Mindig felveszi a kesztyűt
Melyik volt a legemlékezetesebb meccse a Loki kapusaként?Melyik volt a legemlékezetesebb meccse a Loki kapusaként?
Egyértelműen a spliti BL-selejtező, a Hajduk elleni öt nullás győzelem. Szinte szárnyalt a csapat, s nekem sem ment rosszul a védés.
Az első debreceni évében megszerezték az aranyérmet, s a horvát bajnok kiverésével az európai kupaporondon is letették névjegyüket.
Mielőtt Debrecenbe kerültem, enyém lett az év kapusa cím, de tulajdonképpen egy szezont védtem végig Siófokon. Ráadásul itt maradt Sandro Tomic, akit nagyon szerettek a szurkolók, többen is mondták, készüljek fel, nem lesz könnyű dolgom. Ahogy mindig, akkor is felvettem a kesztyűt, sikerült beverekednem magam a kezdőcsapatba, s nyugodtan mondhatom, erkölcsileg és anyagilag egyaránt az első debreceni évem volt a legsikeresebb.
Ma is emlegetik a spliti meccsen bemutatott sprintjét…
Halmosi Péterrel megbeszéltük, ha gólt lő, meg sem áll a kapumig. Erre alig telt el fél perc, betalált, én pedig meg akartam könnyíteni a dolgát, elé mentem a felezővonalig. Sok minden felszabadult akkor bennem. Az volt az első európai kupapárharcom, ráadásul idegenben, s mindjárt parázs hangulatú meccs. Az a gól eldöntötte, hogy a hazai három nulla után biztosan továbbjutunk, s játszhatunk a Manchester United ellen.
Azóta a Hajduknál sokkal gyengébb csapatok is kifogtak már a DVSC-n.
Én is úgy látom, hogy az akkori Split simán megverte volna az Elfsborgot vagy a Rabotnicskit.
Hosszú távra rendezkedett be Debrecenben, most mégis a távozik.
Két évvel ezelőtt négy évre szóló szerződést kötöttünk, s úgy nézett ki, hogy évekre megoldom a kapuskérdést a DVSCnél. Aztán megsérültem, ráadásul a legrosszabbkor, amikor Miroslav Beránek átvette a csapatot. Visszakerült a kapuba Balogh János, s ott is ragadt. Pedig éppen akkoriban határoztuk el, hogy letelepszünk Debrecenben: lakást vettünk, a fiam itt kezdte el az iskolát.
Egy éve pedig a montenegrói válogatott Vukasin Polekszics érkezett…
Ekkor hárman voltunk a posztra, s bár élő szerződésem volt, kértem, engedjenek el. Aztán a nyáron újra megcéloztam Paksot, de éppen a rajt előtt megsérült Vukasin Polekszics és Balogh János is. Aztán Vukasin Polekszics felépült, s a második bajnokin már ő védett. Beszéltem a tulajdonossal, Szima Gáborral és Herczeg András menedzserrel, mindketten nagyon korrektek voltak, így tavasszal már Pakson védhetek. Jó erőben érzem magam, és előttem van Végh Zoltán példája. Hálás vagyok a Debrecenben eltöltött évekért, s hálás azért is, hogy elengedtek, hiszen ez a helyzet felőrölt. Olyan embereket ismertem meg a városban, akikre egész hátralévő életemben számíthatok. Halmosi Péterről tudom, ha éjjel kettőkor felhívnám Angliában, reggel itt lenne, és megoldaná a gondomat.
A bajnokság utolsó fordulójában a Paks lesz a DVSC vendége. Könnyen lehet, hogy az ellenfél játékosaként köszönthetik bajnokként, hiszen a ZTE ellen ön védte a Loki kapuját.
Remélem, hogy addigra a DVSC megnyeri a bajnokságot, és kicsit elrontjuk az ünnepet. A negyedik aranynak így is mindenki örülne.
