Nagy Zoltán: egész Ciprus büszke arra, amit az Anorthoszisz elért

– Tényleg nem szeretném feltépni a sebeket, de hogyan ment be Karagunisz nem túl erős lövése?
– Az egyik játékostársam eladta a labdát a tizenhatosunkon belül. Erre nem számítottam, így arra sem, hogy lövést kapok. Felkészületlenül ért. A labda egyszerűen kiperdült a kezemből és a lelkembe gázolt.

– Élt már át hasonlót pályafutása során?
Ilyen magas szinten még sohasem. Ráadásul éppen most… Előtte megfogtam egy ziccert, továbbá akadt még egy jó védésem, ha ezek közül bármelyik bemegy, senki sem szólhatott volna semmit.

– Miért, így szóltak?
– Nem. De, ha lehetne választani, inkább akkor kaptam volna gólt. A társaim és a szakmai stáb sem hibáztat, senki sem akarja leharapni a fejemet, bizonyára mindenki tisztában vele, hogy ez a kapussors. Nem én vagyok az első hálóőr, aki ilyen gólt kap. Csak hát borzasztó átélni.

– Azért furcsa ez a szituáció: már az bravúr volt, hogy a BL főtáblájára kerültek, most meg az elszalasztott esély miatt búslakodnak.
– Nem tudom, hogy búslakodunk-e egyáltalán. Edzőnk, Temuri Kecbaja a Pana elleni meccs előtt odajött hozzánk, és azt mondta:„Srácok, történjék bármi az előttünk álló kilencven percben, mindenki büszke rátok.” És tényleg büszkék ránk, noha még az UEFA-kupáról is lemaradtunk.

A TELJES INTERJÚT ELOLVASHATJA A CSÜTÖRTÖKI NEMZETI SPORTBAN!