Hatesélyes lett a bajnokság!

A rend, fegyelem, törvényesség hármas egységére előszeretettel hivatkozó, de az irányelveket meglehetősen szabadon értelmező MLSZ-elnök és a szövetségi bürokrácia döntéseinek köszönhetően nincs rá remény, hogy a Soproni Liga tabellája május végén teljes egészében a marokkói első liga 1965–1966os kiírásának végső sorrendjét tükrözze. Az észak-afrikai országban abban a szezonban az aranyérmes Vidad Athletic és az utolsó (14.) Maghreb Athletic között csupán nyolc pont volt a különbség. Ez a ritka állapot a honi sorozatban már csak azért sem ismétlődhet meg, mert a gazdaságilag és szakmailag is összezuhanó Sopront idény közben törölte az MLSZ a bajnokságból, s a tabellán utolsó előtti, jövőre az NB I-et deklaráltan nem vállaló Tatabánya is csupán öt pontot gyűjtött – szemben a listavezető MTK 35-jével.

Ha a hátsó fertályon nem is, a „csúcson” még előfordulhat a marokkóihoz hasonló tumultus (a Vidad 57, a 7. Hasszania Agadir 52 ponttal zárt 1966-ban): 17 forduló után a Soproni Liga első hét helyezettjét is öt pont választja el egymástól, ami az előző években tapasztaltnál színesebb, többszereplős végjátékot feltételez.

A több mint két és fél hónapos téli pihenőt az élen töltő, a bajnoki címre leginkább esélyesnek tartott MTK, Bp. Honvéd, DVSC-TEVA, Újpest kvartett sorrendjében az első két tavaszi forduló után nem történt változás, ami nem a kiegyensúlyozottság, sokkal inkább a