„Hogy Abigél sérülten is folytatta, ez mentalitás kérdése, nem csak az olimpián tett volna hasonlóan. Ahhoz viszont, hogy nyomon követhessük a cselgáncsozó küzdelmét – nem elsősorban az ellenfelekkel, hanem a fájdalommal – az olimpia eseménye kellett. Egy Eb vagy vb után maximum hallomásból értesültünk volna, hogy Abigél nem adta fel. Sportága ugyanis nem olyan népszerű, hogy a tévécsatornák tülekedjenek a cselgáncs közvetítéséért. De az olimpia más. A képernyő mindent megmutat. Azt is, hogy valaki nemcsak tehetséges cselgáncsozó, hanem bajnok is. Lehet, hogy patetikus szavak ezek, de van, amikor nem a helyezése minősíti a sportolót.” |
„Hogy Abigél sérülten is folytatta, ez mentalitás kérdése, nem csak az olimpián tett volna hasonlóan. Ahhoz viszont, hogy nyomon követhessük a cselgáncsozó küzdelmét – nem elsősorban az ellenfelekkel, hanem a fájdalommal – az olimpia eseménye kellett. Egy Eb vagy vb után maximum hallomásból értesültünk volna, hogy Abigél nem adta fel. Sportága ugyanis nem olyan népszerű, hogy a tévécsatornák tülekedjenek a cselgáncs közvetítéséért. De az olimpia más. A képernyő mindent megmutat. Azt is, hogy valaki nemcsak tehetséges cselgáncsozó, hanem bajnok is. Lehet, hogy patetikus szavak ezek, de van, amikor nem a helyezése minősíti a sportolót.” |
Fantomolimpia a háború árnyékában
Boldogságunk napjai – Ballai Attila publicisztikája
