Bízzunk, hogy bizakodhassunk

Albert Flórián: - Ötvenkilenc június huszonnyolcadikán a Népstadionban három kettőre legyőztük a svédeket. Ezen a találkozón mutatkoztam be a válogatottban. Ezt a sikert kellene megismételni szombaton, amikor, meggyőződésem, a továbbjutás szempontjából rendkívül fontos találkozót vívunk. Bízzunk, hogy a lefújás után is bizakodhassunk!


Garami József: - A svédeknek nagyon jó csapatuk van, különösen otthon veszélyesek. Mondom ezt annak ellenére, hogy legutóbb kikaptak a horvátoktól. Abban bízhatunk, hogy az utóbbi időben remek eredményeket értünk el idegenben, és hogy a barátságos találkozók agresszív játékát ismételjük meg ezúttal is. Akkor a nagyon jó eredménynek számító egy egyes döntetlen megszülethet. A győzelem óriási bravúr lenne, ráadásul sajnos sérülések is nehezítik a szövetségi kapitány munkáját. Kiesett például Juhász Roland, még szerencse, hogy Gyepes Gábor nagyszerű formában van mostanság. Fontos szerep hárulhat rá, miként a többi védőre, hogy a masszív védekezésből támadásba lendülhessünk. Nem vagyunk esélytelenek!


Mészöly Kálmán: - Már az én időmben is nehéz volt a svédek ellen futballozni, aligha lesz ez másként most, szombaton. Fantasztikus csatáraik vannak, gondoljunk Zlatan Ibrahimovicra, aki a Juventusban vagy Henrik Larssonra, aki a Barcelonában légióskodik. Ám ha sikerülne megszervezni a védekezésünket, és feltartóztatnánk kettőjüket, akkor reménykedhetünk abban, hogy Gera Zotlán vezérletével megnehezítjük a dolgukat. Sőt akár meg is ismétlődhetne a két évvel ezelőtti svéd-magyar egy egyes végeredménye. Az pedig gyönyörű lenne!

Gellei Imre: - Jó visszaemlékezni arra, hogy két évvel ezelőtt nagyot alkotott a magyar válogatott Svédországban, amelynek én ülhettem a kispadján. Akkor az első játékrészben egyértelműen felülmúltuk a hazaiakat, és bár a szünetet követően kiegyenlítettebb lett a játék, színvonalas találkozón értünk el biztató eredményt. Az akkori nemzeti együttesből több futballista most is tagja Lothar Matthäus keretének, ők már megtapasztalhatták, hogy Stockholmban sem lehetetlen a pontszerzés. Tiszta szívvel szorítok a csapatért, remélem, a labdarúgók felül tudják múlni az akkori egy egyes eredményt.


Nyilasi Tibor: - Játékosként többször volt sikerélményem a svéd válogatott ellen. Hetvenhétben, amikor Baróti Lajos bácsi volt a kapitányunk, gólt is szereztem ellenük a Népstadionban három nullára megnyert találkozón. Most nagyon nagy a tét, ugyanis amelyik csapat veszít, az komoly lépéshátrányba kerül a többi riválissal szemben. Egészen biztos, hogy csakis nagyon fegyelmezett, zárt játékkal lehetünk eredményesek. A forgatóköny hasonló lehet, mint volt mondjuk, a Németország és Skócia elleni idegenbeli találkozókon. Pokoli csata vár ránk, számomra nem elképzelhetetlen, hogy a felfokozott hangulatban a házigazda újból hibázik.

Baróti Lajos: - Ha a szívemre hallgatok, azt mondom: a találkozó háromesélyes, tehát némi szerencsével nyerhetünk is. Ha az eszemre: egy pontra jók vagyunk. Mindenesetre bizakodással tölt el a felkészülési mérkőzéseken tapasztalt akarat, lendület, remélem, mindezt odakint is megismételjük. Ezzel együtt nagyon nehéz meccs lesz, már az én kapitánykodásom idején is rendre szenvedtünk a svédek ellen. Bezzeg Puskás Öcsiéknek nem okozott gondot legyőzni őket. Dehát az egy páratlan együttes volt. A svédek mai csapatáról pedig csak anynyit: rendkívül erősek, a csatársorukban hihetetlenül veszélyes támadók futballoznak.


Halmai Gábor: - Magyarok vagyunk, így mindenki azt szeretné, ha nyernénk, ám a realitás azt mondatja velem: én már a döntetlent is nagyszerű eredménynek értékelném. A svédeknek nyerniük kellene, mivel otthon kikaptak a horvátoktól, azaz nagy bajba kerülnének egy újabb vereséggel. A bátor kontrajáték mindazonáltal meghozhatja a váratlan eredményt, ehhez azonban az kell, hogy ne rúgdossuk el a labdát, hanem minél gyorsabban támadjunk. Nekem rossz és jó emlékeim is vannak a svédekről: tíz éve kaptunk ki Stockholmban kettő nullára Eb-selejtezőn, és azon a meccsen törött el a hazaiak klasszisa, Tomas Brolin lába, viszont az 1995. áprilisi pesti mérkőzést az én gólommal nyertük meg egy nullára…


Bene Ferenc: - A két évvel ezelőtt Svédországban elért egy egy hatalmas siker lenne, mivel úgy hiszem, most kisebb az esélyünk, mint akkor volt. A svédek az utóbbi időben sokat fejlődtek, hazai pályán játszanak, szóval nem lesz egyszerű a pontszerzés. Emlékszem, minket is értek fájó vereségek, például hatvankilencben éppen a Rasunda-stadionban kaptunk ki kettő nullára, majd egy évvel később a Népstadionban vesztettünk kettő egyre. S pályára léptem hetvenháromban az emlékezetes három hármas döntetlennel zárult világbajnoki selejtezőn is, amelyen elúszott a németországi szereplésünk.


Dunai Antal: - Jó eredményeket értünk el mostanában, győztünk Németországban és Skóciában, ráadásul az izlandiak ellen a második félidőben igazán jól ment a játék. Ha Svédországban is ilyen teljesítményt nyújt a csapat, meglepetést szerezhetünk. Hogy mit értek meglepetés alatt? Maradjunk annyiban, a vereségben nem gondolkodom. Remélem, Lothar Matthäus szövetségi kapitány kidolgozza a megfelelő taktikát, és a Szabics Imre, Gera Zoltán duó vezetésével meglepjük a házigazdákat. Sajnos sok sikerélmény engem sem ért a svédek ellen, két vereség és egy döntetlen jut most hirtelen eszembe a hatvanas évek végéről, a hetvenes évek elejéről.