Dárdai Pál: Mások is díjazzák, hogy melózunk, nem nyafogunk

– Hat forduló elteltével az ötödik helyen állnak. Akár le is fújhatnák a bajnokságot?
– Isten ments! Ez az első évem a felnőttcsapat élén úgy, hogy a felkészüléstől kezdve én építek fel mindent, napról napra, meccsről meccsről tanulok valamit. Élvezem, nagyon is élvezem a munkát, de fárasztó az agynak. Habár nem annyira, mint tavasszal volt, mert akkor a berlini teendők mellett a válogatott élén is igyekeztem a legtöbbet kihozni magamból és persze a csapatból. Most, hogy már nem én vagyok a szövetségi kapitány, a válogatott meccsekkel járó szünetben fújhatok egyet. Nincs az a stressz, ami akkor volt. Mert a nemzeti együttes irányítása bizony feszültséggel járt. Jól szerepeltünk, esély nyílt a továbbjutásra, nem engedhettük meg magunknak, hogy hibázzunk.

– Mindehhez párosult a kiesés elleni harc a Herthával.
– Á, ott csak a végén kellett izgulni. Az elején meglógtunk a többiektől, és bár papíron csak egy gólon múlt, hogy nem kényszerültünk osztályozóra, nem éreztem, hogy bajba kerülhetnénk. Megjegyzem, a bennmaradás kivívása, valamint a nyári felkészülésen tapasztalt hozzáállás nagyon jót tett a csapategységnek. Amikor az edző azzal szembesül, hogy az alapozás utolsó hetében is azon versengenek a játékosai, melyikük bírja tovább, érzi, ebből valami jó is kisülhet. S később ezért nyered meg mondjuk a Stuttgart és a Köln elleni meccset.

– Vitathatatlan, más ez a Hertha, mint a tavaszi volt. Konkrétan miben?
– Az előző szezonban mentettük a menthetőt, kizárólag a túlélés volt a cél. Azóta viszont új filozófia mentén haladunk, és három hónap elteltével ennek már kézzelfoghatóak az eredményei. Fejlődik a csapat, jól néz ki. Futball van, futballkultúra van. A rövid passzokra épülő játékunk pedig tetszik az embereknek, kedden, a Köln elleni kettő nullás győzelem után is úgy mentek haza, hogy igen, ez jó volt!

– Országszerte is ilyen jó a visszhang?
– Olyan jó, hogy a Kicker csütörtökön egy gyönyörű cikket írt rólunk. Holott nem szokása... Úgy fest, mások is díjazzák, hogy melózunk, nem nyafogunk. Senki nem nyavalyog mifelénk, még akkor sem, ha nem adnak meg nekünk egy tizenegyest. Sőt még akkor sem, ha hármat nem adnak meg. A legutóbbi két bajnokin ugyanis három büntető maradt el. Nem alibit kerestünk, mentünk tovább. Nyertünk is a Köln ellen.

HA ARRA IS KÍVÁNCSI, HOGY DÁRDAI PÁL MENNYIRE ELÉGEDETT A NYÁRI ÁTIGAZOLÁSOKKAL, ILLETVE MIT MONDTOTT A MAGYAR VÁLOGATOTT EB-ESÉLYEIRŐL, OLVASSA EL A NEMZETI SPORT PÉNTEKI SZÁMÁBAN MEGJELENŐ INTERJÚT – AKÁR DIGITÁLIS FORMÁBAN IS!