Stieber Mainzban megfizette a tanulópénzt

– Augsburg, Greuther Fürth vagy Kaiserslautern?
– Ha rajtam múlik, akkor maradok az élvonalban – felelte Stieber Zoltán. – Ha már beleszagolhattam ebbe a légkörbe… Habár a szimatolásnál sokkal tovább nem jutottam.

– Miért nem?
– Nehéz és összetett kérdés ez.

– Nagy kávét rendeltünk, ráérünk.
– Azzal kezdem, én is biztosan hibáztam, de hogy miben, fogalmam sincs. Holott elhihetik, rágódtam ezen eleget. Még olyasmire is vetemedtem, amire korábban soha, megkérdeztem a vezetőedzőtől, mi a baja velem? Mindig ugyanaz volt a kifogás.

– Hogy nem elég vagány?
– Na, az nagyon gáz volt. Thomas Tuchel a szezon elején nyilatkozta ezt, hogy miért, ma sem tudom. Ennél is jobban bántott azonban, hogy azt vágta a fejemhez, nem megfelelő az edzésmunkám. Aki ismer, tudja, ha valamivel, a hozzáállásommal sosem volt gond. Volt időszak, amikor mentem, mint a meszes. A Hertha-meccset megelőző három hétről beszélek. Az idő tájt nem voltam jó lelkiállapotban. Mégis úgy voltam vele, ha törik, ha szakad, megmutatom az edzőnek, hol lakik a magyarok istene. A harmadik hét végén neki is feltűnhetett valami, mert a Hertha ellen beállított harminc percre. A következő héten ugyanúgy hajtottam – szombaton a keretbe sem kerültem be…

– Ha egy szóban kellene összefoglalnia az elmúlt évét, mi lenne az?
– Csalódás.

– Bővebben?
– Nagy reményekkel érkeztem Mainzba, főleg azután, hogy Thomas Tuchel személyesen győzködött arról, itt a helyem. Nem is indult rosszul a szezon, az első hat fordulóban ötször léphettem pályára – aztán snitt. Legközelebb a tizenharmadik, majd a huszonhetedik játéknapon jutottam szóhoz, és ennyi. Szerintem nem lógtam ki a sorból, amikor lehetőséget kaptam, éltem vele, mégsem sikerült állandósítanom a helyem. A Gaz Metan elleni Európa-liga-selejtezőn a mezőny legjobbjának választottak – a visszavágón egy másodperccel sem játszottam többet, mint önök… Amikor hónapokkal később rákérdeztem az edzőnél arra, hogy ez miként fordulhatott elő, szemrebbenés nélkül rávágta, csak azért állított be az első meccsen, mert nem volt más. Erre már képtelen voltam reagálni.

– Az imént úgy fogalmazott, nem tudja, mit rontott el. Tippje sincs?
– Meglehet, nem kezeltem jól azt a szituációt, amelybe kerültem. Mentségemre szóljon, hogy korábban sosem csöppentem hasonló helyzetbe, ha egészséges voltam, mindig játszottam. Koblenzben még lágyéksérüléssel is, mert közölték velem, hogy fél lábbal is futballoznom kell. A félreértések elkerülése végett: nem úgy igazoltam Mainzba, hogy bérelt helyem lesz, felkészültem rá, hogy eleinte a kispadon ülök. Idővel kénytelen voltam rádöbbenni, akármit teszek, sansztalan vagyok.

MENNYIBEN SEGÍTETT STIEBERNEK, HOGY SZALAI ÁDÁM IS MAINZBAN SZEREPEL? VOLT-E OLYAN PILLANAT, AMIKOR ELEGE LETT A FUTBALLBÓL? VÁLASZOK A CSÜTÖRTÖKI NEMZETI SPORTBAN!