Csak a keserű bólintás maradt

Vágólapra másolva!
2007.02.11. 01:07
Címkék
Még csak 24. évében jár, de már megfordult Olaszországban, Lengyelországban, Belgiumban és Szerbiában is. Aco Sztojkov, a világjáró 20-szoros macedón válogatott most Debrecenben próbál szerencsét, kérdés, ezúttal kitölti-e a négyéves szerződését. Az Interben ugyanis korábban öt évre tervezett, ám sosem tudott megragadni a kék-feketéknél.
A macedón válogatottban már alapembernek számít a csatár, aki reméli, hogy végre klubjában is rendszeres játéklehetôséget kap ? ezért szerzôdött Debrecenbe
A macedón válogatottban már alapembernek számít a csatár, aki reméli, hogy végre klubjában is rendszeres játéklehetôséget kap ? ezért szerzôdött Debrecenbe
Getty Images
A macedón válogatottban már alapembernek számít a csatár, aki reméli, hogy végre klubjában is rendszeres játéklehetôséget kap ? ezért szerzôdött Debrecenbe
A macedón válogatottban már alapembernek számít a csatár, aki reméli, hogy végre klubjában is rendszeres játéklehetôséget kap ? ezért szerzôdött Debrecenbe
A macedón válogatottban már alapembernek számít a csatár, aki reméli, hogy végre klubjában is rendszeres játéklehetôséget kap ? ezért szerzôdött Debrecenbe
Getty Images
A macedón válogatottban már alapembernek számít a csatár, aki reméli, hogy végre klubjában is rendszeres játéklehetôséget kap ? ezért szerzôdött Debrecenbe
Aco Sztojkov 18 éves volt, amikor az Internazionalénál aláírta első profi szerződését. Azóta eltelt több mint öt év, a macedón támadó pedig Debrecenben már pályafutása nyolcadik csapatával kötött megállapodást. A fenti adatokból arra következtethetnénk, a játékos nem kifejezetten hűséges típus, az áprilisban 24 éves futballista azonban állítja, nem ő „csalta meg” munkaadóit.

„Tisztázzuk a dolgot: az Interhez öt évre köteleztem el magam, és amely kluboknál ebben az időszakban megfordultam, mindenhol csak kölcsönben szerepeltem – mondta Aco Sztojkov. – Amikor tehát egyik csapattól átkerültem a másikhoz, legtöbbször a milánói egyesület döntött a váltásról, nekem pedig nem maradt más, mint hogy rábólintsak a dologra.”

Persze tegyük hozzá: nehéz elképzelni, hogy mindenhol foggal-körömmel ragaszkodtak a légióshoz, csak épp nem tudták meggyőzni az eredeti tulajdonost a hosszabbításról… Óhatatlanul felvetődik a kérdés, nem játszottak-e szerepet „egyéb” tényezők is a gyakori klubcserékben.

„Hogy őszinte legyek, akadt egy-két gárda, amelynél egyáltalán nem éreztem jól magam, nem találtam meg a számításom – elevenítette fel pályafutása sötét foltjait Aco Sztojkov. – Ilyen volt például a lengyel Górnik Zabrze vagy a Serie C-s Castel di Sangro. Az olasz harmadosztály cseppet sem feküdt nekem, az ottani mecscseken ugyanis inkább a brusztolós, kemény stílus érvényesül, a technikás játék teljesen háttérbe szorul. Legutóbbi csapatomnál, a Partizan Beogradnál pedig az volt a gond, hogy az edző valamiért nem játszatott. Az okáról fogalmam sincs. Én ugyanis semmire sem emlékszem, amivel megsértettem volna, ő mégsem szimpatizált velem. A válogatottnál ugyanakkor alapelv, hogy a kispadról nemigen hív be senkit sem a kapitány, úgyhogy mindenképpen olyan együttest akartam keresni, amelynél hétről hétre rendszeres játéklehetőséghez jutok.”

Márpedig Debrecenben a 20-szoros válogatott csatár mellőzése valószínűleg luxus lenne, még úgy is, hogy a macedón játékosnak bizony jelentős lemaradásai vannak klubismeret terén.

„Hogy mi az edző neve? Várjunk csak… Most nem jut eszembe. De ígérem, kedden, amikor már a csomagommal együtt, véglegesen Magyarországra utazom, bepótolom a hiányosságot. Annyit tudok a csapatról, hogy erős a keret, és a szakvezetők általában a négy–négy–kettes játékrendszert alkalmazzák. A személyes ambícióimról pedig annyit mondanék, hogy mindenképpen bajnoki címet szeretnék nyerni Debrecenben, és aztán minél tovább jutni a Bajnokok Ligájában. Mindenesetre az igencsak megnyugtat, hogy a korábbi rövid lejáratú kölcsönszerződésekkel ellentétben itt végre teljes négy évem lesz a kibontakozásra.”

Arról, miért éppen a kelet-magyarországi várost választotta pályafutása következő állomásának, a futballista elmondta: mivel a másik lehetőség, az izraeli Maccabi Tel-Aviv nem nyerte el tetszését, ügynöke révén felvette a kapcsolatot a debreceni vezetőkkel. A tárgyalások három napig tartottak, és miután a felek minden részletben megállapodtak, a közeli viszontlátás reményében egymás tenyerébe csaptak.

Végül térjünk vissza oda, ahonnan a cikk elindult: Aco Sztojkov 18 éves volt, amikor az Internazionalénál aláírta első profi szerződését, hogy aztán az olasz együttes Primavera-gárdájának tagjaként belekóstoljon az elitklub életébe. Nekünk, magyaroknak ezen a ponton valahogy rendkívül ismerős a történet…

Filkor Attila, a Lettország ellen már a válogatottban is bemutatkozó középpályás – a macedón játékoshoz hasonlóan – a nagykorúság küszöbén került ki az Interhez. A Debrecen új igazolását arról kérdeztük, milyen jövőt jósol a magyar légiósnak Milánóban.

„Csak annyit mondhatok, hogy a felnőttcsapatba kerüléshez kegyetlenül sokat kell dolgozni, az tényleg nagyon keveseknek sikerül. Bármilyen fájó, az Inter fiatal tehetségeinek sorsa általában ugyanaz: egy, maximum két évet tölthetnek az együttesnél, aztán kölcsönadják őket valamelyik másod- vagy harmadosztályú olasz csapatnak.” ---- Öt edzőmérkőzést terveztek, négy lett belőle, de legalább az utolsó fellépés sikerélménnyel párosult, ugyanis a Törökországban edzőtáborozó DVSC-TEVA túrazáró összecsapásán 1–0-ra legyőzte a román első liga hetedik helyén álló FC Vasluit.

A csökkentett mérkőzésszám miatt Miroslav Beránek vezetőedző valamennyi bevethető futballistájának játéklehetőséget adott – a Honvédtól érkező Takács Zoltán vádlisérülés miatt hagyta ki az öszszecsapást. A szünetben majdnem teljes sort cserélt a magyar bajnok. A meccs egyetlen találatát a házi gólkirály Ibrahim Sidibe szerezte, Nagy Róbert lövésénél egy alkalommal a kapufa mentette meg a riválist a középkezdéstől. A DVSC következő gyakorlómeccsét már itthon játssza. A vasárnap a beleki edzőkomplexumban még kétszer edző és csak hétfőn hazainduló debreceniek a jövő szombaton ismét egy román gárdával, a másodosztályú Apulum Alba Iuliával mérik össze erejüket.

DVSC-TEVA - FC VASLUI (román) 1–0 (0–0)
DVSC. 1. félidő: Csernyánszki – Nagy Z., Bíró P., Szűcs I., Szatmári – Nagy R., Thierry, Spitzmüller, Túlio – Tchana, Szilágyi P.
2. félidő: Csernyánszki – Bernáth, Mészáros N., Komlósi, Szatmári – Dombi, Vukmir, Sándor T., Kiss Z. – Zsolnai, Sidibe
G: Sidibe ---- A pénteki gyakorlást követően a játékosoknak sikerült rábeszélniük Supka Attila vezetőedzőt, valamint Ágoston Sándor erőnléti edzőt, hogy vegyenek részt egy könnyed játékban. A szabály egyszerű volt: akinek nem sikerül eltalálnia a lécet, az esti vacsoránál ő szolgálja fel a többieknek az üdítőitalokat. Nos, a labdarúgók bármennyire is szerették volna pincérruhában látni a szakembereket, Ivancsics Gellért húzta a rövidebbet. Nem vehetett részt a közös gyakorlásban Igor Bogdanovics, akinek egy héten át rögzítőgipszet kell viselnie a könyökén.

Este jött a meccs: hiába talált kétszer is szlovák élvonalbeli riválisa kapujába a Honvéd (az ukrán játékvezető mindkét találatot érvénytelenítette), a nagyszombatiak legyőzték Supka Attila együttesét az Arcadia Belek-kupa utolsó csoportmérkőzésén. Ám a Spartak szabálytalan (a bírónak már a találkozó közben jelzett) cseréi miatt a kispestiek megóvták a csupán nevében barátságos összecsapás végeredményét.

BP. HONVÉD - SPARTAK TRNAVA (szlovák) 0–1 (0–1)
HONVÉD: Tóth I. – Schindler, Debreceni (Pomper), Szmiljanics, Vincze Z. – Dobos (Zana), Benjamin, Szabó T. (Rivera), Ivancsics (Diego) – Hercegfalvi, Ndjodo (Koós) ---- Véget ért az FC Sopron kéthetes törökországi edzőtáborozása; négy felkészülési mérkőzés is szerepelt a programban. Csertői Aurél és a szakmai stáb elégedett lehet, ugyanis a játékosokkal a kisebb kellemetlenségek ellenére az edzéstervek valamennyi pontját sikerült elvégeztetni. Bár néhány labdarúgó megsínylette a török konyhát, ám a tizennegyedik napra mindenki felépült, és teljes értékű munkát végezhet majd a keddi soproni gyakorláson. A sorból kidőlők közül Sifter Tamás járt a legrosszabbul, igaz, a középpályásnak is csupán bokaszalag-húzódása volt, azaz a beleki utolsó edzésen már ő is részt vett. Úgy tűnik, Horváth Andrásnak és Csontos Zoltánnak használt a csapatorvos által előírt szigorú diéta, a korábban vírusos gyomorfertőzéssel bajlódó középpályások is visszatérhettek a pályára. A fehérorosz MTZ Ripo Minszk elleni felkészülési mérkőzést követően a csapat tagjai búcsúvacsorán vettek részt a szálloda éttermében, majd a vasárnap reggeli csomagolást követően délben indulnak el az edzőtáborból.

FC SOPRON - MTZ RIPO MINSZK (fehérorosz) 0–1 (0–0)
SOPRON: Takács T. – Dragomir, Radu, Munteanu, Rus – Ankamah (Horváth A.), Ibric (Lázár), Dancs, Fabio (Korudzsiev) – Sira (Faragó), Magasföldi ---- Megnyerte harmadik csoportmérkőzését az FC Fehérvár az Arcadia Belek-kupán, a szlovák MFK Kosicét fektette két vállra Horváth Ferenc 15. percben szerzett góljával – majd egy órát emberhátrányban játszva, mivel Lattenstein Norbertet második sárga lapja után a 38. percben kiállította a török játékvezető. Kuttor Attilára húzódás, Kocsis Gáborra pedig a piros-kékek előző fellépésén, a dél-koreai FC Szöul (0–1) elleni összecsapáson begyűjtött piros lap miatt nem számíthatott Marijan Vlak vezetőedző. A győzelem ellenére a kisdöntőben sem lesz érdekelt a Fehérvár, a csoport élén százszázalékos teljesítménnyel a Szöul végzett, a Fehérvárt – amely a jövő szerdán lép legközelebb pályára Belekben – jobb gólkülönbségével a magyarokhoz hasonlóan három pontot gyűjtő román Pandurii is megelőzte. Székesfehérvárott időközben Vayer Gábor edzésbe állt, a támadó Disztl László pályedzővel dolgozik a következő napokban.

FC FEHÉRVÁR - MFK KOSICE (szlovák) 1–0 (1–0)
FEHÉRVÁR: Sebők Zs. – Lattenstein, Fekete, Baranyai, Mohl – Bozsics (Csobánki), Farkas B. (Kovac), Dajics (Nagy D.), Julinho (Dvéri) – Terjék, Horváth F. (Bölcsföldi)
G: Bölcsföldi

Szavazás

Melyik csapat nyeri a magyar bajnokságot?

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik