FFT: Puskás Ferenc, a társelnök

Van egy futballtörténet, ami a korabeli sajtóból, az évkönyvekből megismerhető. Van egy másik, amit a szurkolói emlékezet őriz, és közös, generációs élmények táplálják, meg aztán van egy harmadik, párhuzamos történelem, amelyet most kezdünk csak megismerni, és amely megsárgult, egykor csak kiváltságosok által olvasható levéltári papírokat böngészve rajzolódik ki előttünk. Az utóbbi években kutathatóvá vált kommunista titkosszolgálati iratok közül a történészek elsőként a nagypolitika, a fősodratú történelem titkait őrző anyagokat keresték, persze, sokszor éppen a legérdekesebb dokumentumok semmisültek meg vagy tűntek el örökre az archívumokból. Mostanában pedig egyre többen kutatják a sport, azon belül a futball titkosszolgálati iratait, hiszen a mindennapok egyik legfontosabb, legnépszerűbb ügye volt a foci a szocializmusban, így aztán a közismert labdarúgók viselkedése, utazásai, csempészése, magánélete, politikai álláspontja fontos célpontja lett a titkosszolgálati munkának is.

A FourFourTwo-nak sikerült szerződtetnie az egyik legelhivatottabb és már eddig is sok érdekes anyagot publikáló fiatal kutató-újságírót, Vörös Csabát, aki az elképesztő eseményeket feldolgozó sorozatunk legújabb részében arról ír: anno Nyugaton rövid ideig működött egy szervezet, amelyet azért hoztak létre, hogy a külföldön tengődő magyar sportolóknak segítő jobbot nyújtson. A Menekült Magyar Sportolók Világszövetsége Puskás Ferenc és Östreicher Emil közbenjárásával jött létre, és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára iratai szerint a magyar titkosrendőrség a Népszabadságot is hadrendbe állította, hogy bomlasztani tudja.

Tömegével hagyták el az országot az 1956-os forradalom után a szabadságra vágyó sportolók, akik ezzel az ismeretlenbe távoztak. Felbecsülhetetlen az a szürkeállomány, ami külföldre „szökött”. A magyar labdarúgás a múltját, a jelenét és a jövőjét is elveszítette, és egy kezdeményezés azért született, hogy a kint élő játékosokat megpróbálja egyben tartani. Senkit sem vártak tárt karokkal külföldön, és ezzel hosszú tengődés kezdődött el.

A FourFourTwo-nak sikerült szerződtetnie az egyik legelhivatottabb és már eddig is sok érdekes anyagot publikáló fiatal kutató-újságírót, Vörös Csabát, aki az elképesztő eseményeket feldolgozó sorozatunk legújabb részében arról ír: anno Nyugaton rövid ideig működött egy szervezet, amelyet azért hoztak létre, hogy a külföldön tengődő magyar sportolóknak segítő jobbot nyújtson. A Menekült Magyar Sportolók Világszövetsége Puskás Ferenc és Östreicher Emil közbenjárásával jött létre, és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára iratai szerint a magyar titkosrendőrség a Népszabadságot is hadrendbe állította, hogy bomlasztani tudja.

Tömegével hagyták el az országot az 1956-os forradalom után a szabadságra vágyó sportolók, akik ezzel az ismeretlenbe távoztak. Felbecsülhetetlen az a szürkeállomány, ami külföldre „szökött”. A magyar labdarúgás a múltját, a jelenét és a jövőjét is elveszítette, és egy kezdeményezés azért született, hogy a kint élő játékosokat megpróbálja egyben tartani. Senkit sem vártak tárt karokkal külföldön, és ezzel hosszú tengődés kezdődött el.

A teljes cikket elolvashatja a FourFourTwo.hu-n IDE kattintva!