Takácsot megműtötték

Takács nemcsak fizikailag, de lelkileg is megszenvedte ezt az időszakot, mint említette, hosszú hetekbe tellett, mire fel tudta dolgozni a világbajnokságon történteket, azt, hogy a magyar férficsapat csak a huszonegyedik helyet szerezte meg.
Meglehet, ilyenkor az a legjobb, ha az ember ismét fejest ugrik az edzésekbe, ám neki erre nem volt lehetősége. Nemrégiben ugyanis megműtötték a vállát, s az orvosi vélemények szerint leghamarabb januárban tud majd teljes értékű munkát végezni a csapattal.
– Megbocsásson, de önre abszolút igaz, hogy félvállról vette a világbajnokságot. Igaz, mindez akaratán kívül történt.
– Igen, sajnos nem úgy sikerült a verseny, ahogyan azt elképzeltem. Higgye el, rosszul is éreztem magam, de igazán nem tehettem arról, hogy megsérültem.
– A hangjából azt veszem ki, hogy most már jobban van.
– Úgy-ahogy. Néhány hete megműtötték a jobb vállamat, amelyben egy tartó ín szakadt el. Mostanában gyógytornára járok, igyekszem mindent megtenni azért, hogy újra egészséges legyek. Az orvosok szerint sokat javult a sérülésem, de még jó néhány kontroll vár rám, és úgy tűnik, csak januárban derül ki, hogy menynyire bírom majd a terhelést.
– Hiányzik már a torna?
– Nagyon. A gyógytorna nem pótolhatja azt a mozgást, amit általában nap mint nap végeztem az edzőteremben.
– Az emberben egy-egy kudarcot követően még nagyobb hőfokon ég a bizonyítási vágy.
– Ez rám is igaz. Persze azt el kell fogadnom, hogy jövő tavasszal nem rúgok labdába a ljubljanai Európa-bajnokságon, hiszen szinte biztos, hogy még nem leszek versenyeztethető formában. De ezt egyáltalán nem bánom. Viszont azt nagyon szeretném, ha a 2006-os Európa-bajnokság rendezési jogát megkapnánk, mert a kudarcok ellenére azért akadnak még reményeim és vágyaim.