A Kométa-Kaposvár annak rendje és módja szerint három szettben elintézte a Dunaferrt a kupadöntőben. A meccs végén azonban mindkét csapat lelkesen ünnepelt, okkal.
A házigazda Dunaferr elleni finálé pusztán formalitásnak tűnt a Kaposvár számára, és öt percet kivéve az is lett. Ennek ellenére a dunaújvárosi csarnokban igazi ünnep volt, hiszen a Dunaferr nagy sikert könyvelhetett el azzal, hogy bejutott a fináléba, ahol a Kaposvár fizikai fölénye tudatában irányította a meccset a szívvel-lélekkel, de kicsit fáradtan küzdő dunaújvárosiak ellen. A második szettben az addig pontosan működő Kaposvár hibázni kezdett, és a legtechnikásabb játékosnak választott Szabó Gábor vezérletével a Dunaferr a játszma derekán felzárkózott, a végén pedig eljutott a szettgyőzelem 24:24es kapujáig. Végül azért Schulcz István bombájával a Kaposvár felülkerekedett. A harmadik játszmát is a Kaposvár uralta, a nagy kedvvel bombázó Kántor Sándor és Schulcz révén tíz ponttal nyerte meg ezt a játékrészt, s ezzel a Magyar Kupát.