XII. nyári paralimpiai játékok, Athén

A magyar érmek és az éremtáblázat
A magyar küldöttség tizennyolc dobogós helyezéssel zárta a játékokat, a legtöbb medáliát Kína szerezte.


Cikkeink a paralimpiáról
A Nemzeti Sport helyszíni tudósítóinak jelentései.


A magyar paralimpiai csapat
Ők képviselik a színeinket Athénban az idei játékokon - a magyar csapat tagjai, születési adataik és eddigi legjobb eredményeik.


Magyarok a paralimpiákon
A magyar parasportolók részvétele és sikerei a játékokon 1972 (Heidelberg) és 2000 (Sydney) között - öröktáblázat az összes magyar éremmel.


A paralimpiáról általában
A "paralimpia" szó jelentésétől a magyar érmesek és helyezettek díjazásáig.


Sportágak
A paralimpián e sportágakban állhatnak rajthoz a versenyzők. ---- SPORTOLÓK, EDZŐK

Asztalitenisz: 5 induló
Berecki Dezső (egyéni, 10. kategória; csapat)
szül.: 1982
Berecki Zsolt (egyéni, 10. kategória; csapat)
szül.: 1977
Csonka András (egyéni, 8. kategória)
szül.: 1988
Kaiser János (egyéni, 1. kategória)
szül.: 1953
Zborai Gyula (egyéni, 9. kategória; csapat)
szül.: 1962
Edző: Milos Imre

Atlétika: 2 induló
Dóra Krisztina (maratonhajtás, 54. kategória)
szül.: 1972
Horváth Ferenc (gerelyhajítás, 11. kategória)
szül.: 1955, Eb-3. (2003)

Bocsa: 2 induló
Béres Dezső (egyéni és páros, 4. kategória)
szül.: 1977
Gyurkota József (egyéni és páros, 4. kategória)
szül.: 1984
Edző: Rétfalvi Róbert

Cselgáncs: 3 induló
Bíró Norbert (60 kg)
szül.: 1974
Nagy Sándorné (70 kg)
szül.: 1979, világbajnok (2003)
Vincze Gábor (81 kg)
szül.: 1976, paralimpiai 3. (2000), vb-3. (2003)
Edző: Keserű József

Csörgőlabda: 1 csapat (6 fő)
Férfi válogatott (Bélafi Szilárd, Hajba Szabolcs, Orsós Sándor, Orsós Zsolt, Szabó András, Széll Sándor)
Európa-bajnoki cím (2001)
Edzők: Páni Róbert, Ábel András

Erőemelés: 2 induló
Sas Sándor (90 kg)
szül.: 1981, Eb-3. (2002)
Szávai Csaba (+100 kg)
szül.: 1957, Eb-4. (2002)
Edző: Kenderes Gábor

Lovaglás: 1 induló
Andics Bernadett (egyéni, III. kategória)
szül.: 1976
Edző: Sándor Béla

Vívás: 6 induló
Dani Gyöngyi (párbajtőr és tőr egyéni, B-kategória; párbajtőr- és tőrcsapat)
szül.: 1975, vb-2. (2002), Európa-bajnok (2003)
Döme István (kard és párbajtőr egyéni, A-kategória)
szül.: 1954
Jurák Andrea (párbajtőr és tőr egyéni, A-kategória; párbajtőr- és tőrcsapat)
szül.: 1978, vb-3. (2002), 2x Európa-bajnok (2003)
Horváthné Pálfi Judit (párbajtőr és tőr egyéni, B-kategória; párbajtőr- és tőrcsapat)
szül.: 1968, 2x paralimpiai 2. (1996, 2000), világbajnok (2002), Európa-bajnok (2003)
Krajnyák Zsuzsa (párbajtőr és tőr egyéni, A-kategória; párbajtőr- és tőrcsapat)
szül.: 1978, 2x paralimpiai 3. (2000), világbajnok (2002), Európa-bajnok (2003)
Szekeres Pál (kard és tőr egyéni, B-kategória)
szül.: 1964, olimpiai 3. (1988), 3x paralimpiai bajnok (1992, 1996), vb-3. (2002), Európa-bajnok (2003)
Edzők: Beliczay Sándor, Tóth András

Tenisz: 2 induló
Farkas László (egyéni)
szül.: 1970
Prohászka Csaba (egyéni)
szül.: 1966
Edző: István László

Úszás: 8 induló
Becsey János (50 gyors, 100 mell, 200 vegyes - 7. kategória)
szül.: 1968 (200 vegyes), 2x paralimpiai bajnok (1992), paralimpiai 2. (2000)
Engelhardt Katalin (50 hát, 50 pillangó - 5. kategória; 100 mell - 4. kategória)
szül.: 1971 (50 pillangó, 100 mell), paralimpiai bajnok (1996)
Kovács Ervin (100 gyors, 200 gyors, 50 hát, 50 pillangó, 200 vegyes - 5. kategória)
szül.: 1978 (200 vegyes, 50-100-200 gyors, 50 hát), 3x paralimpiai 3. (2000)
Pásztory Dóra (100 hát, 100 pillangó, 200 vegyes)
szül.: 1984 (200 vegyes), paralimpiai bajnok (2000), Eb-3. (2001), világbajnok (2002)
Poprócsi Tímea (400 gyors, 100 hát - 8. kategória; 100 mell - 7. kategória)
szül.: 1978 (100 hát, 100 mell)
Ráczkó Gitta (100 mell - 5. kategória; 50 pillangó, 200 vegyes - 7. kategória)
szül.: 1975 (100 mell), paralimpiai bajnok (1996)
Vereczkei Zsolt (50 hát - 5. kategória)
szül.: 1977 (50 hát), 3x paralimpiai bajnok (1992, 1996, 2000), 2x világbajnok
Zámbó Diána (50 hát, 50 pillangó - 5. kategória)
szül.: 1978 (50 pillangó, 50 hát), paralimpiai bajnok (1996)
Edzők: Tari Imre, Anatolij Petrov, Becsey Péter

Értelmi fogyatékosok bemutató jellegű versenyei
Asztalitenisz: 1 induló
Pálos Péter (egyéni)


CSAPATVEZETÉS

Vezetők
Nádas Pál (a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke)
Hajdu Brigitta
Pátrovics Brigitta
Tóth Ildikó (a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének főtitkára)

Segítők
Horváth Ferencné
Gyurkota Józsefné

Orvosok
Szabó Anita dr.
Bejek Zoltán dr. ---- Az első hivatalos paralimpiát 1960-ban Rómában rendezték meg, ezen még nem vett részt magyar sportoló.
Sajnos anyagi - és részben politikai - okokból csak 1972-ben Heidelbergben szerepelt először a paralimpián magyar versenyző. Fejes Andrásnak sajátos módon minden költségét saját zsebből kellett állnia, ugyanis magánkezdeményezésből vett részt a versenyen. Ez a tény még inkább felértékeli bronzérmét, melyet atlétikában (kerekesszékesek versenye) ért el.

A következő, 1976-os torontói paralimpiára már egy tucatnyi magyar sportolót delegáltunk (immár hivatalosan), viszont a magyar kormány - példátlan módon - a 3. nap után hazarendelte küldöttségünket. Az indok mai ésszel alig felfogható volt: a magyar sportvezetés Dél-Afrika csapatának szereplése miatti tiltakozásból döntött a távozás mellett. Ennek szomorú következményeként a szervezők törölték az addig megszerzett 2 érmünket (Tauber Zoltán asztaliteniszező aranyérme, míg Oláh József atléta bronzérme vált semmissé).

Négy évvel később újra közbeszólt a (sport)politika. A torontói játékok bojkottja miatt Magyarországot már meg sem hívták a szervezők az aktuális paralimpiára, amelyet a hollandiai Arnhemben tartottak meg 42 ország részvételével. Ezek után a meglepetés erejével hatott, hogy az 1984-es New York-i küzdelemsorozaton a magyar parasport teljes jogú küldöttségként vehetett részt. Ez azért is nagy szó, mert az ép sportolóink - mint az közismert - felsőbb utasításra kénytelenek voltak távol maradni Amerikától.
Mozgás- és látássérült versenyzőink viszont örökre emlékezetessé tették a viadalt: 13 arany, 11 ezüst és 5 bronzérem megszerzésével minden idők legsikeresebb magyar szereplését könyvelhették el. A hatalmas éremkollekció "felhalmozói" közül külön is érdemes megemlíteni Jeszenszky Attila és Dukai Géza nevét, mivel mindketten 3-3 aranyéremmel térhettek haza, jócskán öregbítve ezzel a magyar (para)sport hírnevét.

Az 1988-as szöuli paralimpia nem annyira az eredményekről, mint inkább a kiváló hangulatról, és a remek szervezésről maradt emlékezetes. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem voltak magyar eredmények, de az igazán várt eredmény - az aranyérem - ezúttal senkinek sem jött össze. A magyar színekben versenyzőket így is minden dicséret megilleti az ekkor megszerzett 5 ezüst és 7 bronzérem miatt.

1992-ben Barcelona adott otthont az addigi legnagyobb paralimpának. A szervezettség itt is nagyon magas fokú volt, a parasportolók itt is használhatták a "nagy" olimpia létesítményeit, a nyitó- és záróünnepség ezúttal is nagy tetszést aratott, akárcsak az előző játékokon. A magyar csapatnak ezúttal az eredmények miatt nem lehetett, nem volt oka panaszra: küldöttségünk 11 érmet szerzett, melyekből négy tartozott a legfényesebbek közé. Megemlítendő, hogy egyik aranyunkat az a Szekeres Pál szerezte, aki felnőtt korában, egy tragikus kimenetelű baleset következményeként lett a parasportolók társadalmának megbecsült és eredményes tagja. Korábban is versenyszerűen sportolt (a vívóválogatott tagjaként), az ekkor szerzett tapasztalata későbbi pályafutásában gazdagon kamatozott.

Négy évvel később Atlanta adott otthont a parasportolók vetélkedésének. A versenyek újdonsága volt, hogy ezúttal szellemi sérült versenyzők is rajthoz állhattak. Csapatunk nagyjából megismételte barcelonai eredményeit: tíz magyar érem született, ennek a fele arany volt. Két alkalommal a már említett Szekeres Pál "vívta ki" a magyar küldöttség számára a legelőkelőbb helyezést.

Az Athén előtti legutóbbi paralimpiát Sydney rendezte meg. A hozzáértők többsége szerint az ausztrál város nevéhez fűződik minden idők addigi legszínvonalasabb paralimpiája. A résztvevők számát tekintve a "legek" olimpiája volt: 121 ország 3900 sportolója vett részt a földkerekség legjelentősebb parasport-eseményén. Elmondható az is, hogy honfitársaink is nagy számú csapattal képviselték hazánkat, hiszen korábban még egyszer sem fordult elő, hogy több mint 50 magyar versenyző küzdhessen a jobbnál jobb helyezésekért. Ráadásul mindezt pénzjutalomért, mint ahogy ez az ép olimpikonok esetében régóta megszokott dolog. Ugyancsak ekkor jelentkezett először a Magyar Rádió és Televízió naponta helyszíni közvetítéssel a játékokról. Minden adott volt tehát a jó szerepléshez, fiaink (és lányaink) nem is okoztak csalódást az értük szurkolóknak. Tekintélyes mennyiségű éremkollekcióval térhettek haza, különösen az úszók, hiszen például mindegyik aranyunkat a "vizes csapat" szállította. Ekkor tűnt fel hatalmas tehetségként Pásztory Dóra, aki élete első paralimpiáján rögtön aranyérmet szerzett, s az idei athéni tornán is ő az egyik legfőbb (arany)éremesélyes kiválóságunk.

A sok pozitív emlék felidézése mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az eddigi legkomolyabb sportbotrány is a sydneyi játékokhoz fűződik. Kiderült, hogy a spanyol szellemi sérült kosárcsapat csaknem minden játékosa teljesen egészségesként vett részt a paralimpián. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság példás szigorral döntött: minden szellemileg sérült sportolót kizárnak a paralimpiákról addig, amíg nem dolgoznak ki olyan szabályrendszert, melynek révén kiszűrhetőek lesznek az egészséges résztvevők. A történtek következménye az, hogy Athénban ismét csak a látás-és mozgássérült sportolók mérhetik össze erejüket és ügyességüket. Köztük lesz 38 magyar versenyző, akikért érdemes lesz szorítani, akik felkészültségük és tudásuk mellett személyiségükkel is igazolhatják a mondást: nem (csak) a győzelem, hanem a részvétel (is) fontos!Czégé Imre Pál

*a magyar csapat helyezése a nemzetek közötti nemhivatalos pontversenyben ---- Az olimpia 35 sportágával szemben itt 18 sportágban mérik össze erejüket a versenyzők.

10 sportág megegyezik az olimpia sportágaival:
Úszás
Asztalitenisz
Atlétika (a hagyományos versenyszámok mellett kerekesszékes gyorsasági versenyek is vannak)
Cselgáncs
Íjászat
Kerékpározás (sérültség szerint a hagyományos mellett háromkerekű, illetve tandemkerékpár kategória is van)
Labdarúgás
Lovaglás
Lövészet
Vitorlázás

8 sportág csak a paralimpián szerepel:
Bocsa
Csörgőlabda
Erőemelés
Kerekesszékes kosárlabda
Kerekesszékes rögbi
Kerekesszékes tenisz
Kerekesszékes vívás
Ülőröplabda ---- Csak aranyból van kevesebb

Bravúros bocsabronzzal búcsúzott a magyar együttes

Szávai erőemelésben negyedik

Dóra Krisztina túl a maratonin

Egy csendes nap Athénban

Ráczkó-bronz az uszodában

Pásztory Dóra világcsúccsal nyert

Ismét két ezüst és bronz

Újabb csapatezüst a páston

Dupla ezüst- és bronzérem

Ezüstlányok, bronzos fiú

Két bronzérem a nyitó napon

Ismét fellobbant a láng

Mire lehet jó egy pár zokni?

A megnyitóra elkeltek a jegyek

Felvonták a magyar zászlót

Nem csak az aranyérem jelenthet győzelmet

Olimpikonok búcsúztatása ---- 1960-ban, Rómában rendezték meg először a paralimpiai játékokat a hivatalos olimpiával azonos helyszínen. A paralimpia elnevezés az angol parallel (=párhuzamos) és az olimpia szavak összevonásából született (paral+impia), így a szó jelentése "párhuzamos olimpia", és az 1972-es müncheni olimpia idején használták először.

A paralimpián mozgássérült, kisnövésű, amputált, vak és gyengénlátó, illetve központi idegrendszeri sérült versenyzők vesznek részt, fogyatékosságtípus szerint különböző kategóriákba sorolva. Korábban értelmi sérült sportolók is versenyeztek, őket azonban a sydneyi játékokon történt csalás miatt átmenetileg kizárták a játékokból. Hallássérült sportolók nem vesznek részt a játékokon, ők vagy az olimpiai játékokon versenyeznek, vagy a nagy hagyományú siketek világjátékán, a siketlimpián. (Legközelebb 2005 januárjában, Ausztráliában.)

A paralimpiára az olimpiai játékoktól eltérően jellemző, hogy a versenyzők a fő hivatásuk mellett a szabadidejükben, sokszor a saját költségükön űzik a sportot. A magyarok között foglalkozásukat tekintve például van egyetemi hallgató, gyógymasszőr, jogász, kozmetikus, gyógytornász, titkárnő, könyvelő, alpolgármester, sőt még egy államtitkár is. A mostani az első olyan paralimpia, ahol a résztvevőknek nem kell nevezési díjat fizetniük.

A magyar állam a 2000. évi sydneyi paralimpiától kezdve az olimpikonokhoz hasonlóan előre megállapított pénzjutalomban részesíti a paralimpikonokat is. Idén a dobogósokon kívül a paralimpiák történetében először a negyedik és ötödik helyezettek is pénzjutalmat kapnak, amely az olimpiai díjazás 30 százaléka. Így az egyéni arany 3, az ezüst 2.4, a bronzérem 1.8, a negyedik hely 1.5, az ötödik hely pedig 1.2 millió forintot ér.

Botta Ádám ---- A magyar küldöttség tizennyolc dobogós helyezéssel zárta a játékokat, ebből egy arany-, nyolc ezüst-, kilenc pedig bronzérem volt.

ARANYÉRMES
Pásztory Dóra (úszás, 200 m vegyes, 8. kategória)

EZÜSTÉRMESEK
Dani Gyöngyi (vívás, tőr egyéni, B-kategória)
Kovács Ervin (úszás, 200 m vegyes, 5. kategória)
Kovács Ervin (úszás, 50 m hát, 5. kategória)
Kovács Ervin (úszás, 50 m pillangó, 5. kategória)
Női párbajtőr-csapat (Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Jurák Andrea, Pálfi Judit)
Női tőrcsapat (Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Jurák Andrea, Pálfi Judit)
Pásztory Dóra (úszás, 100 m hát, 8. kategória)
Pásztory Dóra (úszás, 100 m pillangó, 18. kategória)

BRONZÉRMESEK
Béres Dezső, Gyurkota József (bocsa, páros)
Bíró Norbert (cselgáncs, 60 kg)
Engelhardt Katalin (úszás, 50 m pillangó, 5. kategória)
Krajnyák Zsuzsanna (vívás, párbajtőr egyéni, B-kategória)
Nagy Sándorné (cselgáncs, 70 kg)
Ráczkó Gitta (úszás, 100 m mell, 5. kategória)
Szekeres Pál (vívás, kard egyéni, B-kategória)
Vereczkei Zsolt (úszás, 50 m hát, 5. kategória)
Vincze Gábor (cselgáncs, 81 kg)