A versenyek időpontja: 2004. augusztus 14–20.
A KIOSZTANDÓ ARANYÉRMEK SZÁMA
14: női 48 és férfi 60 kg (augusztus 14.), női 52 és férfi 66 kg (augusztus 15.), női 57 és férfi 73 kg (augusztus 16.), női 63 és férfi 81 kg (augusztus 17.), női 70 és férfi 90 kg (augusztus 18.), női 78 és férfi 100 kg (augusztus 19.), női +78 és férfi +100 kg (augusztus 20.)
A LEBONYOLÍTÁSI FORMA
Athénban összesen 386 dzsúdós léphet tatamira, a férfiaknál körülbelül 230, a nőknél pedig 150, a pontos létszámot csak a szabadkártyák elosztásakor határozzák meg. A versenyek a cselgáncsban megszokott lebonyolítás szerint zajlanak, vagyis a döntőbe csak győzelmekkel lehet eljutni, vereség esetén azok kapnak a vigaszágon javítási lehetőséget, akiknek legyőzője bejut az elődöntőbe. Súlycsoportonként egy-egy arany- és ezüst-, továbbá két bronzérmet osztanak ki.
VISSZATEKINTÔ
A sportág 1964-ben, a dzsúdó őshazájában, Japánban mutatkozhatott be az olimpiai programban, akkor a férfiak számára négy súlycsoportban (könnyűsúly, középsúly, nehézsúly és abszolút) rendeztek versenyt, amelyen 27 ország 74 sportolója kapott lehetőséget. A cselgáncs "legnépesebb" olimpiai versenye 1992-ben Barcelonában zajlott, a spanyol városban 93 ország 437 versenyzője indult – ez volt a magyar dzsúdó aranyolimpiája, hiszen itt nyerte Kovács Antal (95 kg) a mindmáig egyetlen magyar olimpiai aranyat, mellette Hajtós Bertalan (71) és Csák József (65) ezüst-, Csősz Imre (+95) pedig bronzéremmel térhetett haza. ---- JAMASITA JASZUHIRO (1957. június 1., japán)
Bár "csupán" egyszer, a Los Angeles-i játékokon nyert aranyérmet (Montrealba nem jutott el, mert még túl fiatal volt, Moszkvába pedig a bojkott miatt egyetlen japán sem utazott), őt tartják a valaha élt legjobb versenydzsúdósnak. A brilliáns technikával felfegyverzett kitűnőség négyszer lett világbajnok, a félnehézsúlyban 1977 és 1985 között sorozatban 203 mérkőzést nyert meg, s ver(het)etlenül búcsúzott a tatamitól. Szerencsére a sportágtól nem távolodott el, szakkönyveket írt, s jó ideje ő a japán cselgáncsválogatott szakvezetője.
Bővebben: Szakadt vádlival az aranyért
ANTON GEESINK (1934. április 6., holland)
A holland óriás volt a sportág olimpiai premierjének hőse, aki a zsúfolásig telt tokiói arénában megnyerte az abszolút kategória döntőjét, méghozzá a japán Kaminaga ellenében. Hozzá kell tenni: ez első dzsúdós olimpián egészen az open fináléjáig csak japánok nyertek, s talán Geesink diadala is kellett ahhoz, hogy a japán túlerő miatt ne vegyék le végleg a programba éppen csak bekerült távol-keleti küzdősportágat. A holland győzelme egyébként korántsem volt véletlen, erről tanúskodik három világbajnoki és 21 Európa-bajnoki aranyérme.
PETER SEISENBACHER (1960. március 25., osztrák)
Az osztrák versenyző volt a sportág történetének első duplázója, a 86 kilósok között az 1984-es Los Angeles-i olimpia után Szöulban meg tudta védeni aranyérmét, emellett nyert világbajnokságot és kontinensviadalt is, nem véletlen, hogy Ausztriában mindmáig ő az egyik legismertebb és legnépszerűbb sportember. Kiemelkedő tudásából mi is kaphattunk némi ízelítőt, hiszen a sydneyi olimpiáig edzőként-tanácsadóként a magyar válogatott mellett dolgozott.
DAVID DOUILLET (1969. február 17., francia)
A közelmúlt nagyembere kétszeres olimpiai bajnokként vonulhatott vissza, ám a Sydneyben vívott döntője kapcsán még ma sem csillapodott a feszültség a japán és a francia szövetség között (Douillet Sinoharával vívta a finálét, s a japán egy "ipponnak látszó" dobást hajtott végre, ám a bírók szerint az akció érvénytelen volt). A franciát mindez manapság már aligha foglalkoztatja, a négyszeres világbajnok, Európa-bajnok óriás immár a francia válogatott edzőjeként szeretné növelni ötkarikás aranyainak számát.
TAMURA RIOKO (1975. szeptember 6., japán)
A világbajnokságokon 1993 óta veretlen, hat aranyérmet nyert sorozatban, az ötkarikás játékokon azonban nehezen jutott el a csúcsra: Barcelonában és Atlantában is elveszítette a döntőt, Sydneyben viszont már nem lehetett megállítani: a fináléban ipponnal győzte le az orosz Bruletovát. Páratlanul eredményes pályafutása még nem ért véget, érdemes fogadni rá, hogy Athénban is ő lesz a 48 kilogrammos döntő egyik résztvevője. ---- Férfiak
60 kg: Nomura Tadahiro (japán). 66 kg: Huseyin Ozkan (török). 73 kg: Giuseppe Maddaloni (olasz). 81 kg: Takimoto Makoto (japán). 90 kg: Mark Huizinga (holland).100 kg: Inoue Koszei (japán). +100 kg: David Douillet (francia)
Nők
48 kg: Tamura Rioko (japán). 52 kg: Legna Verdecia (kubai). 57 kg: Isabel Fernandez (spanyol). 63 kg: Severine Vandenhende (francia). 70 kg: Sibelis Veranes (kubai). 78 kg: Tang Lin (kínai). +78 kg: Jüan Hua (kínai)
Az esélyek
Várhatóan az athéni olimpia is japán fölényt hoz, de az őshazából érkező dzsúdósok dolgát minden eddiginél nehezebbé teszik majd a riválisok, elsősorban a koreaiak, a franciák, a kínaiak, illetve az egykori Szovjetunió utódállamainak versenyzői. A magyar indulók közül az olimpiai és világbajnok Kovács Antal és az Európa-bajnok Ungvári Miklós is képes lehet arra, hogy érmet szerezzen a 2004-es ötkarikás játékokon.
Magyar aranyérem: 10%
Magyar érem: 30%
Magyar pontszerzés: 60%
MAGYAR INDULÓK
(a május 8-i állapot szerint)
UNGVÁRI MIKLÓS
(66 kg)
KOVÁCS ANTAL
(100 kg)
A KIOSZTANDÓ ARANYÉRMEK SZÁMA
14: női 48 és férfi 60 kg (augusztus 14.), női 52 és férfi 66 kg (augusztus 15.), női 57 és férfi 73 kg (augusztus 16.), női 63 és férfi 81 kg (augusztus 17.), női 70 és férfi 90 kg (augusztus 18.), női 78 és férfi 100 kg (augusztus 19.), női +78 és férfi +100 kg (augusztus 20.)
A LEBONYOLÍTÁSI FORMA
Athénban összesen 386 dzsúdós léphet tatamira, a férfiaknál körülbelül 230, a nőknél pedig 150, a pontos létszámot csak a szabadkártyák elosztásakor határozzák meg. A versenyek a cselgáncsban megszokott lebonyolítás szerint zajlanak, vagyis a döntőbe csak győzelmekkel lehet eljutni, vereség esetén azok kapnak a vigaszágon javítási lehetőséget, akiknek legyőzője bejut az elődöntőbe. Súlycsoportonként egy-egy arany- és ezüst-, továbbá két bronzérmet osztanak ki.
VISSZATEKINTÔ
| Összesített olimpiai éremtáblázat (1964–2000) | ||||
| A | E | B | ||
| Japán | 23 | 12 | 13 | |
| Franciaország | 10 | 5 | 17 | |
| Koreai Köztársaság | 7 | 11 | 13 | |
| Szovjetunió (FÁK) | 7 | 5 | 15 | |
| Kuba | 5 | 7 | 7 | |
| Kína | 4 | 1 | 4 | |
| Hollandia | 4 | – | 7 | |
| Németország (NSZK, NDK) | 3 | 7 | 18 | |
| Lengyelország | 3 | 3 | 2 | |
| Spanyolország | 3 | 1 | 2 | |
| … | ||||
| MAGYARORSZÁG | 1 | 2 | 4 | |
Bár "csupán" egyszer, a Los Angeles-i játékokon nyert aranyérmet (Montrealba nem jutott el, mert még túl fiatal volt, Moszkvába pedig a bojkott miatt egyetlen japán sem utazott), őt tartják a valaha élt legjobb versenydzsúdósnak. A brilliáns technikával felfegyverzett kitűnőség négyszer lett világbajnok, a félnehézsúlyban 1977 és 1985 között sorozatban 203 mérkőzést nyert meg, s ver(het)etlenül búcsúzott a tatamitól. Szerencsére a sportágtól nem távolodott el, szakkönyveket írt, s jó ideje ő a japán cselgáncsválogatott szakvezetője.
Bővebben: Szakadt vádlival az aranyért
ANTON GEESINK (1934. április 6., holland)
A holland óriás volt a sportág olimpiai premierjének hőse, aki a zsúfolásig telt tokiói arénában megnyerte az abszolút kategória döntőjét, méghozzá a japán Kaminaga ellenében. Hozzá kell tenni: ez első dzsúdós olimpián egészen az open fináléjáig csak japánok nyertek, s talán Geesink diadala is kellett ahhoz, hogy a japán túlerő miatt ne vegyék le végleg a programba éppen csak bekerült távol-keleti küzdősportágat. A holland győzelme egyébként korántsem volt véletlen, erről tanúskodik három világbajnoki és 21 Európa-bajnoki aranyérme.
PETER SEISENBACHER (1960. március 25., osztrák)
Az osztrák versenyző volt a sportág történetének első duplázója, a 86 kilósok között az 1984-es Los Angeles-i olimpia után Szöulban meg tudta védeni aranyérmét, emellett nyert világbajnokságot és kontinensviadalt is, nem véletlen, hogy Ausztriában mindmáig ő az egyik legismertebb és legnépszerűbb sportember. Kiemelkedő tudásából mi is kaphattunk némi ízelítőt, hiszen a sydneyi olimpiáig edzőként-tanácsadóként a magyar válogatott mellett dolgozott.
DAVID DOUILLET (1969. február 17., francia)
A közelmúlt nagyembere kétszeres olimpiai bajnokként vonulhatott vissza, ám a Sydneyben vívott döntője kapcsán még ma sem csillapodott a feszültség a japán és a francia szövetség között (Douillet Sinoharával vívta a finálét, s a japán egy "ipponnak látszó" dobást hajtott végre, ám a bírók szerint az akció érvénytelen volt). A franciát mindez manapság már aligha foglalkoztatja, a négyszeres világbajnok, Európa-bajnok óriás immár a francia válogatott edzőjeként szeretné növelni ötkarikás aranyainak számát.
TAMURA RIOKO (1975. szeptember 6., japán)
A világbajnokságokon 1993 óta veretlen, hat aranyérmet nyert sorozatban, az ötkarikás játékokon azonban nehezen jutott el a csúcsra: Barcelonában és Atlantában is elveszítette a döntőt, Sydneyben viszont már nem lehetett megállítani: a fináléban ipponnal győzte le az orosz Bruletovát. Páratlanul eredményes pályafutása még nem ért véget, érdemes fogadni rá, hogy Athénban is ő lesz a 48 kilogrammos döntő egyik résztvevője. ---- Férfiak
60 kg: Nomura Tadahiro (japán). 66 kg: Huseyin Ozkan (török). 73 kg: Giuseppe Maddaloni (olasz). 81 kg: Takimoto Makoto (japán). 90 kg: Mark Huizinga (holland).100 kg: Inoue Koszei (japán). +100 kg: David Douillet (francia)
Nők
48 kg: Tamura Rioko (japán). 52 kg: Legna Verdecia (kubai). 57 kg: Isabel Fernandez (spanyol). 63 kg: Severine Vandenhende (francia). 70 kg: Sibelis Veranes (kubai). 78 kg: Tang Lin (kínai). +78 kg: Jüan Hua (kínai)
Az esélyek
Várhatóan az athéni olimpia is japán fölényt hoz, de az őshazából érkező dzsúdósok dolgát minden eddiginél nehezebbé teszik majd a riválisok, elsősorban a koreaiak, a franciák, a kínaiak, illetve az egykori Szovjetunió utódállamainak versenyzői. A magyar indulók közül az olimpiai és világbajnok Kovács Antal és az Európa-bajnok Ungvári Miklós is képes lehet arra, hogy érmet szerezzen a 2004-es ötkarikás játékokon.
Magyar aranyérem: 10%
Magyar érem: 30%
Magyar pontszerzés: 60%
MAGYAR INDULÓK
(a május 8-i állapot szerint)
UNGVÁRI MIKLÓS
(66 kg)
KOVÁCS ANTAL
(100 kg)
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik