A végén helyünkre kerültünk

Vágólapra másolva!
2006.05.02. 01:39
Címkék
A négy meccsen át jól játszó magyar válogatott utolsó találkozóján leblokkolt, és 6–3-ra kikapott Japántól. A végén valahogy minden a helyére kerül… A németek elleni találkozó kétharmadában a fellegekben jártunk, már-már a szemünk előtt láttuk, amint az elitmezőnyben játékosaink a kanadaiak, az oroszok, a svédek, a csehek vagy éppen a finnek kapuját veszélyeztetik, vasárnap este viszont már az elszalasztott bronzérmet sirattuk. Menny és pokol? Nem, sokkal inkább irrealitás és realitás.
Ocskay Gábor (balra) és Kovács Csaba sokat tett azért, hogy elismerôen beszéljenek a magyar csapatról
Mirkó István
Ocskay Gábor (balra) és Kovács Csaba sokat tett azért, hogy elismerôen beszéljenek a magyar csapatról
Ocskay Gábor (balra) és Kovács Csaba sokat tett azért, hogy elismerôen beszéljenek a magyar csapatról
Mirkó István
Ocskay Gábor (balra) és Kovács Csaba sokat tett azért, hogy elismerôen beszéljenek a magyar csapatról

Mindazonáltal ebben a csapatban benne van, itt, Amiens-ben is benne volt a legmerészebb álmok, a világraszóló csoda megvalósításának lehetősége, így voltaképpen keserűek is lehetnénk. Lehetnénk, ha csupán a száraz tények, a negyedik hely ismeretében beszélnénk. Mert összegezzünk csak! Válogatottunk legyőzte a kőkemény brit együttest, amelytől tavaly Debrecenben 3–0-ra kapott ki. Izraelt annak rendje és módja szerint kiütötte. A házigazda, a szakemberek által esélyesebbnek tartott franciákkal remek meccsen ért el értékes döntetlent. A favorit, a világbajnokságot hatalmas fölénnyel megnyerő Németország (a franciákat laza ötössel győzték le Marco Sturmék) ellen egy harmad után vezetett, kettő után 2–2-es döntetlenre állt, és igaz ugyan, hogy végül 6–2-re kikapott, ám a legendás Uwe Krupp is elismerte, ekkora ellenállásra nem számított. Ez négy olyan meccs, amely után csak pozitív értelemben beszélhetünk a csapatról.

A japánok elleni csata külön történet. Sajnos – és ez talán az egyik betegsége a társulatnak – ezúttal is becsúszott egy rosszul sikerült nap. A sorozatterhelés, az idegi és fizikai fáradtság jelen esetben a záró találkozón ütközött ki a játékosokon, mert bár továbbra is elszántan mentek előre, a sok hibát kíméletlenül kihasználták a szélvészgyors japán hokisok. Japán válogatottja nem jobb a magyarnál, nagyjából egy szinte van vele, csak ezúttal neki jött ki jobban a lépés. A felettébb agilisan játszó Kovács Csaba, majd a kanadai táblázaton előkelő helyen végző Palkovics Krisztián révén kétszer is vezetett válogatottunk, ám a szívósan küzdő ellenfél rendre egyenlített. A második harmad 15. percében aztán egy szabálytalan góllal vezetést is szerzett (Obara korcsolyával rúgott gólja után hiába tiltakoztak a mieink), ami azzal együtt, hogy az első menet végén Horváth András gyönyörű, szabályos gólját vették el érthetetlenül, sok volt. Mondhatni sokk.

Az öltözőt ugyan a „Gyerünk, gyerünk, megcsináljuk, meg tudjuk csinálni!” mondat zengte be, de a harmadik harmadot Szuper Leventével a kapuban kezdő csapat (szegény Budai Krisztiánt nem egy esetben hozták kellemetlen helyzetbe a védők) inkább csak becsületből ment előre, mintsem meggyőződésből. A kellő önbizalommal felvértezett japánok újabb két góllal tettek pontot a végére, jellemző, hogy a másodikat magyar emberelőnyben ütötték.

„Sokkal szorosabb volt ez a mérkőzés annál, mint amit az eredmény mutat” – mondta Mark Mahon, a bronzérmes japánok kapitánya, ami nem hatotta meg kollégáját, Pat Cortinát. A kanadai-olasz szakvezető ugyanis nem kertelt: „Rosszul játszottunk. Négy meccsel elégedett vagyok, az utolsóval nem. Valósan a harmadik helyre voltunk jók.”

Az 5. fordulóban
Nagy-Britannia–Izrael 12–0
Magyarország–Japán 3–6
Franciaország–Németország 0–5
A végeredmény
1. Németország 5 5 34– 4 10
2. Franciaország 5 3 1 1 17– 9 7
3. Japán 5 3 2 18–14 6
4. MAGYARORSZÁG 5 2 1 2 20–18 5
5. Nagy-Britannia 5 1 4 17–17 2
6. Izrael 5 5 3–47 0
A világbajnokság mezőnyébe jutott: Németország. A divízió-2-be kiesett: Izrael
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik