Futball vagy edzősködés?

Meglepte, hogy nem hosszabbítanak szerződést önnel?Meglepte, hogy nem hosszabbítanak szerződést önnel?

Egyáltalán nem – mondta a Ferencváros 34-szeres válogatott védője, a közönség egyik kedvence. – Egy éve úgy írtunk alá egy plusz két évet, hogy a ráadás akkor lép életbe, ha feljutunk. Ez, ugye, nem sikerült, és nem is tudom elmondani, mennyire megviselt. Ne értsen félre: nem azért, mert nem lépett életbe szerződésem folytatása – hiszen miután így egyeztünk meg, nem lehettem meglepve. Azért jöttem, mert úgy éreztem, segíthetek, de végül nem tudtuk elérni, amit mindenki várt tőlünk.

Mit gondol: tudott segíteni?

Azt hiszem, igen, és emiatt furcsa érzések kavarognak bennem. Jó erőben éreztem magam, persze tudom, decemberben leszek harmincnégy. Nem vagyok már mai gyerek, de szerintem teljesítményemre összességében nem lehetett panasz. Úgy éreztem, még az első osztályban is játszhatnék, ugyanakkor azt is el kell fogadnom, hogy a Ferencvárost fel akarják frissíteni.

Bántja, hogy nem számítanak önre?

Ezt meg ki mondta? Ez ugyanis nem igaz. Hetekkel ezelőtt beszéltem a vezetőkkel, és Bobby Davison azt mondta, tetszik neki a mentalitásom játékosként és emberként is, neki szimpatikus és ismert volt, amit Skóciából hoztam magammal. A vezetők azt mondták: nagyra törő terveik vannak a klub megújítása kapcsán, és a szakosztály vezetésében is lenne nekem való feladat. Vagy az utánpótlásképzésben edzőként, vezetőként számítanának rám. Rendkívül megtisztelő ajánlatot kaptam, és nem tagadom, sokat gondolkozom, mit csináljak. Ez, meglehet, soha vissza nem térő alkalom, ki tudja, a Fraditól kapok-e még valaha ilyen esélyt. Gondolnom kell a játékoskarrierem utáni időszakra is, ugyanakkor érzek

még magamban annyi erőt, hogy futballozzak – szóval… Nem tudom, mit tegyek.