Átvette a vezetést a Ferrari

Nos, az előzés szerda este megtörtént, a Ferrari, azaz Raúl megelőzte a Lokomotívot, miután Németország ellen megszerezte válogatottbeli karrierje harmincadik, valamint harmincegyedik gólját, és maga mögött hagyta a huszonkilencnél leragadó Hierrót. A Real Madrid csatárának vezetésével a fennállása kétszázötvenedik diadalát elkönyvelő selección 3–1-re legyőzte a Nationalelfet, és újra igazolta, hogy ha csak barátságos mérkőzésekből állna az élet, nyugodtan pályázhatna a világbajnoki címre.
A Real zsenije a 31. percben, Baraja hosszú indítását, illetve Metzelder hibáját kihasználva kezdte meg a gólgyártást, majd a második félidő hajrájában kiharcolt és értékesített egy tizenegyest, ismét vezetéshez juttatva a Sáez-gárdát. Igen, ismét, tekintve, hogy a 38. percben a németek egyik nagy öregje, Fredi Bobic egy szöglet után szerencsés körülmények közepette egyenlített: a jobbról bejövő labdát Wörns fejelte kapura, a Hannover csatára még "közbeszúrt”, így Casillasnak nem sikerült hárítania. Persze, a második félidő végén már senki sem boszszankodott a Bobic-gól miatt, a már említett büntetőt követően még Guti is mattolta Kahnt, így tulajdonképpen fölényes hazai siker született Mallorcán.
"A góljaimat és a rekordot a családtagjaimnak ajánlom, sokat köszönhetek nekik, ők mindig és mindenben támogattak – nyilatkozta a találkozó után Raúl. – Nagyon elégedett vagyok, Németországot mindig különleges élmény legyőzni. A három évvel ezelőtti négy–egyes vereségünk miatt még volt egy kis elszámolnivalónk a németekkel, azt hiszem, most sikerült rendeznünk a tartozásunkat.”
Természetesen az eredmény láttán a spanyol lapok hatalmas ünneplést rendeztek, és picit talán túlzásba is estek. Raúl szinte mindenhol hatalmas méltatásban részesült – az El Mundo például a következőket írta: "Raúl Kahn kárára pályafutása legdicsőségesebb estéjét ünnepelhette” –, de jutottak elismerő szavak a válogatottnak is. "Németország és a mai mérkőzés emlékeztetett bennüket arra, hogy mit érhettünk volna el a nyári világbajnokságon” – kesergett egy picit a Marca, a levegőben hagyva a mondat befejezését. Nem nehéz kitalálni, hogy a szerző még mindig a Dél-Korea ellen egyértelmű bírói hibák (szándékos tévedések?) miatt elbukott negyeddöntőt fájlalja…
A németek eközben azt fájlalják, hogy tovább tart az igazi elitbe tartozó válogatottak elleni nyeretlenségük. A Nationalelf legutóbb 2000 őszén, Anglia ellen, a Wembley-stadion búcsúmecscsén tudott "jegyzett” nemzeti tizenegy ellen diadalmaskodni. Azóta semmi…
Igaz, ettől a csapattól hatalmas bravúrra lett volna szükség a rossz sorozat megszakításához, a kulcsemberek közül Hamann, Ballack, Frings és Ziege sem játszhatott (ez akár egy komplett középpályássornak is felfogható), ekkora előnyt pedig nem lehet adni egy spanyol válogatottnak. A vb-ezüstérmes helyenként jól futballozott – az újoncok közül Rau és Lauth is meggyőző teljesítménnyel rukkolt elő –, de összességében megérdemelt vereséget szenvedett. "A második félidőben már nem tudtunk ellenállni, és képtelenek voltunk leszűkíteni a területet. Egy óra után megváltozott a mérkőzés képe. Hátul szinte állandóan cserélnem kellett, és a változtatások után már csak nyomokban lehetett felfedezni az összhangot. Ezt nem engedhetjük meg egy ilyen jó csapat ellen. Ezzel az összedobott csapattal ennél jobb eredményt nem tudtunk elérni” – értékelte a látottakat Rudi Völler csapatfőnök.
A találkozó kellemetlen mellékzöngéje, hogy Oliver Kahn nehezen viselte a vereséget, és nem volt hajlandó mezt cserélni spanyol kollégájával, Iker Casillasszal. "Még három–egyes vereségnél sem szabad megfeledkezni a jó neveltetésről. Lehet, hogy kapusként ő a világ legjobbja, de mint ember, akadnak hiányosságai. Az életben sokkal szerényebbnek kell lenni” – reagált az udvariatlan gesztusra Casillas.

Spanyolország–Németország 3–1 (1–1)
Mallorca, 18 000 néző
V: Riley (angol). G: Raúl (31., 76. – a másodikat 11-esből), Guti (82.), ill. Bobic (38.)
SPANYOLORSZÁG: Casillas (Canizares, 84.) – Míchel Salgado, Puyol, César (Helguera, 46.), Aranzábal – Albelda, Baraja (Guti, 75.) – Joaquín (Etxeberría, 69.), Raúl (José Mari, 84.), Vicente – Diego Tristán (Xavi, 46.)
NÉMETORSZÁG: Kahn – Friedrich, Wörns, Metzelder, Rau (Baumann, 51.; Balitsch, 62.) – B. Schneider (Freier, 74.), Jeremies, Ramelow , Böhme – Klose (Neuville, 83.), Bobic (Lauth, 59.)