Mámoros hurrázástól volt hangos kedd délután háromnegyed három tájban a xewkijai Gozo-stadion tenyérnyi vendégöltözője.
Boldogan ölelkezhettek a Málta elleni mérkôzés után a magyar fiatalok: a csapat hozta a kötelezôt (Fotó: Németh Ferenc)
Boldogan ölelkezhettek a Málta elleni mérkôzés után a magyar fiatalok: a csapat hozta a kötelezôt (Fotó: Németh Ferenc)
A magyar játékosok ünnepeltek így a Málta elleni 2-0-ás sikert követően, és boldogságuk még akkor is teljesen jogos volt, ha nyilvánvaló: a szigetországiak csapata nem tartozik a korosztály elitjéhez. Nem ártott azonban az előzetes óvatosság, s nemcsak azért, mert Gozo szigete a legendák szerint is veszedelmes hely: még Odüsszeusz is elakadt itt hét esztendőre, amikor Calypso elbűvölte és révületben tartotta őt. A házigazdáknak ilyen varázserejük persze nem volt, de minden apró kis trükköt bevetettek a siker érdekében. Már az is ravaszkodás volt, hogy a máltai futball hagyományos fellegvárából, Ta’ Qaliból, egy olyan pályára vitték a meccset, amelynek gyepszőnyegét a közelmúltban újították fel, és emiatt a talaj meglehetősen laza volt. Ez - jegyezte meg Róth Antal, a magyar U21-es válogatott szövetségi edzője - bizony megnehezítette a játékosok dolgát, hiszen problémásabb volt kitámasztani a fordulásoknál, emiatt olykor ütemhibássá vált a mozgás. Persze, ez a probléma mindkét csapat játékosait érintette, az elemekkel viszont az első félidőben inkább csak a máltaiaknak kellett megküzdeniük. Ôk ugyanis széllel szemben futballoztak, márpedig a szél olyan viharos volt, hogy a kapuskirúgások után nem egyszer a hazai térfél közepéig visszanyomta a labdát. Szó sincs azonban arról, hogy a magyar együttes az időjárásnak köszönhetné a három pont begyűjtését: egész egyszerűen jobban, sokkal jobban futballozott riválisánál. "Voltak problémáink a meccs előtt, hiszen majdnem csapatnyi labdarúgóról kellett lemondanom különböző okokból - fejtegette Róth Antal, akinek kissé rekedtes volt a hangja a kiabálástól a meccset követően. - A csapat gerincét alkotók azonban most hozták a tőlük remélt produkciót, és az újonnan bekerülőkre sem lehetett panasz. A szél segítségével az első játékrészben nyomás alatt tartottuk a máltaiakat, kétszer is a kapujukba találtunk, ezzel együtt önkritikusan el kell ismernem: nem volt gördülékeny a futballunk. A szünetet követően ellenfelünk váltott, támadóbb felfogásban játszott, több kockázatot vállalt, így a felfeslő védelme mellett jó néhány helyzetet dolgozhattunk ki, de olykor pontatlanok, máskor meg felelőtlenek voltunk az utolsó megoldásoknál. Lesz tehát mit elemeznünk, mégis azt mondom, megérdemli a társaság a dicséretet, mert gyakorta a kötelező győzelmeket a legnehezebb begyűjteni, s ennek a lélektani terhét most jól viselték a futballistáim. Pedig Málta kellemetlen ellenfél, amíg hátrányba nem kerül, a pálya minden négyzetcentiméteréért megharcolnak a játékosai. Most hosszabb szünet következik, ha a reményeim valóra válnak, akkor legközelebb február elején találkozunk. Ha a szövetség kasszája engedi, szeretném edzőtáborba vinni a keretet, ahol néhány mérkőzést is játszanánk. Két éve Cipruson jártunk, az szakmailag nagyon hasznos és sikeres út volt. Mindenesetre minden lehetőséget igyekszünk megragadni a közös gyakorlásra, mert a kvalifikációs meccsek java még előttünk van."