Csak kiszenvedték a franciák

Raymond Domenech beadta a derekát. Amióta ő a szövetségi kapitány, napjaink két legnevesebb francia csatára, Thierry Henry és David Trezeguet csak elvétve szerepelt egyszerre a csapatban, most viszont a kapitány nem taktikázhatott, arról nem is szólva, hogy esetleges kiesés esetén nehezen tudná megmagyarázni a közvéleménynek, miért ültette egyiküket a kispadon, amikor a biztos továbbjutáshoz két góllal kellett nyerni. Igen, ekkora előnyre volt szüksége a nyolc évvel ezelőtti világbajnoknak ahhoz, hogy 2002 után ne a kertek alatt kullogjon megint haza a csoportmeccsek után. Ennek megfelelően azonnal nekiestek az ellenfélnek, nagy iramot diktálva beszorították a kapuja elé, szemlátomást úgy vélték, sokat segítene rajtuk, ha egy gyors góllal térdre kényszeríthetnék a togóiakat.

Csakhogy ez a lendület hamar elfogyott, ráadásul az afrikai játékosoknak eszük ágában sem volt beletörődni a statiszta szerepébe. Hagyták a franciákat, hadd birtokolják többet a labdát, de volt olyan ellentámadásuk, amelynek a végén Fabien Bartheznek bravúrral kellett védenie. Ezzel együtt egyértelmű volt a francia válogatott fölénye, amely elsősorban a széleken szeretett volna a védők mögé kerülni, ami gyakran sikerült is, de az akciók zömét nem sikerült jó beadásokkal igazán veszélyessé tenni. Így is akadt helyzete, mert bár nehezen boldogult a togói csapattal, az afrikai védők olykor elkövettek hibákat, ám a franciák vagy pontatlanul lőttek, vagy pedig Kossi Agassa védett káprázatosan.

Mintha nem is lett volna szünet: a második játékrészben minden úgy folytatódott, ahogyan az első végén abbamaradt. Nagy elszántsággal mentek újra és újra előre a franciák, keresték a réseket a togói védelmen, az afrikai csapat pedig időnként megpróbált ellencsapásokkal veszélyeztetni. Aztán Patrick Vieira a csatárok segítségére sietett, és egy szép kombináció végén remek lövéssel megtörte a jeget: vezetett Franciaország! Bár a másik mérkőzés eredménye alapján éppen továbbjutásra állt Raymond Domenech együttese, sok volt még ahhoz hátra, hogy megnyugodjon és visszavegyen az iramból, tehát mennie kellett tovább előre a második gólért, hogy ne kelljen számolgatnia és izgulnia. Ment is, és Thierry Henry megszerezte azt az idegnyugtató találatot. Ezután az lett a kérdés, hogy Togo akar-e és tud-e újítani, képes-e elrontani a franciák ünnepét. A szándékai erre utaltak, Otto Pfister legalábbis csatárt cserélt be, és játékosai – mit veszthettek már? – meg-meglódultak Fabien Barthez kapuja felé, de valamirevaló helyzetet nem sikerült kialakítaniuk.

Csakhogy felszabadultak a lélelektani teher alól a franciák is, akik a hátralévő percekben higgadtan őrizték az eredményt, és ahogy telt az idő, Togo szép lassan beletörődött a vereségbe. A francia csapat nem vállalt túl sok kockázatot, megpróbált még helyzeteket kialakítani, de ha nem ment, nem bánta különösebben. Az első gólig nagyon kellett küzdenie, végül biztosan győzött, és első találata után a sikere nem forgott veszélyben.

---- 7. perc: Ribéry a togói 16-os bal oldali sarkától emelt középre, a labda a teljes afrikai védelem feje felett átszállt, így Trezeguet tíz méterről fejelhetett, de Agassa a léc fölé paskolta a kapu közepébe tartó labdát.
14. perc: Henry vezetett középen támadást, majd a jobbösszekötő helyén sprintelő Ribéryt hozta játékba, aki nyomban a középen érkező Trezeguet elé passzolt, a francia támadó pedig 12 méterről jobbal a kapu közepébe gurított, de az uruguayi játékvezető les miatt érvénytelenítette a találatot.
22. perc: Sagnol, Ribéry bal oldali összjátékot követően a francia középpályás egy lövőcsellel becsapta Forsont, majd a középen érkező Trezeguet-t hozta helyzetbe, aki 14 méterről jobbal lapos lövéssel kísérletezett, Agassa azonban hárította a próbálkozást.
28. perc: Salifou lopakodott a labdával a francia térfél bal oldalán, majd miután a 16-os előterébe ért, Makelele és Thuram szorításában jobbal lőtt, Barthez azonban vetődve hatástalanította az első togói kapura lövését.
39. perc: Malouda 21 méteres bombája a léc alá tartott, Agassa azonban hárított, de a kipattanó a kapu előtt settenkedő Henry elé került, a lesen álló támadó hat méterről kapura lőtt, a feltápászkodó Agassa belekapott a labdába, majd a gólvonalon rávetette magát.
48. perc: A Ribéry ellen elkövetett szabálytalanságot követően a franciák végezhettek el szabadrúgást a jobb oldalról, az ötössel egy magasságban. A kapu előtti tömörülés helyett Ribéry az egyedül hagyott Trezeguet elé gurított, de 14 méteres lapos lövése az alapvonalon túlra vágódott a togói védőkről.
52. perc: Henry a balösszekötő helyén vezette keresztbe a labdát, majd Tchangait becsapva, sarokkal tette a bal szélen felzárkózó Malouda elé, aki a középen érkező Ribéry elé centerezett, a francia középpályás azonban 11 méterről csúnyán a kapu fölé rúgta a ziccert.
55. perc: Ribéry tört be a büntetőterületen belülre a balösszekötő helyén, és még mielőtt Senaya rárontott volna, a középen álló Vieira elé gurított, aki lefordult Abalóról, és hét méterről jobbal a kapu bal oldalába tekert.
0–1
61. perc: Sagnol emelt Vieira fejére, aki a togói 16-os előtt Abalótól szorongatva, a kapunak háttal állva csúsztatta Henry elé a labdát, aki lefordult Tchangairól, és tíz méterről jobbal kilőtte a jobb alsó sarkot.
0–2 ---- Ő volt a franciák vezéregyénisége ezen a létfontosságú találkozón. Hatalmas mezőnymunkát végzett, rengeteg labdát szerzett, és nagy pontossággal játszotta meg őket, időnként szenzációs paszszokat is adott. Nagyon szép gólt is lőtt, amely lélektanilag roppant fontos volt, hiszen a vezetést és a nyomasztó feszültég feloldását is jelentette.