Az első találkozón aratott 32–22-es hazai diadal után nyugodtan, egyúttal elszántan játszhatott a Dunaferr a romániai visszavágón. A vendéglátók mindent megtettek a visszavágásért, s nagy igyekezetükben gyakran túllépték a sportszerűség határát. Az újvárosiak végig remekül összpontosítottak, mert Kolics János edző nyomatékosan kérte: ne adjanak lehetőséget arra, hogy vérszemet kapjon a Dinamo. A románok sikertelen akcióik után egyre türelmetlenebbé váltak, amit remekül használtak ki a Dunaferr játékosai (15–25). Sajnos Bakos Dávid térde egy felugrás után kicsavarodott, így ő kivált a játékból. Olykor pankrációt idéző jelenetek is zajlottak a pályán: Kemény József feje egy ütéstől megsérült, s a védő hatalmas turbánnal a kobakján tért vissza a parkettre; Zubai Szabolcsot arcon vágták, eleredt az orra vére, sőt kis időre az eszméletét is elvesztette. A lefújás előtt pár perccel tömegverekedés robbant ki, a rendőröknek kellett megfékezni a szurkolókat, akik szerettek volna betódulni a pályára. A barátságtalan légkörben is egyértelmű volt a magyar fölény, és persze a továbbjutás. A Debreceni KSE hazai győzelemmel (35–29) debütált az európai kupaporondon, ám az előny nem lett elegendő az orosz Krasznodar elleni visszavágóra. Végül egy gólon múlott a magyar együttes bravúrja az idegenbeli meccsen. A Debrecenben megsérülő válogatott kapust, Gyenyisz Taraszovot Alekszandr Saprikin helyettesítette a házigazdánál. A hálóőr bravúrjainak köszönhetően hamar megléptek a vendéglátók, Kovács Mihály edzőnek azonban sikerült felráznia együttesét, amely a hajráig partiban volt, pedig Gúnya Pétert és Rédei Istvánt szinte teljesen kiiktatták a játékból a krasznodariak.
