Veszprémi aranyemberek

A sportág ünnepére, a bajnoki aranymeccsre készülődött pénteken a két legjobb magyar férficsapat. A találkozó előtt szinte tapintani lehetett a feszültséget, mind a veszprémi, mind a szegedi öltözőben. Udvariasan mosolyogtak a játékosok és az edzők, egy-két sablonos megállapításnál többet, netán tippet senkiből sem lehetett kicsikarni. Az egészséges versenylázon felül az húzta görcsbe a gyomrokat, hogy a finálé előző négy összecsapásán sporthoz méltatlan, durva szabálytalanságok történtek, amelyek miatt fegyelmi tárgyalások, eltiltások, pénzbírságok, fellebbezések következtek. Az olykor túlgerjesztett indulatok miatt hetek óta puskaporos volt a levegő a pályán és azon kívül is. Aztán az ötödik összecsapásra az MKSZ felfüggesztette a büntetéseket, vagyis teljes csapatok léphettek pályára.

Ilyen kivételes, a hazai bajnokságban eddig sosem tapasztalt légkörben vágott az aranycsatának a két gárda.

Vállalta a játékot Marko Vujin, aki a legutóbbi találkozón súlyos szemsérülést szenvedett (Herbert Gábor ütötte meg), ellenben kimaradt a Veszprémből Pásztor István, Putics Barna és Gulyás Péter.

Zsúfolt lelátók előtt, fergeteges hangulatban kezdődött az aranyrangadó, amelynek alaphangját Luka Zvizej és Marko Vujin találatai adták meg. Az Iváncsik fivérek gyors lerohanásaira nem volt ellenszere a Picknek, amelyben Ratko Djurkovics (Szarajevóban folytatja pályafutását) megmutatta, hogy nem csupán védekezésben, hanem támadásban is a klasszis beállósok közé tartozik. Puljezevics Nenad szenzációsan védett, míg Dejan Pericset magára hagyták a hazai védők, és pillanatok alatt elolvadt az MKB háromgólos előnye. Zvizej rendre megiramodott a Veszprém eladott labdáival, és a sokat cserélő hazaiak csak embertelen erőfeszítések árán tudták tartani szerény előnyüket. A roppant erőszakos, olykor sportszerűtlen küzdelemben Perics védései tartották a lelket az MKB-ban, s közben a Szeged is cserékkel frissített. Vujin és Danijel Andjelkovics különharcában a veszprémi átlövő állt jobban, aki azt mondta a meccs előtt, hogy tíz góllal vesz elégtételt szegedi leütéséért (15–11). Andjelkovics aztán piros lapot kapott a Jevgenyij Lusnyikov elleni súlyos szabálytalanságáért (vállal belekönyökölt az oroszba), Herbert és Vladimir Oszmajics pedig megsérült, de így is folytatta a találkozót.

Az addig történtekről Éles József, a volt veszprémi átlövő, a Temesvár edzője elmondta, nagy érvágás a Szegednek Andjelkovics kiválása, lehet, hogy el is dönti a finálét. Már 20–14 volt az állás, és Djurkovics is végleg kivált a küzdelemből (harmadik kétperces büntetését kapta), amikor Fazekas Nándor, a Gummersbach kapusa, az egykori veszprémi játékos megjegyezte: Vujin remek formája kulcsfontosságú, a Pickben pedig Zvizej játéka emelkedik ki.

A vendégek átlövőinek szerény teljesítményét nem ellensúlyozhatta Zvizej sok gólja. Puljezevicset lehívta Vladan Matics, aki forgatta csapatát, ám támadásban továbbra is nehezen kerültek helyzetbe játékosai. Szárnyalt a Veszprém (25–18), Krivokapics Milorad ekkor lőtte első gólját. Perics, a meccs egyik hőse már vezényelte a közönséget. Zvizejt ez sem zavarta, gyors indításból rendre betalált. Vujin betartotta ígéretét: tizedik góljával 29–22-re alakult az állás. Kettős emberhátrányban is gólt lőtt Iváncsik Tamás, aztán Eklemovics találata (32–23) után már szólt a szurkolók kórusa: „Indul a busz!”

A vége MKB-örömjátékba torkollott, hiszen a KEK-győztes Veszprém az ötödik mérkőzésen mindent elsöprő lendülettel diadalmaskodott, s ezzel visszaszerezte a bajnoki aranyat a Szegedtől. A kulcsembereitől kényszerűségből megváló Pick csak az első félidő közepéig tudott ellenállni a hazaiaknak, akik összesítésben 3–2re győztek a fináléban. Az aranyérmeket Kiss István, az MKSZ elnöke adta át a 16. bajnoki címüket pezsgőfürdővel, örömtánccal ünneplő veszprémieknek.