A meccs után verték a németeket

Nagy csatának ígérkezett, és az is lett. Olyan birkózókra emlékeztettek a csapatok, akik hatalmas erővel egymásnak feszülnek, fogást azonban nem találnak egymáson, és csak állnak egymásba kapaszkodva, ugyanakkor ez a látszólagos semmittevés rengeteg energiát emészt fel.

A találkozóra csak José Pekerman kevert egyet a kártyáin, Jürgen Klinsmann a jól bevált, legerősebbnek ítélt összeállításban küldte pályára csapatát. Az argentin kapitány viszont úgy vélte, Carlos Alberto Tévez hatásosabb fegyver lehet a támadósor bal oldalán, ahol a németek leggyengébb láncszemével, Arne Friedrichhel találkozik, mint Javier Saviola, ezért a bikanyakú csatárt küldte csatába. Ez a húzás egyébként annyiban bejött, hogy az argentin támadó gyakran kicselezte a német hátvédet, ám összességében nemigen bírtak egymással a felek. Pedig egymásnak ugrottak, de úgy jártak, mint a Családi kör cserebogara: nekimentek a falnak, és nagyot koppantak. Tényleg tökéletes védőfalat húzott fel kapuja előtt mindkét válogatott, úgy tűnt , lehetetlen átjátszani őket. Nem véletlen, hogy az első félidőben csupán egy valamirevaló helyzetet tudtunk feljegyezni – Michael Ballack fejesét –, és nem a játékosok szándékával volt a gond, hiszen ők próbálkoztak derekasan, de a védelmek szinte hibátlanul működtek.

Ha a labdabirtoklást nézzük, Argentína nyomasztó fölényben játszott. A dél-amerikaiak gyakran már a középpályán megszerezték a labdát, a technikás középpályásaik jól meg is tartották, ám amint a németek tizenhatosának közelébe jutottak, mindig fennakadtak a sűrű védelmi hálón, tehát ez a mezőnyfölény meddő volt. Az is tény viszont, hogy a világbajnokság házigazdái tudatosan adták át a kezdeményezést, arra gondolva, hogy gyors ellentámadásokkal mattolják a fellazuló argentinokat, ám a dél-amerikai játékosok nem sétáltak bele ebbe a csapdába. Ők is nagyon vigyáztak kapujuk biztonságára, és a németek egyszer sem tudtak létszámfölényt kialakítani támadásaik során, sőt a csatárok és a felzárkózó középpályások pillanatok alatt kilátástalan helyzetbe kerültek az argentin hátvédek szorításában.

A szünet után viszont minden roppant sürgőssé vált a németek számára: először fordult velük elő ezen a világbajnokságon, hogy ellenfelük vezetést szerzett. Az argentinok sok szabadrúgást és szögletet ívelhettek középre, sokáig egyik sem jelentett veszélyt, mígnem tökéletesre sikerült Juan Román Riquelme beadása és Roberto Ayala fejese is. A német válogatottnak szüksége volt néhány percre, hogy magához térjen, utána azonban felpörgette a játékát, és átvette az irányítást.

Ballackék mentek előre megalkuvás nélkül, és bár továbbra sem voltak nagy helyzeteik, végül sikerült is egyenlíteniük. Az argentinok elkövették azt a hibát, hogy túl korán kezdték el őrizni az eredményt, és csak akkor szorgalmazták ismét a gólszerzést, amikor előnyük elillant – ettől ugyanakkor nagyon jóra és izgalmasra sikerült a rendes játékidő utolsó negyedórája.

Élénk küzdelem jellemezte a hosszabbítást is, és bár mindkét együttes fáradt, mégsem lazított a védekezésén. Bár az argentinok játszottak enyhe fölényben, túlzás lenne állítani, hogy erősen szorongatták volna a házigazdákat. Csupán néhány távoli lövés okozott kisebb-nagyobb, de inkább csak kisebb izgalmat, és mert a fölényt nem sikerült gólra váltani, tizenegyesekkel dőlt el a továbbjutás.

Tim Borowski, miután berúgta a maga tizenegyesét, az argentin játékosok felé futott és csendre intette őket. Miután Esteban Cambiasso elhibázta a büntetőt, már többen is szópárbajt vívtak, s Fabrizio Coloccini nekiment Oliver Neuville-nek. Elszabadult a pokol, a kispadról cserejátékosok és vezetők is a pályára rohantak, és a tömegből valaki úgy megütötte Per Mertesackert, hogy német rögvest a fölre rogyott. Az argentinok nekiugrottak a német válogatott menedzserének, Oliver Bierhoffnak is, őt néhány taslival próbálták arrébb tessékelni a kiesés miatt dühös argentinok.

„Szégyen, hogy ez megtörténhetett, hogy ilyen képek juthatnak el a világ minden pontjára…” – mondta később fájdalmas arccal Oliver Bierhoff.

Nagy csata volt – akár a futballra, akár a bokszra gondolunk.

Jürgen Klinsmann, a német válogatott szövetségi kapitánya:
„Izgalmas volt a pályán megélni ezt a meccset, olyan volt, mint egy Hitchcock-film. Tudtuk, hogy vissza lehet jönni vert helyzetből, és meg is tettük. A játékosaim közül még öten játszhatnának az U21-es csapatban is, és őket fantasztikus tapasztaltabb játékosok segítik ki. Nagyon hittem Jens Lehmann képességeiben, amikor a tizenegyesekre maradt a döntés, és ő megmutatta, érzi, a játékosok merre lövik a labdát. Mondanom sem kell, hogy nagyon boldog vagyok.”

Lefújás után

José Pekerman, az argentinok szövetségi kapitánya:
„Úgy vélem, lezárult egy szakasz a pályafutásomban. Biztos vagyok benne, hogy nem folytatom a kapitányi munkát.”

Michael Ballack, a német válogatott csapatkapitánya:
„Szenzációs volt! A meccs talán nem volt szórakoztató a nézők számára, de elég magas színvonalú volt a játék. Együttesünk a végsőkig harcolt. Természetesen mindig kell szerencse, amikor egy csapat a tizenegyespárbajhoz ér, de mi megérdemeltük a győzelmet. A csapat nagyon együtt van, tudunk egymásért küzdeni, és ez azt jelenti, hogy önbizalommal telve várhatjuk a folytatást.”

Jens Lehmann, a német válogatott kapusa:
„Úgy hiszem, mindenki ezt a teljesítményt várta tőlem. A mi játékosaink remekül rúgták a tizenegyeseket. Az emberek vigadhatnak, ám én most már minden idegszálammal az előttünk álló újabb feladatra koncentrálok.” ---- 8. perc: Podolski végezhetett el szabadrúgást a jobbösszekötő helyéről, 28 méteres, ballábas, jobb alsó sarokba tartó lövése után Abbondanzieri csak másodjára tudta megfogni a labdát.
16. perc: Schneider a jobbösszekötő helyén vezette fel a labdát, az argentin kaputól 30 méterre, jobbal középre emelt, és a berobbanó Ballack 12 méterről, Coloccinit megelőzve, kevéssel a bal felső sarok mellé fejelt.
49. perc: Riquelme jobb oldali szögletére Ayala robbant be, és hét méterről, Klosét megelőzve úgy fejelte meg a labdát, hogy Lehmann és a kapufánál álló Lahm között talált utat a kapu bal alsó sarkába.
0–1
62. perc: Schweinsteiger bal oldali szögleténél Ayala visszarántotta Ballackot, Lubos Michel játékvezető azonban a nyilvánvaló büntetőrúgás megítélése helyett továbbot intett...
64. perc: Schweinsteiger bal oldali szögletére Abbondanzieri rosszul mozdult ki, a labdát Ballack elé paskolta, a hazaiak csapatkapitánya pedig tíz méterről, bal lábbal Ayalát találta telibe.
73. perc: Lahm adta el a labdát a német térfél közepén, Tévez megindult a kapu felé, Maxi Rodríguez elé passzolt, ő pedig 12 méterről jobbal a bal felső sarok mellé bombázott.
80. perc: Ballack a bal oldalról, a tizenhatos vonalának magasságából jobbal adott középre, Borowski mecsúsztatta a labdát, és a lendületből érkező Klose Sorínt megelőzve, hét méterről a jobb alsó sarokba fejelt.
1–1
88. perc: Maxi Rodríguez a jobb oldalon tört be a büntetőterületen belülre, megtolta a labdát, a becsúszó Lahm pedig a lábát találta el. Lubos Michel büntető helyett megint továbbot intett...
89. perc: Maxi Rodríguez a jobb oldalról, az alapvonal közeléből ívelt középre, Luis González 12 méteres, félmagas fejesét Lehmann bravúrral ütötte ki a bal sarok elől.
113. perc: Coloccini 25 méterről, a jobbösszekötő helyéről váratlanul lövésre szánta el magát, a labda kevéssel a jobb felső sarok mellett hagyta el a játékteret.
115. perc: Colocconi jobb oldali beívelése lecsúszott a lábáról, Lehmann pedig nyugodtan nézte, amint a labda a lécen megpattanva a kapu mögé esik.
A 11-esek: Az első körben Neuville a kapu bal oldalába, Cruz pedig a jobb sarokba lőtte a labdát. Ballack a léc alá bombázott, Ayala gurítását viszont Lehmann megfogta a bal saroknál. Ezután Podolski a bal sarokba küldte a labdát, Maxi Rodríguez laposan a jobb sarokba lőtt. Borowski a bal sarkot választotta, Cambiasso Lehmannt találta el, és így 4–2-re Németország nyerte meg a párbajt, és jutott az elődöntőbe. ---- Amit a kispadra száműzött Oliver Kahn hiányolt, azt most Jens Lehmann bizonyította: a németek a langaléta kapusnak köszönhetik a továbbjutást, azért, mert a tizenegyespárbaj során kétszer is hárított. Ennél többet és jobbat nem is kell egy kapusnak nyújtania, úgyhogy Jens Lehmanné a meccs hőse kitüntető cím.