Nulla, nulla és ismét csak nulla

Nulla.

Ennyi gólt ért el az Internazio­nale, a Juventus és a Roma együttvéve a hétközi Bajnokok Ligája-fordulóban. Kínos, sőt fájdalmas tapasztalat ez az olasz labdarúgás számára, vagy úgy is mondhatjuk: az angol ellenfelektől kapott méretes pofon. Nevelő célzatú, persze.

A szóban forgó három együttes (és rajtuk keresztül a 2006-os világbajnoki címre oly büszke itáliai futball) kénytelen volt saját példáján megtanulni, hogy a bátran, támadó szellemben játszó brit ellenfelekkel szemben nem kifizetődő a biztonsági taktika. Amíg a Serie A-ban a türelem rózsát, a fegyelmezett védekezés pedig legtöbbször sikert terem, a Premier League légköréhez szokott csapatokkal szemben az óvatoskodás – hogy ne a kritikus olasz sajtóban előforduló gyávaság kifejezést használjuk… – bizony könnyen visszaüthet.

Nulla.

Ennyi gólt szerzett az Olaszországban áhítattal csodált, a bajnokságot izzadság nélkül is utcahosszal vezető Inter a Manchester United ellen. Aki látta a mérkőzést, tanúsíthatja: ha a BL-címvédő angol csapat a San Siróban három góllal gázol át ellenfelén, akkor sem beszélhetnénk igazságtalanságról. Nem elegáns, ahogyan az angol bulvármédia élcelődött a 0–0 után az „olaszok hősein”, mégis tanulságos: a korábban Special One-ként (különlegesként) emlegetett José Mourinho vezetőedzőből hirtelen Special None (különleges senki) lett, s az Olaszországban az Aranylabdára is érdemesnek tartott, a találkozón azonban – ahogyan a nemzetközi kulcsmeccsein bántóan sokszor, ezúttal is – teljesen veszélytelen Zlatan Ibrahimovicra is ráhúzták a vizes lepedőt.

„A manchesteriek minden poszton jobbak a milánóiaknál – vonta le a következtetést a Daily Mail. – Felesleges Ibrahimovicot és Cristiano Ronaldót összehasonlítani: az egyik csak hiszi magáról, hogy a világ legjobb játékosa, a másik tényleg az.”

Nulla.

Ennyi gólt ért el az Arsenal otthonában a Roma, amely csapatot hazájában a legszebben, legötletesebben és a leggólratörőbben játszó együttesnek tart a közvélemény. A londoniak 1–0-s győzelme után még korai temetni Luciano Spalletti gárdáját, a játék képe alapján azonban megállapíthatjuk, az angolok jelenleg más minőségi kategóriát képviselnek. S tegyük hozzá halkan: brit elemzők szerint Arsene Wenger mai csapata a leggyengébb az elmúlt évek Arsenaljai közül…

Nulla.

Ennyiszer talált be a Chelsea kapujába a Stamford Bridge-en pályára lépő s végül 1–0-s vereséget szenvedő Juventus, a torinóiakat furcsa módon mégis inkább dicséret, mint bírálat illeti. Claudio Ranieri vezetőedző együttese, bár Didier Drogba gólja nyomán már a 12. perctől hátrányban játszott, egy pillanatra sem roppant meg, s helyzetei alapján legalább a döntetlent megérdemelte volna. Ha már a helyzetekről beszélünk: a La Gazzetta dello Sport borongós hangvételű elemzésében kiemeli, hogy a Juventus futballistái annyiszor (négyszer) találták el az ellenfél kapuját, mint a BL-fordulóban szereplő másik két olasz csapat együttvéve.

Nem véletlen, hogy a Juventus és a Roma korábbi legendás lengyel csatára, a már-már tiszteletbeli olasznak számító Zbigniew Boniek sötét helyzet