740! – böngészős futballadatbázis a Gutenberg-galaxis maradék lakóinak

A Császár arcai – megjelent a nagy Beckenbauer-könyv és nem csak a szépre emlékezik

Az csak a véletlen műve, hogy éppen akkor akadt a kezembe Vági Kornél Az AS Roma legjobb 100 labdarúgója című könyve, amikor nem is lehetett volna időszerűbb: az olasz klub Európa-liga-döntőt készült játszani a magyar fővárosban, a Puskás Arénában. A szerző a római bordó-sárgák iránti elköteleződése nem volt ismeretlen nekem, hat évvel korábban kvázi egy társaságban búcsúztattuk el a futballtól Rómában a „farkasok” történetének legnagyobb alakját, Francesco Tottit, és ismertem már korábbról a Második aranykor: az AS Roma története a 2000-es években című kötetét is. Új könyve elején sem felejt el köszönetet mondani a családjának, a feleségének és kislányának, amiért elfogadják, hogy a szabadidejéből sok időt áldoz erre a szenvedélyére az egyébként a Széchenyi István Egyetemen különböző projektek menedzselésével foglalkozó szerző. Ami azt illeti, erőfeszítéseit sikerélmény is koronázhatja már, korábbi könyvéhez még borzalmasan nehezen talált kiadót, csak egy vallási könyveket kiadó társaság, a győri Beato Frater Angelico hitt benne, mostanra sikerült úgymond szintet lépnie, és a már sok-sok sportkönyvet megjelentető Aposztróf Kiadó is látott benne fantáziát.

A kiadvány szerkesztési elve nagyon egyszerű, ábécésorrendben bemutatja a szerző által száz legjobbnak tartott Roma-labdarúgót, mindenkiről két oldalt írva, egy fekete-fehér fénykép mellett. Többnyire lineárisak az életutak (születéstől napjainkig vagy a halálig), és fontos, hogy az elején tisztázva van a válogatási elv: nem az abszolút értelemben vett száz legjobb játékos van benne, aki valaha viselte a Giallorossi mezét, hanem az a száz, aki Romában leginkább maradandót alkotott (még ha ezt az elvet nem minden esetben sikerül is érvényesíteni). Fontos rögzíteni: a lista alapvetően teljesen rendben van, a pályaívek korrektek és szakmailag helytállók. Nem azt mondom, hogy néhol nem „Wikipédia-illatú” kissé a szöveg, vagy nem bírt volna el több jó sztorit, sőt azt is javasolni merném, hogy akkor már érdemesebb lett volna sorrendbe is állítani a top 100 játékost, hadd legyen róla vita – de összességében csak kalapot tudok emelni az előtt, aki szabadidőt és energiát nem sajnálva, család mellett belevág egy ilyen nagy munkába puszta elhivatottságból.

Mert az ilyen könyvekben ott rejtőzik az a vissza nem adható amatőr báj, ami sokkal jobban megérintheti egy szurkoló lelkét, mint akár a legjobb szakíró vérprofi alkotása. Kedvem is támadt elővenni az íróasztalfiókból a huszonöt éve írt BL-összefoglalóimat, és a nosztalgia szárnyán visszarepülni egy talán sosemvolt boldog világba...

(Vági Kornél: Az AS Roma legjobb 100 labdarúgója, Aposztróf Kiadó, 2022)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. június 3-i lapszámában jelent meg.)