Kiabáltak a társak, hiába. Kántor Sándor, a Panasonic Panthers légiósa nem vette észre a feléje guruló labdát, s a földre érkezéskor ráesett. Azon nyomban nagy csend lett a csarnokban, mindenki tudta, ebből bizony nagy baj lehet.
"Nagyon fájt a térdem - emlékezett vissza válogatott klasszisunk az utolsó helyezett elleni parti bemelegítésére. - A találkozón nem is kaptam szerepet, mint ahogy a következő, hetedik helyezett elleni meccsen sem szerepeltem."Az oszakai társaság meg is érezte legjobbja hiányát: mindkétszer 3:2-es vereséget szenvedett. Ezzel veszélybe került a csapat négy közé jutása, ráadásul következett két fontos rangadó: a táblázaton mögötte található két együttes elleni csata. "Az orvosi vizsgálatok után azt mondták, meghúzódtak a szalagjaim, s a teljes gyógyuláshoz minimum három hét kell. Néztek is a helyiek egymásra nagy szemekkel, most mi lesz? Lézeres kezelést kaptam, majd elvittek egy térdspecialistához, aki megkínzott. Végül fájdalomcsillapító tablettát szedve vállaltam a játékot" - folytatta a helyi kedvenc, aki azon nyomban "gatyába rázta" az együttest, jelenléte pozitívan hatott társaira. Olyannyira, hogy egy 3:0-s és egy 3:1-es sikernek örült a Panasonic népes tábora. "Ezzel a két győzelemmel nagy lépést tettünk a négyes döntő felé" - így Kántor Sándor, aki mindkét találkozó után iszonyatos fájdalmakat érzett. "Miután elmúlt a fájdalomcsillapító hatása, nyilalt a térdem. Most egy ideig pihentetem."Válogatott társához hasonlóan nehéz napokat élt meg Veres Péter is. A spanyol Almería ütőjének edzésen húzódott meg a dereka. Csapata nélküle gyakorlatilag elveszítette esélyét az alapszakasz megnyerésére (a Tenerife után a Mallorca is 3:0-ra győzte le), ráadásul a tavalyi aranylabdás mellett az együttes másik két elsőütője is a maródiak listáját gyarapítja. "Terápiás kezelést kapok, és sajnos injekcióznak is, mert szeretnék, ha a következő fordulóban már pályán lennék. Én nem siettetném a visszatérésem, a lényeg, hogy a jövő heti kupameccseken ott legyek a csapatban"- magyarázta légiósunk, aki tavaly is hasonló problémával küszködött, s akkor két-három hét kellett a gyógyulásához. Az élsport néha kegyetlen világáról ifjabb Grózer György is tudna mesélni: a német Moers kitűnősége, a statisztikák alapján a Bundesliga legjobb ütője a Düren elleni meccsen betegen volt kénytelen végigszenvedni a három játszmát. Mint mondta: "A német vírusjárvány engem is elért, alig álltam a lábamon, de csak nem akart az edzőm lecserélni. Ostobán hangozhat, de még szerencse, hogy három nullára, és nem mondjuk három kettőre kaptunk ki, mert a végén így is kis híján összeestem. Még jó, hogy ott volt mellettem csapattársam, Szekeres Tomi, ő támogatott. Hiába, ő stram gyerek, vele nem bírt a vírus" - mosolygott a "kis" Grózer, aki a Leipzig ellen már ismét a régi volt, nyert is csapata 3:0-ra - igaz, továbbra is a hatodik helyen áll. Vezet a szerdán BL-meccset játszó Friedrichshafen (Koch Róbert és Nagy Péter csapata), amely elveszítette veretlenségét: a pontszámban őt beérő SCC Berlin győzte le 3:1-re. A kupadöntőben viszont 3:2-re felülmúlta nagy ellenlábasát! A legjobb hírek Finnországból érkeztek. A magyar sorozatnál jóval erősebbnek tartott, számtalan remek légióst foglalkoztató bajnokságban elkezdődött a rájátszás, amelyet Jánosi Gábor vezérletével az ötödik helyről kezdett a Piivo - amely azóta már a második! "Előbb Helsinkiben a Korsont győztük le idegenben ötszettes mérkőzésen, majd az Isku otthonában nyertünk meglepően könnyedén. Megtáltosodtunk" - tudtuk meg boldog honfitársunktól, aki a jelentések szerint megállíthatatlan volt.