Kellett még a pluszizgalom

Kényelmes helyzetben volt a találkozó kezdete előtt Luiz Felipe Scolari, a portugál válogatott szövetségi kapitánya, ugyanis csapata a Mexikó elleni kilencven perc végeredményétől függetlenül már elfoglalta helyét a nyolcaddöntőben, így a szakember több labdarúgóját is pihentethette a csoport záró körében. A közép-amerikai együttes számára ennél azért nagyobb volt a mérkőzés tétje: a pontszerzés ugyan feltétel nélküli továbbjutással ért fel, azonban az esetleges vereség – valamint ha Angola ugyanebben az időpontban legyőzi Iránt – még a számolgatás lehetőségét is felvetette.

Mexikói fölényt hozott az első negyedóra, az más kérdés, hogy Portugália jutott előnyhöz egy nagyszerű kontraakció végén. A gól egyértelműen Maniche dicsérete, aki a védekező középpályás szerepkörében szerzett labdát, majd elkísérve a támadást fel tudott érni a befejezéshez. A félidő közepe elképesztő bakit hozott, ráadásul attól a futballistától, akit a legtöbbre taksálnak Mexikó játékoskeretében. Rafael Márquez, a Barcelona védője olyan helyzetben kezezett a büntetőterületen belül, amikor tettét semmi sem indokolta. A tengerentúli csapat sztárját egyetlen játékostársa sem korholta az esetet követően, pedig valljuk be: hasonló megmozdulás még a megye kettőben sem számít bocsánatos bűnnek... Kétgólos portugál vezetésnél reális esély volt arra, hogy a megroggyanó Mexikó végképp padlóra kerül, azonban az újabb lehetőségek kimaradtak, José Fonseca fejes gólja pedig ismét szorossá tette az állást.

Hátrányban szünetre vonulni sohasem felemelő érzés, azonban a mexikói labdarúgók minden bizonnyal értesültek arról, hogy félidőben Angola gól nélküli döntetlenre áll Iránnal szemben, világvége-hangulat tehát aligha volt a közép-amerikai csapat öltözőjében. A második játékrészben öt perc alatt eldőltek a legfontosabb kérdések: előbb Omar Bravo rontotta el a jogosan megítélt büntetőt, majd Luis Pérez fegyelmezetlensége ért sárga lapot és kiállítást Lubos Mihel játékvezetőnél. Az addig látottak alapján nehezen volt elképzelhető, hogy Ricardo La Volpe futballistái emberhátrányban fordítanak majd, és megszerzik a D-csoport első helyét.

A portugál játékosok ekkor már igencsak kényelmesre vették a tempót, igyekeztek a labdát maguknál tartani, és nem akartak mindenáron támadást kezdeményezni. Ha abból indulunk ki, hogy Portugália Cristiano Ronaldo, Nuno Valente, Deco, Pauleta és Costinha távollétében is meg tudta szerezni a három pontot, akkor dicséret illeti Luiz Felipe Scolari együttesét, az már más kérdés, hogy a semleges szurkoló elsősorban a sztárokra, a minőségi futballra lett volna vevő. Mexikó a legfőbb célját elérte, ott van a világbajnokság egyenes kieséses szakaszában, azonban támadásban és védekezésben is javulnia kell, ha a következő körből is tovább akar lépni.

Lefújás után: van, aki nem tud gólt rúgni

Luiz Felipe Scolari, a portugál válogatott szövetségi kapitánya:
„A mai nem olyan meccs volt, amelyen minden összejött volna, de az a felfogás, amellyel a csapat játszott, tetszett. A vébén nem lehet ellenfelet választani. Az a legjobb, ha meccsről meccsre tesszük a dolgunkat, és mindig megpróbálunk nyerni. A tizedik, zsinórban aratott győzelmem a világbajnokságon meghatározó élmény az életemben, de kinek ne lenne az?”

Ricardo La Volpe, a mexikói válogatott szövetségi kapitánya:
„Azt hiszem, a mi problémánk egyszerűen az, hogy nem tudunk gólt rúgni.”

Rafael Márquez, a mexikói válogatott csapatkapitánya:
„Sajnos kikaptunk, de mivel volt négy pontunk, továbbjutottunk. Mostanában nincs szerencsénk. A tizenegyes? Inkább ne is beszéljünk róla…” ---- A ---- A