Versenyek lesznek, de kiknek?

A Magyar Vívószövetség elnöksége az elmúlt héten négy évre bizalmat szavazott Szabó Bence szövetségi kapitánynak, aki 2002 januárja óta irányítja a válogatottat. A kapitány tehát nekivághat az újabb ötkarikás ciklusnak - ám a magyar sportot övező bizonytalanság miatt nincs (ő sincs) egyszerű helyzetben.
- Tartott már névsorolvasást? Vagyis tudja, hogy kikre számíthat a jövőben? - kézdeztük az egykori olimpiai bajnok kardozót.
- Szó szerint vett válogatott munkáról egyelőre nem beszélhetünk, mivel a megszokott tatai vagy dunavarsányi alapozás pénz hiányában elmaradt - kezdte a kapitány. - Vagyis mindenki a klubjában kezdte meg a felkészülést. Nekem eddig két válogatott versenyző, a harmadik gyermekét váró Nagy Tímea, valamint Ferjancsik Domonkos jelezte, hogy nem indul az egy hónap múlva esedékes országos bajnokságon, és egy ideig biztosan nem vív. Ám egyikük sem végleg tette le a fegyvert, más pedig nem szólt, hogy ne számítsak rá. Sőt az olimpiai ezüstérmes párbajtőrcsapat két tagja, Kulcsár Krisztián és Kovács Iván egyaránt azt mondta, hihetetlen kedve van a folytatáshoz, mindketten nagy elánnal vágtak neki az edzéseknek, pedig Athén előtt inkább a pályafutás befejezése került szóba az esetükben. A világbajnok csapat tagja, az olimpiáról lemaradó Fekete Attila "megemésztette" mellőzését, és jó hangulatban nyilatkozott a jövőről.
- Ezek szerint nincs változás, minden megy a megszokott módon.
- Ezt azért nem mondanám… Az elnökség négyéves programot kért tőlem, ám én csak nagy vonalakban, általánosságokat tudtam írni, konkrétumokat alig, mert egyelőre bizonytalan a magyar sport anyagi helyzete, nem ismerjük a költségvetést. A versenyzőknek sem tudok semmi biztosat mondani, ha kérdeznek.

- Pedig január elején már kezdődik a szezon, egymást követik a Világkupa-versenyek.
- Nekünk viszont még utaztatási tervünk sincs. A jövő héten egyeztetem a részleteket a fegyvernemi vezetőkkel, és abból indulunk majd ki, hogy körülbelül a felét kapjuk az idei összegnek. Konkrétumot ugyanis nem tudunk, de a szóbeszéd szerint ennyire számíthatunk. Mit mondjak? Sikeres olimpia után ez azért felháborító! Januárban már igen fontos Világkupa-versenyekre kellene utaznunk, de hogy utazunk-e? Nagyon nehéz így szakmai programot készíteni. Az egyesületek már tönkrementek, félő, hogy a szövetségeknek is ez lesz a sorsuk.